-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Az a baj, hogy annyira tájékozatlan vagy, hogy még csak nem is érted, ...2023. 10. 03, 22:41 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 12 Valóban igaz, hogy bár az E.sz. 3.sz. "*ű (tájszólás) vagy ő" a magyarban, m...2023. 10. 03, 22:35 Finnugor eredetű szavaink listája
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan szinte minden gondolatod értelmetlen, de pl az, hogy az [ö] ősha...2023. 10. 03, 13:47 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @cikk címe: "Finnugor eredetű szavaink listája". A cikk egyik ajánlása: "a magyar Wikipádi...2023. 10. 03, 11:35 Finnugor eredetű szavaink listája
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "Nem értem ez hogy jön a 200 millió éves nyelvemlékes elképzelésedhez." Csak ré...2023. 09. 29, 12:12 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli novemberben az alsóőri (Unterwart) Imre Samu Nyelvi Intézet (ISNYI), amely Burgenland, Szlovénia és Horvátország magyar nyelvi örökségének féltárásán és megőrzésén munkálkodik.
Míg az MTA szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági kutatóállomásai 2001-től kezdődően jöttek létre, az ausztriai, szlovéniai és horvátországi területet egyéni kutatóhelyek képviselték 2003-tól – idézte fel az előzményeket az MTI-nek Szoták Szilvia, az intézet elnöke. „Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy-egy ember próbált lépést tartani a nagyobb kutatóállomások által ellátott, helyi szinten is megvalósítható feladatokkal. Segítségükkel a közös kutatásokból egyetlen határon túli régió sem maradt ki” – fogalmazott.
Az intézményi háttér végül 2007-ben jött létre. Ekkor jelentették be a kutatók egy intézet létrehozásának tervét a kutatóállomások megbeszélésén, majd három hónapos intenzív előkészítés után, az alsóőri Öreg Iskolában mutatkoztak be a nyilvánosságnak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ISNYI az alsóőri Magyar Média és Információs Központ (UMIZ) belső szervezeti egységeként működik. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködő határon túli magyar nyelvi intézetek hálózatának (Termini Kutatóhálózat).
Az intézet létrehozásával a legfontosabb cél a tudomány hasznosítása, a tudás közzététele volt, hogy a szakma mellett a közvetlenül érintett közösséghez is eljuttassák a terepmunka tapasztalatait. „Különösen fontos ez egy olyan közösség számára, ahol a nyelvcsere lezárulóban van, azaz az élet legtöbb területén a magyar nyelvet a német váltja-váltotta fel” – fogalmazott Szoták Szilvia.
Névadóul Imre Samu felsőőri származású nyelvészt, akadémikust választották. Imre Samu volt az egyetlen nyelvész, akinek nemcsak kötődése volt az Őrvidékhez, hanem azt egész életpályája egyik meghatározó okának és tényezőjének tekintette – emelte ki az elnök.
Interregionális központként az ISNYI nemcsak a három régió kutatásait ösztönzi és támogatja, hanem a nyelvi irodák hálózatával közös munkálatokban is részt vesz. „Az intézetben folyó tudományos munkával szeretnénk felhívni a figyelmet a kultúrák és nyelvek integratív erejére, a nyelvi sokszínűség ápolására és megőrzésére, arra az értékre, amely szerves részét képezi a térség kulturális örökségének” – mutatott rá Szoták Szilvia.
Fontosnak tartják, hogy mindhárom kisrégióban beépüljenek a helyi közösségek életébe, tanácsokkal segítsék a kétnyelvű oktatást, és bevonják a helyi érdeklődőket a tudományos munkába.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az ISNYI minden évben konferenciát rendez Alsóőrben. Részt vesz a határon túli magyar szókincsadatbázis bővítésében, az Új Nyelvatlasz készítésében, és tudományos publikációkat ad közre. Egyik programjukban az osztrák közszolgálati rádió (ORF) volt a partnerük: a rádióhallgatókat bevonva indítottak tájnyelvi gyűjtést.