nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mongol adatok a Czuczor–Fogarasi szótárban 3.
Mongol gyökerek: a következtetések

Mongolok lehettek-e Árpád felmenői? Fogarasi János szerint, aki lelkes támogatója volt a mongol-magyar nyelvrokonságnak, akár mongol neveket is viselhetett a magyar fejedelmi család.

Rákos Attila | 2012. augusztus 10.
|  

Sorozatunk első részében arról esett szó, hogy a szerzők milyen elvek mentén kerestek kapcsolatot a szavak között. A második részben azzal foglalkoztunk, hogy honnan vették a mongol nyelvre vonatkozó adataikat. A befejező részben áttekintjük, milyen következtetésekre jutottak a szótárírók, és ezek mennyiben állják meg a helyüket ma is.

A mongol adatok előfordulása

A mongol adatok említése a szótárban egyáltalán nem tekinthető ritkának. Többnyire az adott címszóhoz kapcsolódnak, de megesik, hogy a címszó magyarázatában, leírásában szereplő más szóhoz kötődően kerülnek említésre. A mongol nyelvre vonatkozó hivatkozások összességében az alábbi csoportokra oszthatók:

  1. a magyar címszó eredetét kifejezetten a mongol nyelvhez kötik a szerzők: valamely mongol szóra vagy kifejezésre vezetik vissza vagy mongolból való átvételnek tartják
  2. a magyar címszó és a megadott mongol kifejezés között összefüggést feltételeznek, de ennek mibenlétét (közös eredet, átvétel) nem fejtik ki, s rendszerint több más nyelvből is megadnak hasonló párhuzamot
  3. a magyar címszó és a mongol adat között nem utalnak összefüggésre, az utóbbi láthatólag csak a magyar címszóval egyező jelentése miatt van megemlítve (úgy tűnik csak azért tüntetik fel a szerzők, mert rendelkezésükre állt az adat, de végül is nem tudták a magyar címszóval összekapcsolni)
  4. a mongol nyelvre történő utalás nem egy magyar címszó eredetéhez kötődik, hanem a címszó jelentésének leírásában szerepel példaként vagy magyarázó jelleggel (pl. a nemtelen címszónál említik, hogy a mongol nyelv nem használ nyelvtani nemeket, stb.)

A második és a harmadik csoportba való besorolás nem mindig egyértelmű. Az előbbibe sorolandóknál szerepel a „rokonítható vele” (vagy ehhez hasonló) kitétel a szótárban (pl. az egy címszónál a mongol nige és nigen esetén), míg a másikhoz tartozóknál inkább csak annyi áll, hogy „mongolul így és így van” (pl. a hüvelyk címszónál a mongol eregei chorogon (ím. erekei kurugun) ’hüvelykujj’). Az idézett mongol hangalakoknak a szótárszerzők módszereivel nézett hasonlósága a címszóhoz viszont sokszor akkor is a második csoportba sorolást támasztja alá, ha rokonításra vonatkozóan nem nyilatkoznak, pl. a (= hol) címszónál a mongol kha (ím. kaga vagy kamiga) ’hol’.

Tényleg rokonok a magyar és mongol szavak?

Igen is, meg nem is. Mindenképpen vannak olyan magyar és mongol szavak, melyek közös eredetre vezethetők vissza. Az ilyen közös eredetű szavak jó része török szó, melyet mind a magyar, mind a mongol nyelv átvett valamely török nyelvből, de egymástól függetlenül. Vannak aztán olyan szavak is, melyek végső soron a mongolból származhatnak, de korántsem közvetlenül kerültek a magyarba, hanem valamely török nyelv vette át őket először a mongolból, s onnan juthattak át a magyarba. Mindezt jól mutatja, hogy a magyar és a mongol közt párhuzamba állítható szavak szinte kivétel nélkül kimutathatók a török nyelvekből is, s ahol mégsem, az sem a közvetlen kapcsolatra utal, hanem inkább csak arra, hogy a török adat nem maradt fenn írott forrásban vagy valamelyik mai beszélt nyelvben.

