Az Akadémia köteles állásfoglalást kiadni, a jog és a felelősség az önkormányzatoké – hangoztatta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával kapcsolatban az intézmény 184. közgyűlésének keddi munkaközgyűlésén. Pálinkás József emlékeztetett arra, hogy önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvényjavaslatot önálló képviselői indítványként nyújtották be, és idén január elsején lépett hatályba. Az elnök kiemelte, hogy noha a törvényjavaslat elkészítésekor az Akadémia véleményét nem kérték ki, a szervezet nem térhet ki az állásfoglalás kiadása elől.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A közterületek elnevezésének feladata, joga és felelőssége az önkormányzatoké. Ha kétség merülne fel a névvel kapcsolatban, akkor az önkormányzat az Akadémiához fordulhat állásfoglalásért – idézte a törvényt az elnök, hozzátéve, a testületet a róla szóló törvény kötelezi arra, hogy szakmai véleményt adjon a jogalkotónak. Kiemelte: az akadémia önszántából nem készít állásfoglalást, csak ha erre kérik. A szakvéleményt viszont abban az esetben is kötelesek elkészíteni, ha maga a kérdés nyilvánvalóan megalapozatlan – utalt az elnök arra, hogy kikérték a testület véleményét olyan szavak esetében is, mint a szabadság. Mint fogalmazott, az összesítő táblázatot azért tették ki a honlapjukra, hogy a további megalapozatlan megkereséseket megelőzzék. „Az Akadémia tehát nem saját kezdeményezésre készít listákat, hanem törvényben meghatározott szempont szerint vizsgálja az adott személy, kifejezés használatát” – fogalmazott, hozzátéve, a tudóstestület csak az adott kifejezés, személy politikai vonatkozását vizsgálja, tudósi, művészi teljesítményét nem. Rámutatott arra, hogy a jogszabály az állásfoglalással kapcsolatban semmilyen eljárási módot nem rögzít, ezért ő maga készített eljárási rendet, amely tartalmazza a kérelem formai, tartalmai szabályait, a kérelem elbírálásának rendjét.

Az állásfoglalást az akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) készíti, amit Pálinkás József azzal indokolt, hogy így tudja leginkább az MTA-t távol tartani a politikától, a politikai megosztottságtól. „Értem és megértem az Akadémia minden tagjának aggályait, hogy nagy a veszélye annak, hogy a politika ingoványos és a tudománytól eltérő értékrendű világába kerülünk” – jegyezte meg az elnök. „Az Akadémia politikai függetlensége mindaddig nem sérül, amíg állásfoglalásaink tartalma nem politikai kényszer hatása alatt születik” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy eddig ilyen nem történt.