nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Az az érdekes, hogy a mai Olaszország déli részén találhatók un. "óriások sírja...
    2023. 01. 30, 12:50  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...
    2023. 01. 29, 18:17  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...
    2023. 01. 29, 18:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...
    2023. 01. 29, 12:37  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...
    2023. 01. 29, 12:29  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A kulcs: hangátvetés
Nem maksol a makk, lelkem?

Olvasónk egy olyan szóról kérdezett, amit még mi sem hallottunk. A szó nyomán a keleti határszélről Ausztriáig jutottunk, és közben disznókkal is találkoztunk.

Wenszky Nóra | 2015. április 8.
|  

Nagyszüleink, dédszüleink sokszor használnak egy-egy olyan szót, amivel sehol máshol nem találkozunk. Ezeket mi magunk sem nagyon használjuk, talán csak akkor, ha például a nagymamánkkal beszélünk. Dani nevű olvasónk kérdése is egy ilyen szóra vonatkozik.

Anyukám falujában egy különös szót használtak, ha valami nem ízlik, tetszik. Ez a maksolás.

pl.: Nagyon nem maksolta a reggeli rántottát.

A falu neve: Bojt, Hajdú-bihar megyében található, az utolsó előtti falu az országhatártól.

A kérdésem az, hogy honnan eredhet ez a szó?

A maksol szót mi még sosem hallottuk, így első utunk a szótárakhoz vezetett. Ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában (TESz.) hiába keresgéltünk az m betűnél, semmi hasonlót nem találtunk. Mivel olvasónk említette, hogy a maksol szót egy határ menti faluban hallotta, felütöttük az Új magyar tájszótárt (ÚMTsz.) is – és sikerrel jártunk. A maksol címszó a smakkol szóhoz irányított bennünket. Ez ugye már több olvasónknak ismerősen hangzik?

A smakkolnak több alakváltozatát is rögzíti az ÚMTsz.: a maksolt Szegedről és Hajdúszoboszlóról, a makkolt a romániai Nagyszalontáról, a rövid á-val ejtett mȧskolt a Pest megyei Kókáról, a smakolt a Dél-Dunántúlról. A Magyar Nemzeti Szövegtár 2-ben viszont csak a smakkol szerepel, 25-ször, a többi alakváltozat hiányzik. A maksol szó tehát már megvan – a smakkol alakváltozata ez Kelet-Magyarországon. De honnan ered szó?

A szó elterjedtebb, smakkol alakja szerencsére már benne van a TESz.-ben. A szó bajor-osztrák eredetű, a schmacken [smaken] ~ schmecken [smeken] ’ízlik, tetszik’ átvétele. A szó nem csak a magyarba, hanem a szerbbe, horvátba, szlovákba és csehbe is átkerült, hasonló jelentéssel.

Ha van csoki, minden maksol
Ha van csoki, minden maksol
(Forrás: Wikimedia Commons / Maurajbo / GNU-FDL 1 2)

Vajon miért van olyan sok alakváltozata a szónak? Az eredeti alak szó eleji mássalhangzó-torlódása szokatlan a magyarban. Főként német vagy osztrák eredetű szavakban találkozunk sm- szókezdettel – például smaci, smafu, smarni, smink, smirgli, hogy csak az ismertebbeket említsük. A TESz.-ben összesen 12 sm-mel kezdődő szót találunk, és az Osiris-féle Helyesírásban is kevesebb, mint fél oldalnyi az ilyen szavak listája.

A makkol ’(sertés) makkot fogyaszt’ ige képzett szó, az ismeretlen eredetű makk ’tölgy vagy bükk termése’ szóból. A tölgy- és bükkmakkot ínséges időkben az emberek is fogyasztották, de főként a kondát hajtották ki az erdőre makkolni.

A szokatlan szókezdet feloldása a magyarban többféleképpen ment végbe. A makkol változatból egyszerűen törlődött az s – tehát semmi köze a makk főnévhez. A maksol és mȧskol alakokban az s inkább a szó belsejébe vándorolt, hangátvetéssel. Csak a smakol és a legelterjedtebb smakkol őrizte meg az eredeti szókezdő hangsort.

Pirított bükkmakk
Pirított bükkmakk
(Forrás: Wikimedia Commons / MarsmanRom / CC BY-SA 3 0)

Végül szóljunk a maksol mondatbeli helyéről. Olvasónk példájában a maksol tárgyas ige. A Magyar Nemzeti Szövegtár példáiban viszont a smakkol tárgy előtt nem fordult elő egyáltalán, hanem a tetszik szóhoz hasonlóan a valakinek valami smakkol szerkezetben: „Az orvosnak nem smakkol a beteg láztalan didergése”. Ennek ellenére elképzelhető, hogy az olvasónk által említett faluban valóban tárgyas igeként használják a maksolt.

Csakúgy, mint olvasónk példájában, az ÚMTsz.-ban is tagadó mondatban találkozunk a szóval: „Na, nem maksol a lebbencs lelkem?”. A Magyar Nemzeti Szövegtárban felsorolt mondatok túlnyomó többségében is a nem smakkol szókapcsolat fordult elő. Emellett néhányszor a nekem smakkol, illetve a minden smakkol kifejezésekben találjuk ezt az igét, másféle mondatokban csak elvétve. Így azt állapíthatjuk meg, hogy a maksolnak annyira nem maksol, ha állító mondatban kell megjelennie.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
18 szentTürelem 2015. április 11. 12:52

...és a litvánba.