IV: Béla menekülése a tatárjárás idején. Nem maradt idő beszélgetni
IV: Béla menekülése a tatárjárás idején. Nem maradt idő beszélgetni
(Forrás: Wikimedia Commons / Képes krónika)

Eddigi ismereteink szerint nincs adat közvetlen érintkezésről a magyar és valamely mongol nyelvű népesség között, így közvetlen jövevényszavak átadása sem bizonyítható. Az igazolt magyar-mongol egyezések száma és jellege sem jelent olyan alapot, mely közvetlen kapcsolatot feltételezne, s ne lenne hitelesebben magyarázható a török nyelveken keresztül. A tatárjárás ebből a szempontból nem jelentős, hisz nagyon rövid ideig tartott, nem adott alkalmat nyelvi hatás kifejtésére, másrészt a mongol nyelvű katonák száma is nagyon alacsony lehetett a főként török nyelvű harcosokból álló tatár seregben.

Az egyetlen – csekély, de létező valószínűségű – és nevesíthető lehetőséget a közvetlen mongol nyelvi kapcsolatra az avarok (legalábbis egyes csoportjaik) jelenthetik. Az avarok nyelve (vagy inkább nyelvei) ugyanis nincs meghatározva, a fennmaradt kevés adat nem alkalmas erre, de újra és újra felmerül egyes kutatókban a – még sikeresen soha nem igazolt – gyanú a mongol nyelvűségükre. Az sem teljesen lehetetlen, hogy a kelet-európai sztyeppevidéken is érintkezhettek magyarok valamilyen kóbor mongol csoporttal, melyet a népvándorlás egy hulláma sodorhatott magával. Viszont ilyen csoportnak nyoma sincs a forrásokban, így ez puszta találgatás és fantáziálás lenne – se bizonyítani, se cáfolni nem lehet.

Az avar birodalom 814-ben
Az avar birodalom 814-ben
(Forrás: Wikimedia Commons / Bukkia)

Fontos megállapítani, hogy többnyire a Czuczor–Fogarasi szótár sem jelenti ki, hogy ez vagy az a magyar szó mongol eredetű (azért van erre is példa), hanem – számos más nyelvi adat mellett – párhuzamba vonja őket, kapcsolatuk pontos meghatározása nélkül csak feltételezi valamilyen módú összefüggésüket. Ezt a megközelítést a szerzők az előszóban is megfogalmazták: „hol a kölcsönözés akár nyelvünkbe, akár nyelvünkből világos, ott az kijelentessék; hol pedig eléggé ki nem mutatható, ott kétesnek maradjon a szótárban is, egyszerűen az jegyeztetvén meg, hogy ez vagy amaz magyar gyökszó, ez vagy amaz idegen nyelvvel közös.

A Czuczor–Fogarasi szótárban számos olyan magyar szónál feltüntették a mongol párhuzamot, mely a fenti kategóriák valamelyikébe tartozik (török eredetű vagy közvetítésű). Ilyen pl. a kos címszónál a mongol kucsa ’kos’, a karnál a mongol gar ’kéz, kar’, a borsónál a mongol burcsak (ím. burcsag) ’borsó’, az ikernél a mongol ikiri ’iker’, a sárgánál a mongol sira ’sárga’ és sirga ’fakósárga (ló)’, a seregnél a mongol czerik (ím. cserig) ’katona’, a tevénél a mongol temegen, stb. Ezek mind török szavak a magyarban és a mongolban egyaránt, s a Czuczor–Fogarasi szótár helyesen állapítja meg összefüggésüket (még ha az összefüggések hátterét és rendszerét nem is térképezi fel), amit azóta a nyelvtudomány is igazolt.

Vannak szavak, melyeknél igazolható vagy valószínűsíthető a mongol párhuzam (szintén a török nyelveken keresztül), de ez nem szerepel a szótárban. Ilyen pl. a magyar bika szóval összefüggésbe hozható mongol buka ’bika’, a képpel rokon kege ’minta’ és keb ’alak, forma’, a kölyökkel közös eredetű gölöge ’kölyökkutya’, a búzával rokon bugudai ’búza’, a vel (lásd bűbáj, bűvös, stb.) párhuzamos böge ’sámán’, a betűvel egyező bicsig ’írás’ stb.

