nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kérdéses 2.
Egyáltalán nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív a kérdés!

Azt hinné az ember, hogy az eldöntendő kérdések olyan egyszerűek. Hát nem így van! Nem elég, hogy látszólag ugyanazt a dolgot meg lehet kérdezni állítva és tagadva is, de a tagadott formák legalább kétféleképpen viselkednek... Mikor melyiket használjuk? És nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a környéken? – Cikkünkből kiderül.

Molnár Cecília Sarolta | 2015. augusztus 10.
|  

Képzelje el, hogy egy lesötétített, ablaktalan szobában ül (jó, lehet azt is képzelni, hogy ott kellemesen hűvös van)! Ön hosszú órák óta nem járt kint, fogalma sincs, hogy milyen lehet az idő. Egyszer csak bejön egy kollégája bőrig ázva, csöpögő esőkabátban; önből pedig kiszakad a kérdés:

Esik az eső???

A kérdésere a válasz ott van a szemünk előtt. Bármiféle megszólalás nélkül, a kontextusból ki tudjuk következtetni, hogy a kérdésünkre mi a válasz. Valójában nem is információt kérünk ilyenkor, csupán megerősítést várunk. (Hogy ilyen helyzetekben miért használunk egyáltalán kérdéseket, az egy másik cikk témája lehetne, most ezzel itt nem foglalkozunk.) Érdekes azonban, hogy a fenti helyzetben eszünkbe sem jutnának a következő – egyébként szintén az időjárásra vonatkozó – kérdések:

#Süt a nap?

#Nem esik az eső?

Főleg az utóbbi kérdés az érdekes a mi szempontunkból, hiszen ez szinte ugyanaz, mint az első kérdés: annak a tagadott, azaz negatív formája. Aminek – ha még emlékszünk a legutóbbi kérdéses cikkre – tudhatjuk, hogy elvileg ugyanaz a jelentése, mint az állító formának:

Esik az eső? – {Igen, esik; Nem, nem esik}

Nem esik az eső? – {De, esik; Nem, nem esik}

A kérdések jelentésével foglalkozó cikkünkben ugyanis legutóbb odáig jutottunk el, hogy a logikai alapú, igazságfeltételes jelentéselméletben gondolkodva a kérdések jelentése a bennük rejlő „állításmagok” segítségével írható le. Azaz a kérdések jelentése a rájuk adható lehetséges / igaz válaszok halmazainak megadásával adható meg.

Jelentés és kontextus

Ha két kérdésnek a nyelvészek szerint ugyanaz a jelentése, akkor jogosan várjuk el, hogy ezek a kérdések tetszőleges helyzetben egymással fölcserélhetőek legyenek. Ha tényleg ugyanazt jelentik, akkor tetszőlegesen választhatunk közülük a különböző beszédhelyzetekben. Itt van rögtön a következő szituáció: Amerikában élő rokonunkkal beszélünk telefonon; miután megtudtuk, hogy a családtagok jól vannak, az időjárásról érdeklődünk:

És milyen az idő? Esik az eső?

És milyen az idő? Nem esik az eső?

Ezek közül a kérdések közül tényleg bármelyiket föltehetjük ebben a helyzetben. Fogalmunk sincs, milyen ott az idő, és nincs is semmilyen előzetes elvárásunk a választ illetően, egyszerűen tényleg kíváncsiak vagyunk. De – ahogy fentebb láttuk – nem minden helyzet ilyen! Nagyon könnyen tudunk olyan szituációt kreálni, amelyben valamelyik (vagy a pozitív, vagy a negatív) kérdés egyszerűen hülyén fog hangzani, sántítani fog. A való életben nem is hangozna el soha. Amikor látjuk az esővíztől csöpögő esőkabátot, nem fogjuk azt kérdezni, hogy „Nem esik?” Ez a szituáció tehát, amelyben egyértelmű bizonyítékunk az egyik válasz igazsága mellett, leszűkíti a lehetőségeinket a kérdések formáját illetően: a fenti helyzetben csak a pozitív megfogalmazás lesz megfelelő.

Egyáltalán nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív a kérdés!
Forrás: Wikimedia Commons / Tomascastelazo / CC BY-SA 3.0

A kérdések jelentésének (és használatának) vizsgálatában tehát figyelembe kell vennünk a kontextust is. Mindenképp érdemes megkülönböztetni az olyan helyzeteket, amelyek teljesen semlegesek arra nézve, amit kérdezünk, azoktól a helyzetektől, amelyek valamilyen elfogultságot, evidenciát tartalmaznak, amelyek miatt az egyik válasz valószínűbb vagy a kérdező által preferáltabb lesz, mint a másik. Fent láttuk, hogy az esőre vonatkozó kérdés kizárólag akkor jó a negatív formájában, ha a kontextus semleges.

