Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben most megjelent tanulmányhoz több mint háromszáz, Közép-Európában, Németországban fellelt emberi csontvázat vizsgáltak meg.

A csontvázak stroncium-izotópos elemzése azt mutatta, hogy a korabeli földművesek nem egyformán jutottak földhöz. A fa kivájásához használt jellegzetes kőbárdokkal együtt eltemetett férfiak csontvázában kisebb volt az izotópok változatossága, mint a bárdok nélkül eltemetett férfiak csontvázában. Ez arra utal, hogy a bárddal eltemetett férfiak közelebbi és vélhetően jobb földekhez jutottak – idézte a tanulmány szerzőit a LiveScience című ismeretterjesztő portál.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Cardiffi Egyetem professzora, Alasdair Whittle által vezetett csoport megállapította azt is, hogy a korai neolitikumban a nők nagyobb eséllyel érkeztek azon a területen kívülről, ahol később megtalálták maradványaikat. Ez arra utal, hogy házasodáskor a nők költöztek a férfiak lakóhelyére, akik inkább maradtak egy helyben.

Az eredmények módosíthatják a neolit kori népesség terjeszkedéséről alkotott modellt, mert a nemi alapú mobilitási minták és a társadalmi státuszbeli különbségek növekedése alapvető fontosságú elem.