Pedig a mi kutyánk kölyke...
Pedig a mi kutyánk kölyke...
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve-65 / CC BY-SA 3.0)

Elképzelhető, hogy az eddig a szakirodalomban leírtakon túl lesznek olyan magyar-mongol szóegyeztetések, melyeket máig nem igazolt a tudomány, de esetleg szerepelnek a Czuczor–Fogarasi szótárban? Nem lehet kizárni, lehetséges – ahogy az is, hogy a szótárban nem szereplő új etimológiák nyernek igazolást, vagy épp valamely, ma még elfogadott szóegyeztetés dől meg. A tudomány törvényszerűen időnként bővíti vagy épp felülírja korábbi eredményeit, így ez itt is megtörténhet.

Téves egyeztetések

A szótár téves mongol egyeztetési kísérletei kétféle okból következően véreznek el. Hiba lehet a magyar és mongol (vagy más egyéb nyelvű) szavak egyeztetésénél alkalmazott módszerben (ahogy azt korábban már tárgyaltuk), de tévesek lehetnek az összehasonlítási alapként használt kiinduló adatok is.

A szótár szerzői többször is áldozatul esnek annak, hogy nincsenek az idézett mongol szavak történetéről, eredetéről és használati köréről információik, s csupán a szótárakban való előfordulásukra hagyatkoznak. A korabeli mongol szótárak legnagyobbrészt buddhista vallási és filozófiai témájú szövegek feldolgozásával készültek, melyekben gyakran fordultak elő a buddhizmus szent nyelveiből, a tibetiből és a szanszkritból származó jövevény- vagy idegen szavak, sokszor közvetlenül az eredeti nyelvi alakot tükröző formában. A szótár szerzői helyenként ezeket a nyilvánvalóan újkeletű (legfeljebb is pár száz éves, de inkább fiatalabb), sokszor nagyon korlátozott használati körű, a mongol beszélt nyelvben akár nem is létező idegen szavakat is mint mongol párhuzamokat tálalják, s akár a magyar szó etimológiáját is felépítik rá. Ilyen pl. a parány címszónál említett paramanosz ’atom’ szó, melyet a címszóval közeli rokonságban levőnek tartanak, holott a forrásként megjelölt Schmidt-szótárban is egyértelműen jelezve van, hogy ez a szanszkrit paramanu szó átvétele (a szanszkrit adatot egyébként Fogarasiék is közlik). Ezen túl a szó mongol formája sem egészen helyénvaló, az ujgur-mongol írásos szó helyes olvasata baramanusz lenne, amelynek szókezdő b-je a szanszkrit p szabályos megfelelése (tekintve, hogy a mongolban nincs p), a szóvégi sz pedig többesjel, s nem a szótő része.

Hasonló történik a vásár szócikkben is. Az amúgy iráni eredetű szó (melynek újabb keletű átvétele a magyarban a bazár is) eredetét Fogarasi a mongol nyelvben véli megtalálni, méghozzá a baszu ’áru, vagyon, nagy’ és oru ’hely’ szavak összetételeként. A baszu azonban újkeletű szanszkritból átvett elem a mongolban, s mint ilyen nem lehet gyökere egy olyan mongol szóképzésnek, melynek több száz, ha nem több ezer évvel ezelőtt kellett volna létrejönnie, hogy mai elterjedtségét és különböző nyelvekben meglévő alakjait magyarázni lehessen.

Mongol bazár. Mit vettünk tőlük?
Mongol bazár. Mit vettünk tőlük?
(Forrás: Wikimedia Commons / Mario Carvajal / CC BY 2.0)

Nyelvtörténeti adatokon bukik meg a van szó eredeztetése a mongol baina (ím. bajin-a) szóból, ugyanis a baji- létigéhez kapcsolódó -na jelen-jövő idejű igei végződés ezen formája viszonylag újkeletű fejlemény a mongolban, léte nem feltételezhető abban a régiségben, mely a magyar szó eredetének megmagyarázásához kellene.

A legtöbb mongol egyeztetési kísérlet a szótárban a már említett felszíni hasonlóságon alapul, s az összefüggést nem támasztják alá szabályszerű megfelelések. Ilyen pl. a segg szónál említett mongol szegül ’farok, vmi vége’, a sátornál hivatkozott szegüder ’árnyék’, a rokonnál szereplő oiraki (ím. ojiraki) ’közeli’ és oirakhan (ím. ojirakan) ’közel’, a pedignél és kedignél hosszan elemzett mongol kiged ’és < csinálva’, a két szóval összeboronált khujar (ím. kojar) ’kettő’, a nagygyal egyeztetett nojan ’úr’, a rommal rokonított urakhu (ím. uraku) ’(el/szét)tép, szakít’, stb. Hasonlóan sorolhatók helynevek etimológiái is, mint amilyen pl. Tokaj, amit a mongol tokhai (ím. tokai) ’könyök, folyókanyarulat’ szóból magyaráznak vagy Komárom, amit a khamar (ím. kamar, kabar) ’orr, kiálló fok’ kifejezésből.

