-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A kutyák sorsa múlhat azon, hogy van-e pragmatika!
Talán emlékeznek olvasóink arra az esetre, amikor egy ártatlan kis határozott névelő kihagyásával egy konkrét tiltásból egy általános imperatívusz lett egy parkba kihelyezett táblán:
Kutyát a parkba (be)vinni tilos!
helyett:
Kutyát parkba vinni tilos!
Micsoda különbség a két mondat jelentése között; és mindezt a határozott névelőnek köszönhetjük!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nagyon hasonló tábla képét küldte nekünk Nóra, aki az alábbi általános tilalomba ütközött. A fenti esethez képest azonban nagy különbség, hogy itt nem tudjuk egyetlen nyelvi elem hiányára visszavezetni a mondat furcsaságát. Márpedig ha az emberek szó szerint veszik a táblán szereplő mondatot, bizony zord idők következnek – legalább is a kutyákra nézve –, mivel aszerint általánosságban véve tilos a kutyasétáltatás.
Még szerencse, hogy a nyelv nem úgy működik, ahogy a nyelvészek sokszor feltették! Sokáig ugyanis olyan modellben gondolkodtak, amelyben a mondattani szerkezetekkel operáló szintaktikai modulból a nyelvi üzenet a szemantikai komponensbe kerül, ahol bizonyos általános szabályszerűségek alapján kiértékelődik, azaz jelentést kap. A nyelvészek sokáig abban reménykedtek, hogy a mondatok jelentését pusztán a szavak lexikális jelentésének megadásával, illetve a szabályok megfogalmazásával meg lehet adni. Nagyon vágytak arra, hogy mindenfajta kontextuális információt kizárjanak, mert az teljesen kezelhetetlenné teszi a formális modellt. (Sokan ma is úgy gondolják, a kontextuális információkkal nem kell egy nyelvésznek foglalkoznia.)
Ha a nyelv tényleg így működne, akkor bizony kutya idők járnának! Még szerencse, hogy a nyelvi működéseink mindig az adott kontextushoz, beszédhelyzethez alkalmazkodva ruházzák fel jelentéssel a mondatokat! Így a fenti tábla jelentése azonnal megváltozik, és a „kutyát sétáltatni tilos” automatikusan arra a területre (vélhetőleg egy parkra) értelmeződik, amelynek határán az adott táblát elhelyezték. Az ilyen jelenségeket a nyelvészeten belül a pragmatika elnevezésű tudományág írja le.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!