-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyarok szívesen ismerkednek online, de a románok jobban csinálják.
A Google megbízásából készült friss kutatás azt járja körbe, mire használják az emberek az internetet Magyarországon és környékbeli országokban: Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban. A kutatást a Google megbízására az IIBR készítette 2014 márciusában CAWI (online kérdőíves) módszerrel Internet a mindennapi életben címmel. A kutatásban 5 országot vizsgáltak (Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot), minden országban 1000 fős, a 15 évnél idősebb internetezőkre nézve reprezentatív mintán.
Majdnem minden harmadik magyar, aki rendszeresen használja az internetet, már el sem tudja képzelni az életét nélküle. Ha egy lakatlan szigetre kerülnének, a második legfontosabb dolog, amit magukkal vinnének, egy internetezésre alkalmas eszköz lenne. Az internetet csak egy jó barát tudná megelőzni, a kés és gyufa pedig csak a harmadik dolog, amire szükségük lenne. Úgy tűnik, a magyar internetezők nehezen élnének túl egy lakatlan szigeten internetkapcsolat nélkül, és ezzel nincsenek egyedül.
Csehországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal összehasonlítva a magyarországi internetezők több tekintetben is a dobogó tetejére állhatnak (a kutatásban minden országban a 15 évnél idősebb internetezőket vizsgálták):
-
A magyar internetezők az online társkeresés legnagyobb rajongói: 30%-uk azt mondta, hogy az internet jó hely arra, hogy szerelmi kapcsolatot létesítsenek valakivel, ez kb. 10%-kal több, mint a többi vizsgált országban. Bár a magyarok élen járnak a netes ismerkedésben, a romániai internetezők úgy tűnik, sikeresebbek: 13%-uk azt mondta, hogy még ma is együtt van partnerével, akivel a neten ismerkedett meg. Ez a magyarországi internetezők körében csak 11%. A magyarok online társkeresés iránti vonzalmáról sokat elmond, hogy a Google keresési trendek adatai szerint az elmúlt 12 hónapban az országból többször kerestek a társkereső szóra, mint az utazásra.
-
Az internetet szinte minden nap használók aránya Magyarországon a legmagasabb, 62%.
-
Magyarországon több fiatal (a 15 évnél idősebb internethasználók körében) használja az internetet rendszeresen, mint Csehországban, Szlovákiában, Romániában vagy Lengyelországban. Ez a 15-24 éves korosztály 27%-át jelenti. De nem csak a fiatalok, hanem az idősebb generáció is szívesen használja a technológiát Magyarországon: minden ötödik 50 év feletti rendszeres internethasználó (a 15 évnél idősebb internetezők 21%-a). Ez az arány a bronzéremre volt elegendő a vizsgált országok körében.
-
Magyarországon él a legtöbb „trendsetter” a vizsgált országok közül – ők azok, akik elsőként kezdenek el használni egy új technológiát; ezzel együtt azonban azok aránya, akik tőlük példát vennének, és folytatnák az innovációk elterjesztését, Magyarországon a legalacsonyabb. Még így is, ez a két csoport a 15 éven felüli internetezők egy harmadát teszi ki (32%).
-
A magyarok a leginkább „közösségiek” – a vizsgált országok közül a 15 éven felüli internetezők legnagyobb arányban Magyarországon nyilatkoztak úgy, hogy közösségi oldalak látogatására használják az internetet.
Nem tudnak élni internet nélkül
Minden harmadik magyar internetező (37%) van úgy vele, hogy nem tudja megmondani, mikor online éppen, hiszen folyamatosan kapcsolódik az internethez. Az internetpenetráció a maga 62%-os arányával Magyarországon a legmagasabb a vizsgált országok közül, ez egyébként közel kétszer annyi, mint Romániában, ahol az internetpenetráció mindössze 32%. Eközben az is igaz, hogy az okostelefonok a romániai internetezők körében a legnépszerűbbek (67%-uk használja mobilját, okostelefonját internetezésre szemben a magyar internetezők 63%-ával).
Bár Csehországban is lényegesen alacsonyabb az internetet rendszeresen használók aránya, mint Magyarországon (54%), mégis a cseh internetezők közül mondták azt a legnagyobb arányban, hogy el sem tudják képzelni az életüket internet nélkül. Szinte minden második megkérdezett (47%) nyilatkozott így. Magyarországon ez az arány 32%.