A negatív kérdések sem egyformák!

De nem elég, hogy a kontextust figyelembe kell venni, a negatív formában feltett kérdések sem egyformák. Az, hogy a negatív kérdéseknek kétféle értelmezésük lehetséges, a magyar (és az angol) példákon nem látszik rögtön, de a németben például egész szépen meg lehet őket különböztetni, mert ott morfológiai különbség is van köztük. Vegyük a következő két helyzetet, amiben végül ugyanaz a kérdés hangzik el.

I. helyzet:

Béla meglátogatja Katát és Janit Chicagóban.

Béla: Szeretnék veletek elmenni valahova vacsorázni, amíg itt vagyok Chicagóban. Ma lesz is rá időnk, gondolom.

Kata: Ja, lenne, de sajnos a környéken nincsenek igazán olyan helyek, ahova be lehet ülni.

Béla: Komolyan? Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?

Kata: Nincs, csak hamburgeresek vannak.

II. helyzet:

Kata és Jani Chicagóból éppen megérkeznek Bélához Ithakába.

Béla: Jaj, gyerekek, már biztos majd' éhen haltok. Elmegyünk valahova kajálni?

Kata: Ja-ja. Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben – Moosewood vagy ilyesmi?

Béla: Wow, te hallottál már a Moosewoodról? OK, menjünk oda!

Mi a különbség a két helyzet között? – Az I.-ben Béla korábban úgy gondolta, hogy biztosan van a környéken vegetáriánus étterem, de ebben a helyzetben Kata kijelentése után rádöbben, hogy lehet, hogy tévedett. A kérdést azért teszi föl, hogy meggyőződjön arról, hogy valóban hamis volt-e a feltevése. A II. helyzetben azonban Kata nem ilyen szándékkal kérdez: ő éppen azért teszi föl a kérdést, hogy ellenőrizze az igazságát annak, amit igaznak hisz.

Egyáltalán nem mindegy, hogy pozitív vagy negatív a kérdés!
Forrás: Wikimedia Commons / Popperipopp

Az I. helyzetben tehát van a beszélőnek egy feltevése (van vegetáriánus étterem a közelben), de a beszélgetés úgy alakul, hogy ez a feltevés hamisnak bizonyul. A kérdést végső soron azért teszi fel, hogy megbizonyosodjon a feltevése hamisságáról. A II. helyzet a beszélő szintén felteszi valaminek az igazságát (van vegetáriánus étterem a közelben), például azért, mert van valamilyen emléke róla, a kérdést pedig azért teszi föl, hogy meggyőződjön a feltevése igazságáról. Az első esetet „belső”, a másodikat pedig „külső” negációnak nevezik.

A magyarban nincsen ennek a kétféle kérdésnek különböző formája – ezt a fenti magyar példákon is láthatjuk. A németben azonban a két kérdés különféleképpen hangzik:

Az I. helyzet kérdése így:

Gibt es kein vegetarisches Restaurant in dieser Ecke?

A II. helyzet kérdése pedig így:

Gibt es nicht ein vegetarisches Restaurant in dieser Ecke?

És végül is az angolban is meg lehet különböztetni őket:

Az I. helyzet kérdése:

Is there no vegetarian restaurant around here?

A II. helyzet kérdése:

Isn't there some vegetarian restaurant around here?

A fentiekben tehát odáig jutottunk, hogy az eldöntendő kérdések esetében három különféle esettel kell számolni: vannak az állító és a tagadó formájú kérdések, és az utóbbiakon belül van kétféle típus: a külső és a belső tagadás. A nyelvészeknek pedig az ad feladatot, hogy ez a háromfajta kérdés egészen különféleképpen viselkedik a fenti helyzetekben. Sorozatunk következő részében ezekről fogunk írni.

Felhasznált irodalom

Daniel Büring & Christine Gunlogson (2000): Aren't Positive and Negative Questions the same?

C. L. Hamblin (1973): Questions in Montague English

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 nudniq 2019. január 17. 18:57

@gorilla: sőt, szerintem még a magyarban is megvan az a két lehetőség, mint a németben/angolban:

I. helyzet (ezt lehet picit máshogy fogalmazni magyarul is):

Nincs itt _sehol_ egy vegetáriánus étterem a közelben?

vagy: Nincs itt _semmilyen_ vegetáriánus étterem a közelben?

