Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény jövő februárig vár választ a magyar hatóságoktól a felvetett aggályokra. A kérdéskört Brüsszelben annak alapján sorolták hónapokkal ezelőtt Andor László illetékességi körébe, hogy a magyar jogszabály-módosítások nyomán az Európai Unióhoz eljuttatott kifogások a munkaerő szabad áramlásának – mint az egyik sarkalatos európai jogelv érvényesülésének – az esetleges korlátozására utalhatnak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A pénteki brüsszeli tájékoztatás értelmében a bizottság úgynevezett „pilot eljárást” indított a felsőoktatási törvény, illetve az azt kiegészítő kormányrendelet miatt. Ez az eljárásfajta hangsúlyozottan nem minősül kötelezettségszegési (infringement) eljárásnak – vagyis az uniós testület azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.

A szóban forgó jogszabályok szerint az államilag finanszírozott felsőoktatási helyeket elnyert hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal. Ebben vállalniuk kell, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt a végzést követő 20 évben.

Az EU „pilot projektjét” 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat – az érintett tagállam hatóságaival konzultálva – tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.