nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az utcaátnevezések áldozatai 7.
A Vörös Hadsereg Budapest utcáin

Az egyesített szovjet és román hadsereg több mint száz napos ostrommal vette be hazánk fővárosát 1945-ben. A vörösök neve hamarosan felkerült az utcanévtáblákra is. Átvették a térképen a helyet a hagyományos elnevezésektől, felváltottak egy miniszterelnököt és a királyokat is. A Vörös Hadsereg útja nevű útvonalak történetének ismertetése közben találkozunk egy marsallal, egy szomorú sorsú királynéval és néhány bivallyal is.

Wenszky Nóra | 2015. február 13.
|  

A Vörös Hadsereg 1918. februárjában alakult meg Oroszországban. Hivatalos neve oroszul Рабоче-крестьянская Красная армия [rabocse-kresztyjanszkaja krasznaja armija], magyarul Munkás-paraszt Vörös Hadsereg volt. Röviden csak Vörös Hadseregnek hívták. Eredendően forradalmi sereg volt, 1922-ben vált az akkor megalakult Szovjetunió hivatalos fegyveres testületévé. 1946 februárjában a haderőt átkeresztelték: ekkortól Советская Армия [szovjetszkaja armija] ’Szovjet Hadsereg’ néven működött.

1945. február 13-án a véget ért Budapest október vége óta tartó ostroma. Pesten már január 18-án elhallgattak a fegyverek, de Budán egészen február közepéig folyt a küzdelem. Ekkor azonban a rommá lőtt fővárosban végre megszűntek a hadműveletek, és mindenütt megkezdődhetett a romok eltakarítása. Az éhező lakosság előjött a pincékből, és megpróbált élhető körülményeket teremteni magának. A háborúnak véget vető szovjet hadsereg neve hamarosan a térképekre is felkerült. 1945 és 1948 között hét közterületet, nagyrészt kulcsfontosságú főútvonalakat kereszteltek el Vörös hadsereg útja névre az akkori agglomerációban. Ma ezek történetét tekintjük át.

Az ostrom véget ért
Az ostrom véget ért
(Forrás: Fortepan)

1950. január 1-jétől a fővároshoz tartozó települések:

városok: Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest,

nagyközségek: Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár.

Budapest területe a második világháború idején sokkal kisebb volt a jelenleginél. Még csak tizennégy kerület volt, az akkori környező települések a háború után váltak főváros városrészeivé. Itt találjuk azokat az útvonalakat, melyek a háború utáni évektől a rendszerváltásig a Vörös Hadsereg nevét viselték. Miért pont ezeket az utakat keresztelték át így? Biztosat mondani nem tudunk, de több okot is feltételezhetünk. Egyes esetekben ezeken az útvonalakon vonultak az alakulatok a főváros bekerítésére. Máskor talán inkább az út előző elnevezése játszott szerepet abban, hogy a háború után hirtelen át kellett keresztelni.

Zsákmányolt szovjet harckocsi 1942-ben – akkor még csak kiállítási tárgy volt a nemzetközi vásáron
Zsákmányolt szovjet harckocsi 1942-ben – akkor még csak kiállítási tárgy volt a nemzetközi vásáron
(Forrás: Fortepan / Nagy Gyula)

A főútvonalak

A főváros ostroma a belső részeken házról házra folyt, de a város bevételére érkező tankok elsősorban a széles utakon tudtak felvonulni. Ezek közül több később megkapta a szovjet hadsereg nevét.

1944. december 24-én értek el a szovjet páncélosok a Szépjuhásznéhoz, és indultak a Budakeszi úton be a város központja felé. A tankokat a gyalogság egy része is követte, és hamarosan az akkori Hidegkúti úton masíroztak a vörös katonák. Ez az út ma Hűvösvölgyi út névre hallgat, de a Hűvös-völgyben futó útvonalat 45 éven keresztül Vörös Hadsereg útjának hívták.

Hűvösvölgy egy 1923-as képeslapon
Hűvösvölgy egy 1923-as képeslapon
(Forrás: Wikimedia Commons)

