A horvát kormány szerdán sürgősségi eljárásban elfogadott két törvénymódosítási javaslatot a helyi és regionális önkormányzatokról, valamint a kisebbségi nyelvhasználatról. A módosítás jogi következményeket irányoz elő az önkormányzatokkal szemben, ha figyelmen kívül hagyják a kisebbségi törvényt.

Arsen Bauk közigazgatási miniszter elmondta, a kormányt erre a lépésre az alkotmánybíróság kötelezte, miután a taláros testület megsemmisítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessenek kihelyezhetőek a cirill és latin betűs kétnyelvű feliratok. A törvény vonatkozó módosítása alapján – miután elfogadja a parlament – feloszlathatóak lesznek azok a helyi önkormányzati képviselő-testületek, amelyek nem hozzák összhangba alapszabályaikat a kisebbségi törvénnyel – mondta.

Zoran Milanović miniszterelnök kijelentette, hogy a kisebbségi törvény módosításához kétharmados többség kell, ezért az ellenzék nélkül erről nem tud dönteni a parlament. „Ez olyan többség, amelyet a kormánykoalíció nem ellenőriz, ehhez konszenzus kell” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A horvát törvényhozás tavaly július közepén küldte el alkotmánybírósági véleményezésre a népszavazás kérdését, miután a parlament alkotmányügyi bizottsága úgy ítélte meg, hogy a referendum kiírása alkotmányjogi kérdéseket vet fel. A civil kezdeményezők kérdése – miszerint egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot (a mostani egyharmad helyett) – a testület augusztusi döntése szerint nem összeegyeztethető a horvát alkotmánnyal, ezért arról nem lehet népszavazást kiírni.

Az alkotmánybíróság – amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét – egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását, amely tartalmazná azokat a jogi intézkedéseket is, amelyek akkor lépnek életbe, ha egy helyi önkormányzat megsérti vagy figyelmen kívül hagyja a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jogszabályokat.

A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások 2013 nyarán kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is eltávolították. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket.