-
szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...2023. 01. 29, 18:17 Urál‒Altaj
-
mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...2023. 01. 29, 18:06 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...2023. 01. 29, 12:37 Urál‒Altaj
-
Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...2023. 01. 29, 12:29 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...2023. 01. 29, 11:05 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Volt idő, amikor arról nem nagyon illett beszélni, ha egy nő másnapos volt, arról meg pláne nem, ha részeg volt. Körül kellett valahogy írni...
Ágitól kaptuk a következő érdekes kérdést:
Tutsek Anna Cilike sorozatában említik ezt a kifejezést: „kisméltóságos szilvóriumkór”. Azt hiszem olyan konnotációban, amikor valaki lassú volt. Lehet, hogy csak én asszociálok a másnaposságra?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Élvezettel vetettük bele magunkat a keresgélésbe, de sajnos nem jártunk túl sok sikerrel. A szilvóriumkór (illetve a szilvórium kór) nem fordul elő sem a történeti korpuszban, sem pedig az Magyar Nemzeti Szövegtárban. Szótárakban sem találtuk nyomát a szilvóriumkór-nak.
Tutsek Anna Kolozsváron született. Elképzelhető, hogy egy ottani nyelvjárásban elterjedt a szilvóriumkór kifejezés. De ennek nem találtuk nyomát a szótárakban. A dolog azért mégsem ennyire elkeserítő, hiszen a szilvórium-ról tudjuk, hogy micsoda: ’szilvapálinka’. Mind A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESZ.), mind pedig az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban megtalálható. És erre már a korpuszok is adnak jó néhány találatot – elsősorban a 19. század irodalmából.
(Forrás: Wikipédia)
A TESZ. szerint a szilvórium első írásos előfordulása a 18. század végére, 1777-re datálható. Ahogyan azt elsőre is gondolnánk, tényleg a szilva szóból képződik a szilvórium – a purgatórium, oratórium stb. szavak mintájára. Régen valóban szokás volt ezeknek az eredetileg latin képzőknek a használata bevett magyar tövek mellett is. A szilvórium-hoz hasonló képzés a pipatórium a pipá-ból, a dorgatórium a dorgál igéből. (További hasonló képzésekről majd egy másik cikkben írunk.) Közvetlen elődje az apetitórium ’valamilyen szeszes ital, általában pálinka’, illetve a domitórium ’ua.’ lehettek.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy milyen kórt tud okozni a szilvórium. Ez lehet valóban a másnaposság, ahogy Ági írja, de lehet akár a becsípett vagy részeg állapot megjelölése is. Talán ezt a kontextusból lehetne pontosabban kikövetkeztetni a Cilike-regényekben. Egy biztos: a kisméltóságos szilvóriumkór nem valószínű, hogy a masszív alkoholizmust vagy az túlzott alkoholfogyasztásból eredő májproblémákat jelentené.