nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...
    2023. 01. 29, 12:37  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...
    2023. 01. 29, 12:29  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...
    2023. 01. 29, 11:05  Urál‒Altaj
  • mederi: @mederi: Összegezve: A rövid "a" és az "u" hang talán még félig az állat világhoz tartozik...
    2023. 01. 29, 10:59  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: "..Janhunen elméletének kivonatát veszed kölcsön.." Valóban, mivel az elméle...
    2023. 01. 29, 10:49  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A legősibb kavicsfogú álteknős

Svájci és német tudósok szerint kavicsfogú álteknősök egyik legősibb példányának maradványa lehet az a 246 millió éves koponya, amelyre a közelmúltban bukkantak Hollandiában.

MTI | 2013. április 1.
|  

A kavicsfogú álteknősök (Placodontia) az első tengeri hüllők között voltak a triász korszakban. 50 millió évvel ezelőtt Tethys-óceán – a triász korszakban két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el – parti térségében éltek. Az átlag 1-2 méter hosszúságú állatok jellegzetessége lapos, kavicsszerű, a felső álkapocsban kétsoros fogaik voltak – ezekről kapták a nevüket. Evolúciós eredetük nem ismert.

A Zürichi Egyetem paleontológusa, Torsten Scheyer által vezetett svájci-német kutatócsoport szerint a norvégiai Winterswijkben talált koponya az összes ismert kavicsfogú álteknős eddig ismert legkorábbi példányáé lehetett. A fiatal állat 246 millió évvel ezelőtt élt. A koponya különösen jó állapotban maradt fenn, és jellemzői különböznek a korábban talált kavics fogú álteknős maradványokétól.

Az első kavicsfogú álteknősökhöz tartozó fogakat 1809-ben, az első meghatározható koponyát 1824-ben találták. Kezdetben a fogakat valamilyen különös, a mai korallevő halakra emlékeztető állathoz tartozónak vélték, majd 1858-ban, a neves anatómus és paleontológus, Richard Owen ismerte fel, hogy valójában a hüllők egy új csoportjáról van szó és rokonságukat a plezioszauruszok közt kereste.

A legősibb kavicsfogú álteknős
Forrás: Wikimedia Commons / Ghedoghedo / CC BY-SA 3.0

 

Magyarország területéről is előkerült kavicsfogú álteknősök ősmaradvány: a Placochelys placodonta. A veszprémi márgában a felső triász rétegekben, 1899-ben bukkant rá Laczkó Dezső (a később róla elnevezett veszprémi Laczkó Dezső Múzeum névadója). A maradványok kavicsfogú álteknősök koponyáját, páncélját, bordáit és végtagcsontjait tartalmazták.

A korábban felfedezett összes ilyen lelettől eltérően, a winterswijki egyednek kúpalakú, éles fogazata volt, nem pedig lapos, gömb alakú. Ez azt jelenti, hogy az alsó álkapocs éles fogai harapáskor pontosan beleillettek a felső álkapocs fogai és a szájpadlás közötti résbe – idézte Scheyert a LiveScience tudományos hírportál.

A rend jellegzetessége a kettős fogsor a felső álkapocsban a bizonyíték arra, hogy az új lelet valóban kavicsfogú álteknősé, amelyet a tudósok Palatodonta bleekerinek neveztek el.

A koponya új fénybe helyezi azt a vitát is, honnan származnak a kavicsfogú álteknősök. A korábbi leletek azt sugallták, hogy a mai Kína vagy Európa térségében éltek. A holland lelet azonban az állat európai eredetét erősíti meg.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X