Álmos családja is mongol lett volna?

Fogarasi János komoly mongolszimpátiájának köszönhetően Álmos fejedelem egész családjának neveit mongolból igyekezett megmagyarázni. Eképpen Ügyek (Anonymusnál Ugek) neve a mongol ügek (ím. ügeg) ’(fű)köteg, (rőzse)nyaláb’ szóból eredne, Emese (Anonymusnál Emesu) a mongol eme ’nő, nőstény’ szóval és képzett alakjaival állna összefüggésben. Emese apja, Önedbeli vezér (Anonymusnál filia Eunedubeliani ducis) nevét a mongol önen (ím. üne) ’érték, ár’ szóból származó önetü (ím. ünetü) vagy önetei (ím. ünetei) ’értékes’ szóból, valamint egy, a szanszkrit bala ’erő’ szóból származó mongol bele ’erő’ kifejezésből vezeti le. Álmos neve pedig nem más lenne, mint a mongol almasz vagy almusz ’gyémánt’.

Ami Ügyek nevét illeti, ott több nehézséggel is szembe kell nézni. Elsőnek mindjárt azzal, hogy nem tudni, hogy is kellene ejteni Anonymus Ugek szavát: az Ügyek vagy Ögyek csak egy lehetséges olvasat. A másik a mongol g és magyar gy (vagy Ügyek korában valószínűleg egyfajta dzs) megfeleltetése lenne, ami bajosan magyarázható – már ha tényleg ez a helyes olvasat. A harmadik nehézség a mongol szó jelentése, ami kevéssé illik egy fejedelmi személyhez, még akkor sem, ha a magyarázat szerint a szellemek számára felajánlott gyapjú- vagy fűkötegről lenne szó.

Emese nevének magyarázatát illetően többnyire egyetértenek a kutatók, hogy valószínűsíthető az eme ’nő, nőstény’ szóval való összefüggés, miként ezzel lehet kapcsolatban az emse ’nőstény disznó’ szavunk is. Az eme-vel egyező vagy ahhoz hasonló alakú és jelentésű szavak azonban a mongolon kívül finnugor és török nyelvekben is megtalálhatók, így nincs különösebb indok rá, hogy pont a mongolból magyarázzuk.

Önedbeli vezér nevében a bele ugyanattól az anakronizmustól szenved, mint a korábban említett hasonló példák, ha valóban a bala szanszkrit szó átvétele. Noha Fogarasi hivatkozik Kowalewskire, mint az adat forrására, de egyelőre sem Kowalewski szótárában, sem máshol nem sikerült megtalálni. Az ünetü vagy ünetei valóban hasonlít a név első felére, de ilyen erővel a mongol öni ’örök’ vagy önidü ’örökké’ szavak is megfelelőek lennének.

Az Álmosnak megfeleltetett almasz ’gyémánt’ szó végső soron görög eredetű, ahonnan az arabba került, majd feltehetően török közvetítéssel a mongolba, s mint ilyen nem lehet néhány száz évnél régebbi, azaz valószínűtlen az előfordulása a 9. században vagy annál korábban, mikor Álmos élt, s a szó a mongolból a magyarba kerülhetett volna. Mindazontáltal ha Fogarasi ragaszkodna az almasz szóhoz, azt a mongolon kívül számos más nyelvből is eredeztetheti, hisz széles körben elterjedt műveltségszó.

Álmos, a gyémánt?
Álmos, a gyémánt?
(Forrás: Wikimedia Commons / Képes krónika)

Minden kétséget kizáróan tehát nem cáfolhatjuk Fogarasi fejtegetéseit a mongol eredetű nevekről, de valójában igazolni sem tudjuk azokat. Az ő módszereinek megfelelően voltaképp bármilyen nyelvet vizsgálva hasonló hitelességű következtetésekre juthatnánk. A nevek etimologizálása még a szokásosnál is nehezebb dió tud lenni, különösen ilyen bizonytalan olvasatú, meglehetősen árván álló adatoknál, így bizonyosságot nehéz szerezni.