Love is in the air
A vizsgált országokkal összehasonlítva egyértelműen a magyar internetezők keresik a legszívesebben az interneten a szerelmet, 30%-uk gondolja úgy, hogy jó ötlet a neten ismerkedni. A legsikeresebb online társkeresők azonban nem a magyarok: a vizsgált országok közül a romániai internetezők közül vannak még ma is a legtöbben együtt partnerükkel, akivel a neten ismerkedtek meg.
A magyar nők jó eséllyel indulnak a netes társkeresésben: míg a férfiak 34%-a szerint jó ötlet a neten ismerkedni, addig a nők esetében ez az arány csak 26%. Azzal együtt, hogy a romániai internetezők sikeresebbek az online társkeresésben (13%-uk azóta is együtt van partnerével, míg a magyaroknál ez 11%), a magyar internetezők is bizakodóak lehetnek: szinte minden negyedik (23%) megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy azzal, akivel online találkozott, hosszabb-rövidebb időt együtt, kapcsolatban töltött.
Közösségi internet
Bár a magyar internetezők a leginkább „közösségiek” az 5 országot összehasonlítva – tehát itt a legnagyobb azok aránya, akik az internetet arra használják, hogy közösségi oldalakat látogassanak (79%, míg a legalacsonyabb Csehországban 63%) –, a legaktívabban mégis a romániai internetezők hoznak létre és osztanak meg saját tartalmakat a neten, őket a sorban a lengyelek követik. A magyar netezőké a bronzérem.
A magyarországi internetezők a közösségi oldalakat leginkább arra használják, hogy barátaikkal, ismerőseikkel beszélgessenek, tájékozódjanak barátaik posztjaiból, fényképeket osszanak meg és mások posztjaira reagáljanak. Kevesebb, mint az internetezők fele (46%-a) használja csak arra ezeket az oldalakat, hogy legalább néha magánéletükről is megosszanak valamit.
Az online megjelenő hírekre, cikkekre leginkább a lengyel internetezők reagálnak szívesen, minden harmadik (33%-uk) kommentál megjelenő híreket, cikkeket. A magyar netezők körében ez az arány 26%, ezzel egyébként ezüstérmesek a lengyelek mögött. A legkevésbé a csehek aktívak ilyen téren, a cseh netezőknek csak 12%-a kommentál híreket, cikkeket.
A YouTube a szórakozás és tájékozódás, és a szórakoztatás és tájékoztatás népszerű platformja mind az öt országban. A szlovák internetezők használják a leginkább a főzős videókat, minden második közülük nyilatkozott úgy, hogy legalább időnként a YouTube-hoz fordulnak, ha el szeretnének készíteni egy ételt. A magyar internetezők az oktató jellegű videók iránti rajongásukkal tűnnek ki a környékbeli országok közül, két harmaduk (66%-uk) mondta azt, hogy már tanultak valamit YouTube videók segítségével.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Lépést tartanak a fejlődéssel
Azt, hogy a magyar internetezők szeretik a technológiát, jól mutatja, hogy itt a legnagyobb a trendsetterek aránya a vizsgált országok közül. Ők azok akik először kezdenek el használni egy-egy új technológiát. Emellett a magyar netezők közel fele (47%) vélekedik úgy, hogy az olyan innovatív kommunikációs megoldások, mint amikor egy eszközzel, tárggyal kell „beszélniük”, hasznosak, vagy hasznosak lehetnek számukra és szívesen kipróbálnák őket. Ez az arány az ezüstéremre volt elég, az innovatív megoldásokhoz még jobban vonzódó romániai netezők után. Ott ugyanez az arány 60%.
Bár a vizsgált országok változatos képet mutatnak az internethasználatról, az látszik, hogy az internet egyre inkább közmű: eszközök és szolgáltatások gyűjtőhelye, amivel az emberek könnyebbé teszik az életüket. Hétköznapi helyzeteket oldanak meg, szórakoznak, jó üzleteket kötnek, szerelemre találnak, és egy újabb teret adnak közösségi életükhöz.