nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Sultanus Constantinus: @Roland2: Szerintem a magyarázat sokkal egyszerűbb: egy szép lányt/nőt sokkal többen megné...
    2019. 09. 15, 11:30  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • Roland2: "A másik problémám az volt, hogy miért éppen lány van a borítón.(.....) Mivel a tankönyvbo...
    2019. 09. 15, 10:29  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Sultanus Constantinus: Pedig hát: www.abbreviations.com/serp.php?st=PC&p=99999
    2019. 09. 14, 15:25  Anti-PC shaming
  • aspen: "gondolnunk kell azokra is, és vannak ilyenek, akik viszonylag szolgaian követik a tanköny...
    2019. 09. 14, 12:18  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kérdéses 1.
Ön tudja, mit jelent ez a kérdés?

A kérdések jelentésével foglalkozó sorozatunk első részében először kénytelenek vagyunk az állításokkal és az állítások jelentésével foglalkozni. Ahhoz ugyanis, hogy a kérdések jelentését meg tudjuk közelíteni nyelvészeti szempontból, először az állítások jelentését kell valahogy leírnunk. Sorozatunkban a formális szemantika veszélyes vizeire evezünk, és csak remélhetjük, hogy megússzuk szárazon!

Molnár Cecília Sarolta | 2015. július 27.
|  

Mari balkezes? Mari nem balkezes? Mari jobb kezes? – Mire is vonatkoznak ezek a kérdések? Hát mindegyik arra – mondhatja értetlenül az olvasó –, hogy a Mari nevű nő melyik kezével szokott írni, enni stb. És végül is az olvasónak majdnem igaza is van, de azért nem árt az óvatosság! A Mari balkezes? kérdésre egészen mást jelent az Igen válasz, mint a Mari jobbkezes? kérdésre. A Mari nem balkezes? kérdés pedig elég trükkös ebből a szempontból.

Ahhoz, hogy ezt a problémát jobban átlássuk, meg kellene ismernünk, hogy hogyan írható le a kérdések jelentése. Erre kerítünk sort az alábbiakban. A kérdések jelentésével foglalkozó sorozatunk következő részében pedig igyekszünk körüljárni a fenti problémát is. Lássuk tehát, hogyan tudjuk megközelíteni a kérdések jelentését!

Mit jelentenek az állítások?

A kijelentő mondatokkal kapcsolatban sokkal egyszerűbb megfogalmazni azt, hogy mit is jelentenek, mint a kérdésekkel kapcsolatosan. Kezdjük először ezzel! A jelentéseket leíró nyelvészeti tudományág, a szemantika, annak is a formális logikára építő ága nagyrészt a kijelentésekkel foglalkozott nagyon sokáig. Nagyon leegyszerűsítve, és egy igen egyszerű elméletben gondolkodva azt mondhatjuk, hogy egy elemi p propozíció (egy állító mondat) alapvető tulajdonsága, hogy igaz-e vagy sem a világ egy adott állapotában. Ha a világ minden állapotáról meg tudjuk mondani, hogy mikor igaz, és mikor hamis az adott kijelentés, akkor azt mondhatjuk, ismerjük a jelentését. Ez elég szörnyen hangzik, ezért vegyünk gyorsan egy példát!

Legyen p a következő állítás: Mari balkezes. A p igazságértéke kétféle lehet: igaz (1), illetve hamis (0). Ha abban a világban, amelyben p elhangzik, létezik Mari, és Mari valóban balkezes, akkor a mondat igazságértéke 1, azaz a mondat igaz; ha ugyan létezik Mari, de nem balkezes, akkor a mondat igazságértéke 0, azaz a mondat hamis. Ha pedig az adott világban nincs olyan entitás, aki megfeleltethető lenne a Mari névnek, az egy elég bonyolult eset, most átsiklunk felette (de egy későbbi cikkben talán visszatérünk majd rá). Látható, hogy ez egy nagyon leegyszerűsített rendszer; a legszembetűnőbb az, hogy egyáltalán nem bontja fel a mondatokat összetevőkre, egy-egy kijelentést elemzés nélkül értékel ki. Így nem nagy kunszt olyan állítást mondani, amit nem tudunk ilyen pofonegyszerűen kiértékelni az igazságfeltételes szemantika keretében. De most ezekbe inkább nem megyünk bele, mert akkor jövőre sem jutunk el a kérdések jelentéséig. Itt most csak azt jegyezzük meg, hogy ebben a matematikai logikára épített rendszerben a jelentések tehát függvények, amelyek állításokhoz igazságértékeket rendelnek.

Ön tudja, mit jelent ez a kérdés?
Forrás: Wikimedia Commons / Boca01 / CC BY-SA 3.0

Mit jelentenek a kérdések?

Az előzőekben tömören ismertetett formális rendszerben nagyon sokáig nem tudták kezelni a kérdések (és más, nem kijelentő mondatok) jelentését. Talán egy ideig föl sem merült a probléma, hiszen annyi más esetet kellett megoldani. 1973-ban azonban egy ausztrál filozófus-logikus, Charles Leonard Hamblin megpróbálkozott azzal, hogy egy, a kijelentések jelentését jól kezelő formális szemantikai rendszerbe (Richard Montague nyelvtanába) beépítse a kérdések jelentését is. Sikerrel járt: a kérdések jelentéséről a formális elméletek kedvelői azóta is alapvetően Hamblin mentén gondolkodnak.