Vajon miért nem kapta vissza az útvonal az eredeti nevét 1990-ben? Ekkorra ugyanis volt már egy Hidegkúti út, pont ebben a kerületben. A mai Hűvösvölgyi útnak a II. kerület külső északi részén (az úgynevezett II/A kerületben) Solymár irányába vezető folytatását 1961-ben keresztelték el Hidegkúti útnak. Ez az út 1945-től Ady Endre, előtte pedig gróf Klebelsberg Kunó nevét viselte. Természetesen elméletileg lehetett volna az egész útvonalat egyben Hidegkúti útnak nevezni. Hogy ez miért nem így történt, annak okát csak találgatni tudjuk. A 94/2012. (XII. 27. Főv. Kgy rendelet 21. § értelmében a fővárosi házak számozását a Dunára merőleges főútvonalakon a Dunához közelebb kell kezdeni. A Dunával párhuzamos budai főútvonalakét a Lánchídhoz közelebb eső végükön, a pesti oldalon pedig a Rákóczi úthoz közelebbi végükön kell kezdeni. A mellékútvonalak 1-es száma pedig ott található, ahol egy főútvonalhoz csatlakoznak. Egyéb esetekben a „helyi viszonyokat figyelembe véve” kell eljárni.Esetleg az lehetett az ok, hogy akkor újra kellett volna számozni az egész, több kilométer hosszúságú útvonalon az összes házat, nem kis kavarodást okozva. Hisz aki eddig a Hidegkúti út 1-ben lakott Remetekertvárosban, az hirtelen mondjuk a Hidegkúti út 223-ban találta volna magát – míg a leveleit szorgalmasan kikézbesítették volna a Körszállóhoz, az új 1-es számú házba.

A János Kórház előtti park. Innen indult a Vörös Hadsereg útja, háttérben a Malinovszkij marsall fasor
A János Kórház előtti park. Innen indult a Vörös Hadsereg útja, háttérben a Malinovszkij marsall fasor
(Forrás: Fortepan / Lissák Tivadar)

Pest déli részén december legvégén indultak meg a szovjet csapatok. A Vecséstől a Kálvin térig egyenes vonalban futó Üllői úton is páncélozott járművek haladtak. A háború után az útvonal külső szakaszát el is keresztelték Vörös Hadsereg útjának: a Pestlőrincet kettészelő szakaszt 1946-ban, az ezzel szomszédos kispesti részt pedig 1948-ban. A belső szakasz pedig a 19. század eleje óta az, ami ma is: Üllői út.

A Pestről az alföldi városok irányába futó utat nem hívták azonban mindig így. Korábban is irányjelölő neve volt, de más célállomásokról nevezték el. Az 1700-as évek első felében még Köröscher Landstrasse ’Kőrösi országút’ névre hallgatott, később pedig Szolnoker Strasse ’Szolnoki út’ volt a neve. Pedig a pesti út ugyanott maradt – és a mai napig eljuthatunk rajta Nagykőrösre vagy Szolnokra is, attól függően, hogy Ceglédnél merre kanyarodunk. De a legközelebbi célállomás Vecsés után Üllő, amelynek nevét először Üllőer Strasse, majd Üllői út formában több mint 200 éve viseli a főváros egyik legfontosabb útvonala.

A Vörös Hadsereg az Üllői út belső szakaszán 1945-ben
A Vörös Hadsereg az Üllői út belső szakaszán 1945-ben
(Forrás: Fortepan)

A közelben halad Nagykőrös felé a Nagykőrösi út is, a XX. és XIX. kerület határán. Ezt az utat is hívták Kőrösi országútnak, és egyes részeit Vörös Hadsereg útjának is a múltban. Hogy lehet, hogy az Üllői út és a Nagykőrösi út is Nagykőrösre vezet, hisz mindkettőt nevezték Kőrösi országútnak? A térképen azt látjuk, hogy Nagykőrös az Üllői úton kezdődő 4-es és a Nagykőrösi úton kezdődő 5-ös számú főútvonalak között fekszik. Ezekről a Szolnokra, illetve Kecskemétre vezető főútvonalakról lekanyarodva juthatunk el Nagykőrös városába – és ha a Lánchídtól indulunk, a két útvonal között csak 2-3 kilométernyi távolságkülönbség van. Tehát valóban mindkét útvonal jó, ha célpontunk épp Nagykőrös.

Még egy jelentős útvonalat kell megemlítenünk a hajdani Vörös Hadsereg útják sorában. Ez a Nagytétényi út, melynek egyes részei a Vörös Hadsereg útja nevet viselték 1962-ig, amikor létrejött a ma is ismert Nagytétényi út. Mivel ennek a hosszú útvonalnak a darabjai más-más névre hallgattak korábban, csak néhányat emelünk ki közülük. A mai Borkő utca és a budatétényi vasútállomása között lévő részt 1936 és 1945 között Gömbös Gyula útnak hívták, őt váltotta a Vörös Hadsereg az utcanévtáblákon. Malinovszkij marsall nevét viselte ezen kívül 1962-ig a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasor és a kispesti Vas Gereben utca is.Az innen Nagytétény fele vezető útszakaszt pedig a fővárost bekerítő 2. ukrán front parancsnokáról, Rogyion Jakovlevics Malinovszkijról (1898–1967), a későbbi szovjet hadügyminiszterről nevezték el 1946-ban Malinovszkij marsall útjának. Dél felé haladva ezen a Szentháromság tértől és a városhatárig pedig ismét csak Vörös Hadsereg útján utazhattunk, egészen 1962-ig.