Lithuanian smagus "pleasing"). Baltic root *smeg- meaning "to taste"

Meaning "a trace (of something)" is attested from 1530s.

persze jelent még vitorláshajót is

etymonline.com/index.php?term=smack

.

attól mert németül értik azt a szót, az még nem jelent etimológiát, attól mert rá van fogva, h eredeti, az még nem bizonyított (érvnek nevezni a levegőben lógó semmit meg nem lehet)

:

schmalz; shmaltz; mushiness; mush

schmal. narrow, slender

schmach humilation, dishonor

17 Sultanus Constantinus 2015. április 10. 10:25

@LvT: Hát akkor ezt jól benéztem, köszönöm a kiigazítást. Eddig meg voltam róla győződve, hogy a két tő azonos, mert még értelme is lenne annak, hogy pl. 'jövőt teremt' (vkinek), azaz 'utódot nemz'. :)

16 LvT 2015. április 9. 19:28

@Sultanus Constantinus: A proto-indoeurópai tő csak hasonló, de nem azonos: a magyarban is kis különbség más hangulatot az a szónak, vö. <szar> : <szár>.

A <futuo> töve ’üt’ jelentésű, és a végső soron az angol <beat>-tel rekonítják. Az ilyen értelmű igék a mozdulatelem hasonlósága miatt természetesen veszik fel a ’közösül’ jelentést, vö. magyar <gyak> eredetileg ’szúr, döf’, <baszik> eredetileg ’nyom’. Az ideoeurópai tőben a monoftongus fokon rövid <ŭ> állt, vö. www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0197.html

A <fui> töve ’van, létezik; nő, erősödik’ értelmű (vö. angol <[to] be>) és a monoftongus tövében hosszú <ū> volt, vö. www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/X/P0249.html

15 Sultanus Constantinus 2015. április 9. 18:13

@LvT: Tkp. arra gondoltam, hogy mindkettő ugyanazon tőből jön (ieu. *bhu ~ *bheu 'lesz').

14 LvT 2015. április 9. 16:26

@Sultanus Constantinus: A vulgáris szó, amelyre gondoltál a <fututurus>. A beálló igenév <-urus³> képzője a supinumtőhöz járul, amely pedig egy <-t>-vel (néha <-s>-szel) bővebb a finit igetőnél*, azaz <fu-i> ’voltam’ → <fu-t-> → <fu-t-urus> ’leendő, aki/ami lesz’, de <futu-o> ’közösülök’ → <futu-t-> → <futu-t-urus> ’a jövőben közösülő, aki közösülni fog’.

Vö. en.wiktionary.org/wiki/sum#Latin és en.wiktionary.org/wiki/futuo#Latin ahol az „Inflection” résznél a „show” gombbal kinyitható a ragozási táblázat

* Azaz rendszerint az imperfectumtőnél, ritkábban, mint a <sum> ~ <fui> esetén a (aspektusképző nélküli) perfectumtőnél.

13 siposdr 2015. április 9. 15:35

A smakkol megvan a lengyelben is: smakować

Ízlik nekem: smakuje mi to

12 mederi 2015. április 9. 15:24

@deakt:

"S' ma fú(j)" (a szél), ne utazz el! :)

11 Sultanus Constantinus 2015. április 9. 15:17

@LvT: Az is érdekes, hogy a latinban a futuere, futuo durva szónak számított, a futurus, ami ebből származik, pedig csak egyszerűen 'jövő"-t jelent.

10 LvT 2015. április 9. 14:49

A ’teszek rá’ egyébként erősen eufemizáló fordítása a vaskosabb eredeti jelentésnek*. Igaz, a <j(e) m’en fou> íráskép önmagában is eufemizál, ugyanis a <fous> írásmódú E/1 igealakot lecseréli a <fou> ’bolond’ szóra. — A <smafu> így hasonlóan „szelídült” az átvett alakhoz képest, mint a <huncut>.

* en.wiktionary.org/wiki/foutre , www.cnrtl.fr/definition/foutre

9 Sultanus Constantinus 2015. április 9. 14:45

@Buxoro: Most már legalább tudom, hogy ez mit jelent. :D

8 szigetva 2015. április 9. 14:41

@deakt: L. Buxoro #1.

7 deakt 2015. április 9. 12:47

@szigetva: mer, honnan van akkor a smafu?

6 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 9. 12:36
5 El Vaquero 2015. április 9. 12:18

@szigetva: csak ne legyünk cinikusak/kusok. A Tesz. szerint minden szláv eredetű vagy hangutánzó. Nem hogy örülnél, hogy sramlis osztrák sógoréknak is jut egy kis érdem.

4 mederi 2015. április 9. 11:31

-Ha már elég nagy egy fa, elérte ivarérett korát, akkor magos (magas) magoz, max-imálisan ( (max=maksz=>maks)..:)

-Késztetés-eredmény:

mag-oszt(ós)-->mak(o)sz((t)os)=>max(-os)/ mag(os)od-odt (magasodott--> magosodott)

-A "magsz(-ol)/ maks(-ol)" jelentése, hogy nagyon megfelelő valami, vagy nagyon szeret valamit.

pl. Ha az italt szereti, akkor a "maxos" jelentése szerint "be van rúgva". A szleng itt is telitalálat, mint már annyiszor..:)

-Mikor az sz=s lett, a "maksa/ moksa" szavak úgy tudom, hogy valamikori katonai rangot jelentettek, és családnevekben ma is fellelhetők..:)

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X