nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Havas utca, Hamvas utca...
Főbíró és püspök bujkál Budapest utcáin

Halotti hamvakat tartalmazó postacsomagok és pléhpofa a legvadabb ötvenes évekből – mindez két rövidke, és szinte azonos hangzású utcanév ürügyén.

Wenszky Nóra | 2015. február 26.
|  

Többértelmű fővárosi utcaneveket bemutató sorozatunk első részében a Kapás utca nevének eredetét jártuk körül. Az -s vagy az -ás/-és képző azonban számos más utcanév esetén is tanakodásra készteti az utcanévtábla szemlélőjét. Cikkünkben olyan neveket vizsgálunk, ahol a köznévi és tulajdonnévi eredet között kell dönteni. A Belvárosból indulunk, és Kispestre jutunk. A sétán legfőbb társunk a Budapesti utcanevek A–Z című lexikon lesz.

A hó és a tél

A Váci utcáról a Dunára kifutó kis utcában, a Havas utcában kezdjük mai névvadászatunkat. Miért kaphatta ezt a nevet ez a rövid kis utca? A könyékbeli elnevezések nem sok támpontot adnak. Van itt Szarka utca és a Szent György Nagyvértanú szerb ortodox templomnál a Szerb utca, Molnár utca és Pintér utca, és néhány híres ember nevét viselő utca is. Sehol egy hasonló név. Az utcában található egyetlen emléktábla pedig Lajtha László zeneszerzőre emlékeztet, aki a Havas utca és a Váci utca sarkán lakott.

Lássuk akkor a közterület korábbi neveit – ez a taktika a Kapás utca esetében már bevált. Örömmel dörzsölhetjük kezünket: 1803-tól 1874-ig Winter Gasse, azaz ’Tél utca’ volt az utcácska neve, majd Havasra keresztelték. Jó okunk lenne feltételezni, hogy megvan a megoldás – hiszen télen az utcák havasak. Talán azért nem Tél utca lett a magyarosított neve az utcának, mert volt már a városban másutt ilyen nevű?

Az utcanévlexikon lelohasztja lelkesedésünket. Tél utca ebben az időben csak Újpestről volt ismert, és ez a település 1803-ban még nagyon messze esett Budapesttől – csak másfél évszázad múlva kebelezte be a főváros. Honnan hát a név?

Télikabátban a Havas utca sarka előtt a rakparton
Télikabátban a Havas utca sarka előtt a rakparton
(Forrás: Fortepan / Vojnics Pál / CC BY-SA 3.0)

1990 és 2012 között személyről utcát elnevezni csak annak halála után 25 évvel lehetett. A 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet hatálybalépése óta ez az időkorlát 5 évre csökkent, és díszpolgárok esetében ezt sem kell alkalmazni.

A lexikon szerint feltehetőleg tulajdonnévvel van dolgunk. Az utca valószínűleg Havas József (1796–1878) jogász nevét viseli, aki Pest főügyésze, majd főbírája volt. Ő politikai karrierje mellett Kőbányai birtokán gazdálkodással is foglalkozott, s lelkes híve volt a selyemhernyó-tenyésztésnek. Kétségtelen, hogy korának ismert és elismert alakja volt. S mivel ebben az időben még nem volt olyan rendelet, ami megtiltotta volna, hogy valakiről még életében nevezzenek el utcát, könnyen lehet, hogy a város életében ilyen fontos tisztséget betöltő úrról kereszteltek el egy nyúlfarknyi utcát.

Gyümölcsök és arcbőrök

A Havas utca nevéhez igen hasonlít a kispesti Hamvas utca neve. A név 1953-ban keletkezett, és a hivatalos indoklás szerint az ottani kertekben termő hamvas gyümölcsökről keresztelték el az addig Szapáry utca névre hallgató rövid utcát. Vajon miért kellett Szapárynak mennie?

Szapáry Gyula 1953-ig élt az utcanévtáblán
Szapáry Gyula 1953-ig élt az utcanévtáblán
(Forrás: Wikimedia Commons / Rusz Károly)

Az utca korábbi névadója gróf Szapáry Gyula (1832–1905) politikus volt, aki 1861-ben került be először az országgyűlésbe mint a Deák Ferenc által vezetett Felirati Párt képviselőjelöltje. 1890 és 1892 között pedig Tisza Istvánt követően hazánk miniszterelnöke is volt. Az őáltala vezetett kormány államosította a magyar közigazgatást. Az 1950-es években az utcanévtáblákról sorra tűntek el a bárók, a grófok és a hercegek. Feltehetően ennek a tisztogatásnak esett áldozatul Magyarország kilencedik miniszterelnöke is. De mi legyen az új név?