A szótár öröksége

A Czuczor–Fogarasi szótár értékes és bőséges anyagot nyújt a magyar nyelvnek és nyelvjárásainak szókincséből, azonban eredetmagyarázatait a nyelvtudomány – már csak a mögöttük álló módszer miatt is – jórészt nem igazolta. Etimológiai szótárként napjainkban semmiképpen nem javasolt az alkalmazása, adatait és módszereit meghaladta a tudomány. Nem állíthatjuk biztosan, de igen nagyon valószínű, hogy a magyar szavak eredetét kutató későbbi nyelvészeink felhasználták a Czuczor–Fogarasi szótár anyagát és ötleteit, főként a jövevényszavak kutatásában, többet is hitelesítettek és megbízhatóbb módszereikkel megfelelően alátámasztottak közülük, így a szótár szerzőinek munkája – legalább részben – ott van valahol a mai tudományos eredmények mögött is.

Hivatkozott irodalom

Бобровников, Алексѣй: Грамматика монгольско-калмыцкаго языка. Казань 1849

Czuczor Gergely – Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. I–VI. kötet. Budapest 1862–1874

Ковалевский, О. М.: Краткая грамматика монгольскаго книжнаго языка. Казань 1835

Kowalewski, Joseph Étienne: Dictionnaire mongol–russe–française. Vol I, Vol II, Vol III. Kasan 1844

Попов, Александр Васильевич: Грамматика калмыцкаго языка. Казань 1847

Schmidt, Isaac Jakob: Grammatik der Mongolischen Sprache. St.-Petersburg 1831

Schmidt, Isaac Jakob: Mongolisch–deutsch–russisches Wörterbuch. St. Petersburg 1835

Zwick, Heinrich August: Grammatik der West-Mongolischen das ist Oirad oder Kalmückischen Sprache. Königsfeld 1851

Zwick, Heinrich August: Handbuch der Westmongolischen Sprache. Höfingen 1853

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 nemtulnehez 2012. augusztus 10. 14:20

"A harmadik nehézség a mongol szó jelentése, ami kevéssé illik egy fejedelmi személyhez, még akkor sem, ha a magyarázat szerint a szellemek számára felajánlott gyapjú- vagy fűkötegről lenne szó."

Es "arpacska" mennyire illik Arpadhoz?

2 szabírhun 2012. augusztus 10. 17:22

A mongol - magyar szóegyezések a hun nyelvre vezethetőek vissza!

Árpád ősei alánok és szabír-szumírok voltak.

3 istentudja 2012. augusztus 10. 20:16

Borkán szavunk török,a románok tölünk vették át,mi pedig a románból vettük vissza,tehát a románok törökök,a magyarok pedig románok.A nyelv,a kultúra olyan mint a rockendrolni,a kalap,a kocka-koala.És a rubi-koca.

4 istentudja 2012. augusztus 10. 20:18

@szabírhun: Milyen a hun nyelv?

5 szabírhun 2012. augusztus 10. 20:37

@istentudja:

Jó kérdés!

Én a Dethre féle Iszfaháni kódex alapján magyarnak mondom, de Obrusánszky Borbála leintett, miszerint ama kódex lehet hogy hamis!

Én nem is értem , hogy milyen bizonyítékokra alapozták azt, hogy ogúr nyelv, bár van 1700 ilyen szavunk, de én még hun-rovás leletről nem tudok. Ámbátor ha van magyar és mongol egyezés az csak hun lehet, FELTÉTELEZHETŐEN.

6 szabírhun 2012. augusztus 10. 20:41

Kedves Atilla! Szép téma, de ilyen netről csent kamu térképért a bolgárok szétrúgják a töködet!

7 szabírhun 2012. augusztus 10. 20:51

@istentudja:

Nem.

A románok Basarab uralkodóháza kun-tatár-mongol Dzsingiszig!

