A dokumentum szerint az európai országok többségében nem helyeznek kellő hangsúlyt az átfogóbb készségekre. A probléma gyökere az ilyen készségek nehéz mérhetősége. Mindössze tizenegy uniós tagállam – Belgium (azon belül a flamand közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Finnország – rendelkezik olyan szabványosított eljárásokkal, melyek révén a polgári szerepvállaláshoz szükséges készségek mérhetők.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kedden teszi közzé Gondoljuk újra az oktatást című szakpolitikai kezdeményezését, amelyben konkrét javaslatok lesznek.

Az említett átfogó készségeket rendszerint más tantárgyak részeként oktatják. A nemzeti tantervekben a legtöbb esetben szerepelnek ugyan az informatikai, a vállalkozási és a polgári szerepvállaláshoz szükséges ismeretek, ám a helyzet korántsem kiegyensúlyozott. Az uniós tanulmány szerzői szóvá tették azt is, hogy meglepően kevés iskolában fejlesztik a digitális kompetenciákat a természettudományok, a matematika, illetve a nyelvek oktatása során.