nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nincs esélyegyenlőség Európában

Nem mindegy, ki hova, melyik uniós tagállamba születik – állapítja meg egy pénteken nyilvánosságra hozott jelentés, amely rámutat az oktatáshoz való hozzáférésben és az abban elért eredményekben tapasztalt különbségekre az Európai Unióban.

MTI | 2012. szeptember 17.
|  

A most első alkalommal összeállított jelentés, amelyet az Európai Bizottság és a NESSE (Network of Experts on Social Sciences of Education and Training – Oktatási és Képzési Társadalomtudományok Szakértőinek Hálózata) készített, rámutat: alapvetően Észak-Dél irányú megosztottság tapasztalható; a legalacsonyabban képzett Olaszország, Görögország és Spanyolország lakossága, ahol jóval negyven százalék fölötti azoknak az aránya, akik csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A tíz legkevésbé képzett európai régiónál öt portugál, három pedig spanyol. A tanulmány tanúsága szerint Magyarország hét régiója közül a közép-magyarországi régióban a legkevesebb a csak alacsony végzettséggel rendelkező ember, a többi hat régióban 24,7 és 42,9 százalék közé tehető az alacsony végzettségűek aránya.

Felsőfokú végzettséggel a britek, a belgák, a svédek és a hollandok közül rendelkeznek a legtöbben. Magasan képzettek az Írország déli részén élők és a finnek is; ezekben a térségekben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 24 és 40 százalék között van. Magyarországon a közép-magyarországi régióban az emberek negyede-ötöde rendelkezik diplomával, a többi térségben viszont kevesebb mint minden hatodik ember végzett egyetemet vagy főiskolát. A legkevesebb diplomás Románia, Olaszország és Portugália különböző térségeiben él, ahol a lakosságon belüli arányuk 7 és 8,6 százalék közé tehető.

A dokumentum kitér az élethosszig tartó tanulásra is, amelyet a 25 és 64 éves kor között, képzésben vagy oktatásban részt vevők hányadával határoz meg. Magyarországon ez egyik térségben sem éri el a 2,4 százalékot. A legkevesebb felnőtt Görögországban, Bulgáriában, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban vesz részt valamilyen képzésben vagy oktatásban, van ahol a tanuló felnőttek aránya az 1 százalékot sem éri el. A legtöbb 25 és 64 év közötti Nagy-Britanniában, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Svédországban és Finnországban tanul.

A Bizottság a jelentés alapján megállapítja, hogy továbbra is nagy eltérések vannak abban, hogy az uniós polgárok melyik tagállamban milyen szintű oktatáshoz jutnak hozzá és milyen végzettséget szereznek, annak ellenére, hogy a tagállamok elkötelezettek az oktatásban tapasztalható esélyegyenlőség segítésére. Az Európai Bizottság a jelentés megállapításainak birtokában felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek többet az egyenlőtlenségek megszüntetése érdekében.

„Minden európai polgárnak lehetőséget kellene kapnia, hogy jó minőségű oktatásban és képzésben részesüljön, függetlenül attól, hogy hol él”  jelentette ki Andrulla Vasziliu, az Európai Bizottság ciprusi tagja, aki az oktatásért felel.

A jelentés az összegyűjtött adatok alapján azt a következtetést vonja le, hogy az emberek végzettségében tapasztalható eltérések akadályozzák a régiók és a gazdaság fejlődését és elősegíti az agyelszívást a fejlettebb térségek irányába. A jelentés úgy véli, hogy a végzettségekben és képzettségekben tapasztalt eltérések jellege és társadalmi hatása térségenként eltér, ezért a szakértők általános megoldások helyett egyedi, térségspecifikus politikák kidolgozását javasolják.

Az Európai Bizottság közleménye tudatja, hogy a testület novemberben készül elfogadni új stratégiáját a képességek újragondolásáról, amely a képzettségekben és végzettségekben tapasztalható egyenlőtlenségekre is kitér majd, 2013-ban pedig javaslatokat terjesztenek a tagállamok elé arra vonatkozólag, hogyan javítsák az esélyegyenlőséget az oktatás és képzés területén.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X