-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyarban igen kevés „-eszk” végű szó van, ráadásul mindegyik nemzetközileg ismert, a nagy európai nyelvek szókincsében szintén létező szó. A „groteszk” és az „arabeszk” nyomába eredtünk, eljutottunk Olaszországba, de az eredmény nem egy pikareszk regény lett…
Gyakran hallani, főleg diákoktól, hogy groteszk helyett grotex-et mondanak. A -szk végződés valóban nem túl gyakori a magyar nyelvben; legfeljebb egy tucat ilyen végződésű szót tudunk felsorolni. A Papp Ferenc által készített A magyar nyelv szóvégmutató szótárának (VégSz.) segítségével ezeket gyűjtöttük össze:
baszk, maszk, kioszk, etruszk
arabeszk, burleszk, humoreszk, pittoreszk, groteszk, pikareszk
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A -szk szóvégződés tehát semmiképp sem mondható gyakorinak. Még akkor sem, ha hozzá vesszük, hogy ismerünk néhány tulajdonnevet is, amelyek szintén erre a hangkapcsolatra végződnek.
Minszk, Izsevszk, Szernszk, Szemipalatyiszk, Artemovszk
A budapesti kulturális élet egyik központjaként működő A38 hajó születési neve Artemovszk 38 – az ukrán Artyemivszk város neve után. Utóbbiakban a keleti-szláv területen gyakori településnév-végződés található, amely eredetileg melléknévi végződés lehetett. Előbbi példáinkat is két nagyobb csoportba osztottuk. Az első csoportban a -szk, a másodikban az -eszk végűek találhatók. Ez utóbbiakról azt gyaníthatjuk, hogy etimológiailag is kapcsolódnak egymáshoz; ráadásul mindegyikük nemzetközi szónak tűnik. Lássuk tehát, honnan származhat az -eszk végződés!
Az -eszk végűek mind nemzetközi szavak; megfelelőik megtalálhatók a franciában, az angolban, a németben és az olaszban. A magyarba a 18-19. század környékén kerültek, általában a németen vagy a francián keresztül. De melyik nyelvben találjuk meg az eredeti alakot?
Az arabeszk szó első rögzített magyar nyelvű előfordulása 1793-ból származik. Olyan cikornyás díszítő motívumot jelöl, amelyben nincs ember- és állatábrázolás. (A korán ugyanis tiltotta ezeket; az elnevezésben az arab szó található.) A franciában és az angolban arabesque, a németben Arabeske, az olaszban pedig arabesco alakban létezik. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint az olaszban keletkezett az arabo ’arab’ jelentésű főnévből az arabesco ’arabos’ melléknév, amely a motívum elnevezéseként főnevesült. Innen kerülhetett a többi európai nyelvbe; a magyarba az arabeszk változat a franciából származik.
A burleszk története igen hasonló; első magyar nyelvű előfordulása a TESz. szerint 1788-ból való. Szintén megtalálható a nagyobb európai nyelvekben; a németben burlesk melléknévi és Burleske főnévi alakban; az angolban és a franciában burlesque alakban; az olaszban pedig burlesco alakban. A burleszk esetében szintén az olasz lehetett a kiindulópont: az olasz burla ’gúny, tréfa, csíny’ szóból keletkezett a burlesco melléknév. A burla pedig talán a latin burrae ’gyerekes bolondság; vaskos tréfa’ szóval állhat etimológiai kapcsolatban. A magyar nyelvben szintén német, illetve francia közvetítésen keresztül érkezhetett. [Érdekes a szónak a magyarban elég következetlen helyesírása. Míg az [sz]-t fonetikusan átírja magyarra, addig az [u] megmaradt az eredeti írásmód szerint – a kiejtés ellenében.]
Nem lepődünk meg, hogy a groteszk története is nagyon hasonló; igazán csak az az érdekes, hogy milyen jelentésű az eredeti szó, amire visszamegy a – feltesszük – olasz melléknévi alak. A groteszk a magyar írásbelisében 1815-ből datálható először. Létezik a németben Groteske (főnév) és grotesk (melléknév) alakban; a franciában és az angolban: grotesque; az olaszban grottesco alakban. Az olasz grottesco ’fura, torz alak’, illetve ’egy bizonyos betűtípus’ értelemben létezik. Az olasz szó a grotta ’barlang’ főnévből származik. De mi köze a barlangnak a bizarrsághoz, a furcsasághoz? – Ez igen kalandos: a groteszk festészetet az antik Róma föld alá került épületeinek falán talált dekorációk inspirálták. Innen tehát a groteszk mint jelző.
A humoreszk a humor szóból származik; 1848-ból való az első írásos nyoma. A magyarba a németből került (Humoreske); ott pedig valószínűleg a groteszk és a burleszk mintájára keletkezhetett. A pittoreszk ’festőien szép’ etimológiáját a TESz. nem közli; a szó jelentése alapján arra következtethetünk, hogy az olasz pittore ’festő’ szó melléknévi képzett alakjából terjedt el az európai nyelvekben. A magyarban ma már elég archaikus; ritkán használatos szó. A pikareszk szó pedig állandó jelzőként egy műfajmegnevezésben, a pikareszk regényben szerepel: ez az a típusú regény, amelyben a hős utazásain, vándorlásain keresztül megy végig valamilyen megismerési folyamaton. Másik elnevezése: utaztató regény. Eredetét szintén nem közli a TESz.; az angol Wikipédia szerint a spanyol picaresco ’csavargó, kalandor’ szóból származik az elnevezés.
A magyar nyelvű -eszk végződésű szavak esetében tehát nagy nemzetközi összeesküvésre bukkantunk, és a háttérben, úgy tűnik, a legtöbb esetben az olasz nyelv áll.