8 tenegri 2012. augusztus 10. 21:25

@szabírhun: A térkép csak illusztráció, ha olvastad a cikket láthattad, hogy a témához tkp. semmit köze. Amúgy nem én tettem be, de ha én lettem volna sem lenne a térképnek több jelentősége. A bolgárokról pedig nem feltételezek semmi olyan agresszív viselkedést, amit nekik tulajdonítasz :)

9 tenegri 2012. augusztus 10. 21:31

@nemtulnehez: A nevek etimologizálása nehéz dolog, számos esetben nem több puszta spekulációnál. A megbízható következtetéshez a név önmagában nem elég, rengeteg más adat is szükséges, ami sokszor egyáltalán nincs meg - az Árpád névnél se nagyon. Én mindig csodálkozom, amikor még komoly emberek is nekiállnak időnként árván a levegőben lógó neveket etimologizálni, anélkül hogy kellően hangsúlyoznák ennek az esetlegességét és megbízhatatlanságát (a komolytalan embereken persze nem csodálkozom annyira).

10 tenegri 2012. augusztus 10. 21:49

@szabírhun: Az Iszfaháni-kódex egy nyilvánvaló kamu, elég csak belepillantani a Detre által közölt adatokba és látszik, hogy a nyelvészeti szakirodalomból összeválogatott és kicsit mesterségesen csavargatott török, mongol és magyar adatokból, valamint "régiesített" magyar szavakból rakták össze. Detre írása teli van furcsaságokkal, következetlenségekkel, ellentmondásokkal, s a kódex "megtalálásának" rejtélyes körülményei, a fellelhetősége körüli szándékos homály és maszatolás csak tovább fokozzák a kamuságot (a látszat kedvéért megad valami adatot a kódex fellelhetőségére, de úgy, hogy az alapján minél nehezebben lehessen ellenőrizni - mint a veszprémi levéltár :))

A hun nyelvről sajnos nagyon-nagyon kevés konkrét adat maradt fenn, túl kevés az értékelhető eredményhez. Ennek ellenére ezeket az adatokat már a legkülönfélébb nyelvekből magyarázták - többek között akkádból is, de ez utóbbit szándékosan csak annak szemléltetésére, hogy mennyire nincs értelme az ilyesminek. Az meg már még egy további probléma, hogy lehet-e beszélni egyáltalán egy hun nyelvről.

11 doncsecz 2012. augusztus 10. 22:01

Szeretném itt is felhívni a hozzászólókat, hogy szabírhunnal ne váltsanak szót, aki egyetért velem tegyen így: a korábbi cikkek is felesleges szócséplésekkel vannak teli százas számra, amelyekre másról sem szólnak csak ilyen kamukról. Ha viszont nem szólunk egy szemernyi szót sem szabírhunhoz és nem reagálunk a nekünk címzett üzeneteire előbb utóbb biztos ráun az egészre és elhagyja a nyest.hu felületét, s keres egy másik oldalt, ahol folytathatja a kisded játékait. Tehát aki ebben egyetért az kövesse a régi jól bevált bölcsességet: okos enged, szamár szenved. Menjünk el a hülyeségek mellett és előbb-utóbb maguktól megszűnnek áradni.

12 szabírhun 2012. augusztus 10. 22:36

@tenegri:

Nem erősítettél de nem is gyengítettél, nem láttuk eme iratot Obrusánszky többnyelvű ő meggyőzött. De ha van mongol és magyar nyelvrokonság annak mi más magyarázati LEHETŐSÉGE lehetne mintsem a hunok nyelve.

13 szabírhun 2012. augusztus 10. 22:38

@doncsecz:

Jajj nem unod még? Most linkeljem be a hülyeségeidet a szláv Medencéről? Menjél a kajokhoz Egerszegre van 2 családjuk ott!

14 szabírhun 2012. augusztus 10. 22:39

Az Iszfaháni kódexre tett kinyilatkoztatásom az a NEMTUDOM, és én kitudom mondani ezt is :)

15 Árpád fejedelem 2012. augusztus 10. 22:44

@doncsecz: Szerintem érdemes odafigyelni rá, mert jókat és érdekeseket ír, de tényleg egy nagyképű fasz tanárbácsi! :)

16 szabírhun 2012. augusztus 10. 22:46

@Árpád fejedelem:

Jajj kismókus, de szép neved van! De szombaton te sem fogsz itt kommentálni!

17 szabírhun 2012. augusztus 10. 22:48

Az élet és létezés lineáris megnyilvánulás, nem számít a rög és buktató!