Az alapötlet nem meghökkentő annyira a fentiek alapján: próbáljuk meg visszavezetni a kérdések jelentését az állítások jelentésére, hiszen azokat már – úgy, ahogy – tudjuk kezelni. Nézzük meg először is azt, milyen lehet a kérdések felépítése! Vannak egyfelől kiegészítendő vagy információt váró kérdések; ezek a kérdőszós kérdések:

Ki jött el a tegnapi buliba?

Hol van a szemüvegem?

Mikor kapom meg az ajándékot?

Ezekben a mondatokban formailag a kérdőszók (ki, hol, mikor) helyettesítenek bizonyos tartalmas kifejezéseket. Ha a kérdőszók helyére tartalmas kifejezéseket teszünk (és a kérdő szórend helyett az állítót alkalmazzuk), akkor lehetséges válaszokat kapunk:

Jani jött el a tegnapi buliba.

Az íróasztalon van a szemüvegem.

Vasárnap kapom meg az ajándékot.

Másfelől vannak eldöntendő kérdések, mint a cikk eleji példáink mindegyike. Ezekre igen-nel vagy nem-mel tudunk felelni. (Ezért ezeket poláris kérdéseknek is szokták nevezni.)

Mari balkezes?

Ön tudja, mit jelent ez a kérdés?
Forrás: Wikimedia Commons

Ebben talán még könnyebben észrevehetjük a benne megbújó állítást:

Igaz-e az, hogy Mari balkezes?

Amire a lehetséges válaszok a következők:

Igen, Mari balkezes.

Nem, Mari nem balkezes. / Nem, Mari jobbkezes. (Feltéve, hogy ez valóban kétértékű; valaki vagy bal- vagy jobbkezes.)

Hamblin ötlete a kérdések jelentésének a kezelésére éppen ebben állt! Kössük össze a kérdések jelentését a rájuk adható lehetséges válaszok jelentésével! A kérdések jelentése így leírható a rájuk adható lehetséges válaszok halmazaként. A kiegészítendő kérdések esetében ez így néz ki:

Ki jött el a tegnap esti buliba?

A lehetséges válaszok halmaza:

{’Jani jött el...’, ’Mari jött el...’, ’Pista jött el’, …}

Az eldöntendő kérdések esetében pedig a halmaz mindig kételemű:

Mari balkezes?

{’Igen, Mari balkezes’, ’Nem, Mari nem balkezes’}

A kérdések jelentései tehát a rájuk adható lehetséges válaszok halmazai. A lehetséges válaszok pedig állítások, azaz propozíciók. A kérdések jelentései tehát úgynevezett propozícióhalmazok. Ez elég meredeken hangzik, de jól kezelhető, és végül is az intuíciónkkal sem ellenkezik feltétlenül. Következő cikkünkben már az eldöntendő kérdésekre szorítkozunk, és azt fogjuk megvizsgálni, hogy a Mari balkezes? és a Mari nem balkezes? kérdések ugyanazt jelentik-e...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 28. 15:01

@Galván Tivadar:

Tisztelt Galván Úr!

Mi viszont általában nem szoktunk beszólni ilyen hülyeségek miatt, úgyhogy én is elnézést kérek. :)

4 Galván Tivadar 2015. július 28. 14:14

Tisztelt Fejes Úr,

ebbe' a kínai böngészőmbe' nem működik a helyesírás-ellenőrző, viszont én is szoktam melléütni, amiért ezúton kérek elnézést! ;)

3 Fejes László (nyest.hu) 2015. július 28. 13:58

@Galván Tivadar: „Kiss megkérdezi a feleségétől: "Jönnek-e Nagyék szombeton a buliba?"”

Kedves Tivadar!

Most tényleg szomBETON, vagy csak keménykedni akart?

2 Galván Tivadar 2015. július 28. 12:31

Kedves Cecília,

ez most tényleg így van, vagy csak melléütött? márminthogy a "balkezes"-t egybeírjuk, a "jobb kezes"-t meg külön, noha nem arról van szó, hogy Pista-e a jobb kezes a banknál, vagy Jani.

1 Galván Tivadar 2015. július 27. 20:31

Azért nem annyira straightforward ez. A kiváló szerzőpáros (most hirtelenjében enm jut eszembe a nevük) a párkapcsolatot tárgyaló könyvében leír egy elég gyakori konfliktushelyzetet:

Kiss megkérdezi a feleségétől: "Jönnek-e Nagyék szombeton a buliba?"

Gerrmeki ártatlanságában a következő négy lehetséges válasz egyikére számít:

a) Igen.

b) Nem.

c) Nemigen.

d) Én se tudom.

Kissné viszont ötperces előadásba kezd arról, hogy Nagyék állandó bébicsősze most az államvizsgájára készül, a pótbébicsősz elutazott meglátogatni a nagymamáját; Nagy viszont a múltkor osszeveszett az anyósával azon, hogy mennyi bab meg babérlevél kell a babgulyásba, tehát az anyósra nem lehet számítani, ott van még a szomszédasszony, akikhez néha át szokták vinni a gyerekeket... pedig szegény Kiss csak azt akarta tudni, hogy jönnek-e Nagyék szombaton a buliba.

Információ
X