Malinovszkij marsall
Malinovszkij marsall
(Forrás: Wikimedia Commons / Почта СССР)

A régi név kötelez?

Néhány esetben nem a legnagyobb főútvonalak kapták meg a szovjet hadsereg nevét. A korábban Nagykovácsihoz, ma pedig a II. kerülethez tartozó Adyliget és a vele szomszédos Máriaremete sem maradt Vörös Hadsereg útja nélkül. Alig több mint másfél kilométerre a korábban említett, a Hűvös-völgyben kanyargó Vörös Hadsereg útja végétől máris egy másik azonos nevű utcát láthattunk a térképeken 1946 és 1964 között. A korábban részben Pesthidegkúti út, részben Hadak útja névre hallgató utca bő két évtizedig viselte a szovjet sereg nevét, majd a prózai Rézsű utca nevet kapta. Tán a Hadak útja elnevezés inspirálta itt a névadókat arra, hogy pont ezt az utat nevezzék el így?

Csepelen a szovjet hadsereg végül harcok nélkül vonult át. A Királyerdőn átkanyargó mai Mária királyné útja volt 1948 és 1991 között Vörös Hadsereg útja. Ez az út nem különösebben széles és jelentős, bár nagyjából párhuzamosan halad a homokdombok között kanyargó főútvonallal, a Szent István úttal, ami 1957 és 1991 között Kalamár József főbíró, majd tanácselnök nevét viselte. Talán azért a Mária királyné útja kapta meg a szovjet csapatok nevét, mert egy királyné nevét viselte? Nem tudjuk. Az útvonal 1991 óta ismét a Csele-patakban megfulladt II. Lajos király feleségének, Habsburg Máriának a nevét viseli. Ugyanis a 20 éves királyné itt Csepelen búcsúzott el négy év házasság után szeretett férjétől, Lajostól, aki a mohácsi ütközetbe indult, és soha nem tért vissza onnan.

A csillaghegyi Vörös Hadsereg útja 1964-ben
A csillaghegyi Vörös Hadsereg útja 1964-ben
(Forrás: Fortepan / Kollányi Ágoston)

Végül lássuk, hol volt az északi irányba haladó Vörös Hadsereg útja. Ezt a Római-parton találjuk: jó 1 km-re az Újpesti vasúti hídtól északra a Nánási út nevét egyszer csak a Királyok útja tábla váltja fel a Dunával párhuzamosan, a folyóhoz legközelebb futó főútvonalon. Az út egészen a városhatárig tart, és Budakalászon Gátőr utca néven halad tovább. Az utat eredendően Bivalyos útnak hívták egy itt található vendégfogadóról. A fogadó Ráday Mihály szerint hajdanában bivalytenyésztő major volt, míg Szántó András szerint a Dunán itt átterelt marhákról és az itt tartott marhavásárokról kapta a nevét. Ám az 1920-as években az utat Királyok útja névre keresztelték, mert erre vezetett a Budáról Visegrádra vivő út, amin királyaink közlekedtek. Őket váltotta le időlegesen a Vörös Hadsereg az utcanévtáblán. Az út 1990-ben kapta vissza ismét a Királyok útja nevet.

 

Budapesten kívül még vannak Vörös Hadsereg útják, ám ezekre hamarosan lecsap az állam – adta tudtul nemrég az Origo.

A Szovjet Hadsereg Magyarországon állomásozó alakulatai 1991 nyarán hagyták el az országot, az 1990. március 10-én aláírt csapatkivonási egyezmény értelmében. Az utolsó távozó a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Viktor Silov altábornagy volt, aki június 19-én lépett ki Záhonynál Magyarországról. Ugyanebben az évben lekerült a háborúnak 46 évvel azelőtt véget vető Vörös Hadsereg neve is minden utcanévtábláról.

Források

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

Ungváry Krisztián (1998) Budapest ostroma

Szántó András (2013): Nyári kulinária. Budapest X.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Atlasz 2015. december 26. 16:13

"A János Kórház előtti park. Innen indult a Vörös Hadsereg útja, háttérben a Malinovszkij marsall fasor

(Forrás: Fortepan / Lissák Tivadar)"

Véleményem szerint a Fortepan adata téves, a marsall szó nem szerepelt az utcanévben.

Információ
X