18 Árpád fejedelem 2012. augusztus 10. 22:58

@szabírhun:

Gyökér!

19 szabírhun 2012. augusztus 10. 23:02

@Árpád fejedelem:

Ez is egy tudományos érv ugyebár!

20 szabírhun 2012. augusztus 10. 23:11

Ó ti emberek! XD

21 istentudja 2012. augusztus 11. 09:52

@szabírhun: A look at Y chromosomes of Romania via Count Dracula (Hous of Basarab)

dienekes.blogspot.se/2012/07/a-look-at-y-chromosomes-of-romania-via.

22 szabírhun 2012. augusztus 11. 10:17

@istentudja:

Köszönöm szépen, na azért kapok itt hasznos anyagokat is!

ELis olvasom, bár az angolom nem a legjobb!

Mielőtt nekiállnék, előrebocsátom, hogy a Rurikidák sem egy haplocsoportba tartoztak volt amelyik r1a1 volt amelyik n1c1. Amikor apai ágon egszakadtak anyai ágról hoztak valakit más apától, de olyan is ismert, hogy homokos, impotens királyoknak segített be valaki :)

A Basararok, Caroberto királyunknak köszönhetik pozíciójukat, amikor az szétverte a mai Moldávia területén a tatár aranyhordát, aki ottmaradt és behódolt abból vazallusi helytartót csináltunk, ezek a Basarabok. Magukat Ghenghis kántól származtatták, de valószínűbb a török eredet (románok szavak nevei Voicu-Vajk stb.) e török lehetett kun (hun) és kipcsak, sárga ujgúr, törökösödött mongol és finnugor is)

23 szabírhun 2012. augusztus 11. 10:23

@szabírhun:

egy biztos a vlach-szláv (ugyanis a román e két nép keveréke) eredet teljesen kizárható, mert a vlachok, mint szapora köznép voltak jelen.

13. századi Erdélyi jelenlétük is minimális volt, mára már 8 millióan üvöltik teli torokból, hogy ők ott őslakók, és kreálnak mesterséges eredetet a kőrösi kultúrából és a daha szkítákból. Dicső Béla királyunk, ma mint Decebal ment át a köztudatba.

24 menasagh 2012. augusztus 11. 10:33

Érdekes fejtegetések...főleg ha csak akkor veszünk valamit igaznak ha az le van írva...mindegy milyen okból.

A leírt tartalmak csak arra jók, hogy az adott kor, nép, író vagy szellem létét bizonyítsak. Ha a következő nemzedék a ma leírtakból kel kibogarássza a fajelméletet akkor lesz itt igazi zűrzavar.

25 szabírhun 2012. augusztus 11. 10:51

@istentudja:

Nos a cikk szerint (már amennyit értettem belőle) nincs archeogenetikai minta, hanem Basarab vezetéknevű oláhoktól nyert balkáni DNSek. Én az ősmagyarokra vonatkozó hipotéziseket sem a mai magyarságból oldanám meg, hanem az archeogenetikai eredményekből következtetnék, az pedig a Csodaszarvas mondánkat igazolta:

iraki, szír, palesztin (sumér régio egykor)

török, kurd (szubartui-hurri régio egykor)

azeri,észak-oszét (alán kaukázusi Dulo ház régiója)

ukrán, komi (pontuszi köznépi szkíták és északi szomszédaik a finnugorok)

Lehet ágálni, de nem érdemes a gének nem hazudnak, csak a politikusok és politikai okokból az áltudósok.

26 nemtulnehez 2012. augusztus 11. 14:48

"Dicső Béla királyunk, ma mint Decebal ment át a köztudatba"

:)))

Tudsz meg ilyeneket?

27 seta92 2012. augusztus 11. 14:52

"De szombaton te sem fogsz itt kommentálni!" -- Szerintem ennyi pont elég lenne ennek a szabírhun nevezetű monomániás elmebetegnek a kitiltásához. Nem értem a Nyest.hu értelmetlen toleranciáját a hülyákkel és a gazemberekkel (ez a szabírhun mindkettő, túl ezen kocsonyás gerincű olvasatlan féreg). Persze ezek a barmok prímán felturbózzák a kommenteket, lehet a hirdetőknek dicsekedni a statisztikai mutatókkal. Csak az nem látszik ebből, hogy hányan nem lépnek be ezekre az oldalakra, miután mindig szembejön velük a Nyesten pár áltudományos ősmagyarkodó vadbarom.