(csak a "valahol"-t kell még egy plusz tagadással megfejelni/helyettesíteni - és máris a "gibt_es_kein" szerkezetnél vagyunk)

II. helyzet:

Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben – Moosewood vagy ilyesmi?

(most jöttem át a legfrissebb cikk utnáni linkez követve, azért szólok hozzá egy ilyen régi témához...)

4 gorilla 2015. augusztus 11. 15:11

Rengetegszer használunk negatív kérdéseket pozitív értelemben. Pl költői kérdésekben, mint mondjuk „Hát nem aranyos?” (olyan hanglejtéssel mint a „Milyen aranyos!”. Ezt mintha egy a valóságban nem létező szereplőnek mondanánk, ellentmondva az ő feltételezésének, hogy nem aranyos. Mintegy „Hát mondhatja valaki őrá, hogy nem aranyos?!”

Vagy „Tee! Az ott nem a Koós János a szomszéd pénztárnál?”.

Vagy „Nem mindegy az neked?”.

Nagyon érdekesek ezek, és furcsa, hogy ennyire nyelveken átívelő jelenség, pl. angolul is nagyon gyakori, hogy „Isn't it funny that...”.

Viszont azzal nem értek egyet, hogy „a magyarban nincsen ennek a kétféle kérdésnek különböző formája”, mert a hanglejtés teljesen más. A „Komolyan? Nincs itt valahol egy vegetáriánus étterem a közelben?” esetén fel le ugráló hanglejtéssel majdnem minden szót mélyebbről, hangsúlyosan kezdünk, míg a másik verzióban felkúszik a hang az elején és úgy is marad magasan és csak az utolsó szótagban jön le megint. Persze rengetegféle hangsúlyozás létezik, de ez a két fő verzió ebben az esetben.

3 Janika 2015. augusztus 10. 10:51

@Aurevol: "Ráértek jövő hét végén? (Várt válasz: igen.) Nem értek rá jövő hét végén? (Várt válasz: nem.)"

Ez így biztosan nem igaz, tagadó kérdésfeltevésre is várhatunk pozitív választ.

Nincs kedved moziba jönni? - itt egyértelmű, hogy a kérdés feltevőjének van kedve, és igenlő választ vár.

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 10. 09:22

@Aurevol: „Negatív kérdésere nem lehet igen-nem választ adni.

Nem esik az eső? -- Nem.

Teljes zavar, mit jelent a nem. A tagadás tagadását, vagy épp megerősítését? Kifejtés nélkül értelmezhetetlen.”

A nem ebben az esetben egyértelműen azt jelenti, hogy nincs csapadék. Az igen valóban értelmezhetetlen lenne, de azért, mert ilyen esetekben a de-t használjuk.

Vannak persze olyan kérdések, amelyekre nem igazán jó a nem:

– Nem megyünk el fagyizni?

– Nem.

Ebben az esetben a kérdés valójában egy javaslat, ezért meglehetősen udvariatlan így válaszolni rá – de ez is inkább pragmatikai megszorítás, mint szemantikai.

1 Aurevol 2015. augusztus 10. 09:01

Felvetnék pár dolgot, ami nem illik ebbe az elméletbe:

Negatív kérdésere nem lehet igen-nem választ adni.

Nem esik az eső? -- Nem.

Teljes zavar, mit jelent a nem. A tagadás tagadását, vagy épp megerősítését? Kifejtés nélkül értelmezhetetlen.

Szerintem a tagadó kérdés többnyire olyan társasági helyzetben használatos, ahol célunk a társalgás indítása, fenntartása, ne lehessen a kérdést lezárni igennel, vagy nemmel.

Ennek megfelelően, teljesen egyértelmű helyzetben is lehet negatív a kérdésfeltevés, mint például a vizes esőkabát esetében.

Csak nem esik az eső? (Szintén azt mutatja, hogy a kérdező kifejtést vár, beszélgetést kezdeményez.)

A fentiekkel összhangban, egyértelmű helyzetre eldöntendő kérdést feltenni szintén értelemzavaró, épp úgy megakaszthat egy induló társalgást, mint a negatív kérdésre a nem. Ázott embertől megkérdezni, hogy esik az eső, annyit jelent, hogy bele se kezdj a mondókádba, nyugtázd a nyilvánvalót, és kész. Ha érdekelne a történeted, kifejtendő választ igénylő negatív kérdést tettem volna fel...

Különös helyzete van a protokollban a kérdésfelvetésnek, mivel az finom jelzést tartalmazhat az elvárt válasz tekintetében.

Ráértek jövő hét végén? (Várt válasz: igen.)

Nem értek rá jövő hét végén? (Várt válasz: nem.)

Információ
X