-
durek: @mondoga: Teljesen egyetértek veled, épp ezért állok értetlenül azon jelenség előtt, amiko...2020. 07. 04, 17:31 Mi is az az Uralonet?
-
mondoga: @durek: "Ennek ellenére ez a szó is a finnugor rokonság bizonyítéka." Szerintem nem. Ahogy...2020. 07. 04, 17:07 Mi is az az Uralonet?
-
durek: @mondoga: A lehetőségét nem vitatom. Az elsőnek említett (*tV) alakkal már találkoztam a t...2020. 07. 04, 16:42 Mi is az az Uralonet?
-
durek: @Cypriánus: Köszönöm a tippet, megkeresem. Én amúgy a lehető legnagyobb nyitottsággal, min...2020. 07. 04, 16:15 Mi is az az Uralonet?
-
mondoga: @durek: Az utolsó bekezdésben olvasható kérdésedre nem elégséges válasz ez? "A határozott ...2020. 07. 04, 15:53 Mi is az az Uralonet?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Volt idő, amikor arról nem nagyon illett beszélni, ha egy nő másnapos volt, arról meg pláne nem, ha részeg volt. Körül kellett valahogy írni...
Ágitól kaptuk a következő érdekes kérdést:
Tutsek Anna Cilike sorozatában említik ezt a kifejezést: „kisméltóságos szilvóriumkór”. Azt hiszem olyan konnotációban, amikor valaki lassú volt. Lehet, hogy csak én asszociálok a másnaposságra?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Élvezettel vetettük bele magunkat a keresgélésbe, de sajnos nem jártunk túl sok sikerrel. A szilvóriumkór (illetve a szilvórium kór) nem fordul elő sem a történeti korpuszban, sem pedig az Magyar Nemzeti Szövegtárban. Szótárakban sem találtuk nyomát a szilvóriumkór-nak.
Tutsek Anna Kolozsváron született. Elképzelhető, hogy egy ottani nyelvjárásban elterjedt a szilvóriumkór kifejezés. De ennek nem találtuk nyomát a szótárakban. A dolog azért mégsem ennyire elkeserítő, hiszen a szilvórium-ról tudjuk, hogy micsoda: ’szilvapálinka’. Mind A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESZ.), mind pedig az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban megtalálható. És erre már a korpuszok is adnak jó néhány találatot – elsősorban a 19. század irodalmából.
(Forrás: Wikipédia)
A TESZ. szerint a szilvórium első írásos előfordulása a 18. század végére, 1777-re datálható. Ahogyan azt elsőre is gondolnánk, tényleg a szilva szóból képződik a szilvórium – a purgatórium, oratórium stb. szavak mintájára. Régen valóban szokás volt ezeknek az eredetileg latin képzőknek a használata bevett magyar tövek mellett is. A szilvórium-hoz hasonló képzés a pipatórium a pipá-ból, a dorgatórium a dorgál igéből. (További hasonló képzésekről majd egy másik cikkben írunk.) Közvetlen elődje az apetitórium ’valamilyen szeszes ital, általában pálinka’, illetve a domitórium ’ua.’ lehettek.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy milyen kórt tud okozni a szilvórium. Ez lehet valóban a másnaposság, ahogy Ági írja, de lehet akár a becsípett vagy részeg állapot megjelölése is. Talán ezt a kontextusból lehetne pontosabban kikövetkeztetni a Cilike-regényekben. Egy biztos: a kisméltóságos szilvóriumkór nem valószínű, hogy a masszív alkoholizmust vagy az túlzott alkoholfogyasztásból eredő májproblémákat jelentené.