28 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 11. 15:03

@seta92: Ebben a kommentben nincs semmi törvénysértő, ami miatt kitilthatnánk. Sőt, kifejezetten előnyös, ha az ilyen kommentjei itt vannak, hiszen ebből mindenki pontosan tudhatja, hogy kivel áll szemben. A való életben már bizonyára mindenki undorral elfordult tőle a környezetében, de itt élvezheti, hogy a figyelem középpontjában van, ha ugrál, mint egy bazári majom. De ez csak addig tart, amíg más olvasók reagálnak a baromságaira. Ha senki sem foglalkozik vele, akkor megunja és elmegy, ahogy az már sok más troll esetében megtörtént.

Egyébként ha picit is értesz a dologhoz, tudod, hogy a hirdetőknek nem a puszta oldalletöltés számít. De szívesen megszüntetjük a hirdetéseket is, amennyiben olvasóink nagylelkű adományaikkal eltartják a lapot.

29 szabírhun 2012. augusztus 11. 15:32

@seta92:

hahaha a név kötelez: séta...

ha nem vagy képes érdemi hozzászólásokra, akkor minek kommentálsz? Minek olvasol, tőlem ha nem fekszik az a stílus amiben kifejezésre juttatom véleményemet.

Ami pedig téged illet, nem láttam ilyen hevületű tiltakozó kirohanást annál a cikknél amelynek áltudományos, magyarellenes megírója hazugnak nevezi és lekicsinylően beszél Tormásról és Bulcsúról!

Kettős mércéd pedig arról árulkodik, hogy te sem a magyarsághoz tartozol!

30 doncsecz 2012. augusztus 11. 15:34

@seta92: Ha lejjebb megnézed, egy hozzászólásomban arra hívtam fel másokat, hogy menjenek el mellette épp amiatt amit Fejes László mond. Fejes László látom egyetért velem, hogy egy mukkot nem kéne szólni neki. De ha te is seta és a többiek is folyton reagáltok rá, akkor ennek a procedúrának nem lesz vége és a cikkek tömve lesznek ilyen század nagyságrendű süketelésekkel.

31 szabírhun 2012. augusztus 11. 15:35

@Fejes László (nyest.hu):

Javaslom, olvasd el te is azt a cikket amiben Tormást és Bulcsút nemes egyszerűséggel lehazugozza egy nímand bértollnok, a nicknevét úgy is tudod! Elég szomorú, ha cikkírónak ilyen zsigeri magyargyűlölőt alkalmaztok! Ha pedig a cikk kinn marad, akkor te is egy követ fújsz velük!

32 szabírhun 2012. augusztus 11. 15:43

@szabírhun:

EZ NEM ZAVAR SENKIT?

zegernyei | 2011. március 11.

|

Kr. u. 950-ben Bizáncban járván, Bulcsu és Termacsu (Tormás) magyar vezérek azzal kábították a császári udvart, hogy élnek magyarok Perzsia határvidékein is. A birodalom kormányzása (De administrando imperio) című könyve 38. fejezetében a császár (Bíborbanszületett Konstantín) a két magyar meséjét így jegyezte le:

33 Sultanus Constantinus 2012. augusztus 11. 17:17

Szvsz. egy kulturált fórumon, akármekkora hülyeséget is ír a másik, NEM ILLIK személyeskedni, sem a hozzászólóknak, sem a szerkesztőknek.

34 szabírhun 2012. augusztus 11. 18:36

@Földönkívüli:

Akkor alku, nem személyeskedem, ha nem írtok marhaságokat!

35 szabírhun 2012. augusztus 11. 18:43

@seta92:

" Persze ezek a barmok prímán felturbózzák a kommenteket, lehet a hirdetőknek dicsekedni a statisztikai mutatókkal. "

Ne légy ennyire üzleties Kohn, amúgy igazad van! Kell egy kis reklám ennek az oldalnak! Már be is linkeltem 1 helyre, ahol szintén őstöri fanok vannak...nekünk kellenek a referencia emberek, ahhoz hogy látszódjon fényességünk, kell a sötétségetek!

Információ
X