Az bizottsági ülésen javasolt Hamvas utca, egyszerű volt és pozitív csengésű. Egy hamvas szilva vagy hamvas őszibarack, illetve a hamvas arcbőr általában kellemes emlékeket kelt az emberekben. De pontosan milyen is valami, amikor hamvas? És van olyan egyáltalán, hogy hamv?

Hamvas őszibarack
Hamvas őszibarack
(Forrás: Wikimedia Commons / Cary Bass / CC BY-SA 3.0)

A TESz. azért beszél ’némiképp elkülönült változat’-ról és nem teljes szóhasadásról, mert a hamu szónak is élnek hamv- tövű ragozott és képzett alakja: például hamvak, hamvaszt, hamvad.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint van, és a hamv címszó alatt tárgyalja a hamvas szót is. Megtudhatjuk, hogy itt részleges szóhasadásról van szó: a hamu ~ hamv alakváltozatok más-más jelentést vettek fel az évek során. A hamu jelentését nem kell magyaráznunk. A hamv pedig gyümölcsök esetében a szürkés-fehéres, azaz hamuszínű ’viaszos vagy pelyhes bevonat egyes gyümölcsök héjának, virágok szirmának a felületén’, míg az arcbőr esetében ’bársonyosság’-ot jelent.

Noha több szótárban is külön címszó a hamv, így önmagában meglehetősen ritkán találkozunk vele. De például a Magyar Posta útmutatójából megtudhatjuk, hogy azok a csomagok, amelyekben „halotti hamv” van ugyanúgy kezelendők, mint a mérget tartalmazóak – azaz az „értéknyilvánítás nélkül tételesen kezelt” kategóriába sorolódnak. Ráadásul az itt szereplő hamv nem is a gyümölcsök bevonatáról szól, hanem valakinek a hamvairól. Ezt a jelentést a TESz. a hamu címszóhoz sorolja, és a hamv- tövet a hamu alakváltozatának elemzi, de az Értelmező Kéziszótár együtt tárgyalja a gyümölcsös jelentéssel.

Hamvas szilva
Hamvas szilva
(Forrás: Wikimedia Commons / Scott Bauer, USDA ARS)

A végjegyzetben „Hamvas Endre csongrádi püspök” (Budapesti utcanevek A–Z, 668. o.) szerepel. Feltételezhetjük, hogy itt elírásról van szó, hiszen Csongrádon nincs és nem is volt püspökség. A város a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik. Ennek 1982-ig Csanádi Egyházmegye volt a neve, bár a trianoni döntés következtében 1922-ben az egyházmegye kétharmada és a székhelyéül szolgáló Őscsanád (korábban Marosvár, ma Cenadu Vechi, Románia) a határokon kívülre került. Ennek az egyházmegyének a vezetőjét csanádi püspöknek hívták 1982-ig. A tisztséget először Gellért püspök töltötte be (1030–1046), Hamvas Endre pedig 1944 és 1966 között ült a püspöki székben.

Mindenesetre a Hamvas utca esetében a gyümölcsök bevonata számított – gondolták sokan, hisz ez az érv győzött a bizottsági ülésen. Ám ez csak csel volt – mint ez az utcanévlexikon végjegyezeteiből kiderül. A nevet javasló és az akkori Szapáry utcában lakó bizottsági tag valójában az utcát rokonáról, Hamvas Endre püspökről nevezte el. Ezzel az ötlettel 1953-ban semmiképpen nem hozakodhatott elő a tanácsülésen, ezért hivatkozott a kertjében termő hamvas gyümölcsökre – és az ötlet bevált. Viszont természetesen a hivatalos iratokon mindenütt a gyümölcsök bevonata szerepel, és feltehetőleg a névadó szándékáról csak nagyon szűk körnek volt tudomása. Hisz nem lett volna okos dolog ezt az ötletet nagy dobra verni akkoriban – és ma is csak egy apró végjegyzet emlékeztet a hajdani tettre. Annak eldöntését, hogy akkor jelenleg a gyümölcsök külső bevonatának vagy egy püspöknek a nevét viseli-e a kispesti Hamvas utca, olvasóinkra bízzuk.

Források

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z (2013)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 bloggerman77 2015. február 26. 14:46

'Az utcanévlexikon lelohasztja lelkesedésünket. Tél utca ebben az időben csak Újpestről volt ismert, és ez a település 1803-ban még nagyon messze esett Budapesttől – csak másfél évszázad múlva kebelezte be a főváros. '

**

1803-ban Újpest helye sem létezett, homokbuckák voltak arrafelé. Újpesten 1831-ben építették az első házakat, ekkor Új-Megyer nevet viselte, Újpestet mint községet 1840-ben alapították meg.

Az évszakokról elnevezett utcák (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) bokros névadással 1887 körül keletkeztek.

Információ
X