-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vajon mi a különbség a hóhér és a bakó között? Olvasónknak határozott véleménye van erről, de mi derül ki a szakirodalomból? És ha valami más, akkor nincs is igaza?
Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk kérdésekkel, időnként kérésekkel, de az is előfordul, hogy egyszerűen közlik velünk véleményünket. Egy olvasónk például ezt írja alá nem írt levelében:
A bakó és a hóhér között az a különbség, hogy a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét, a hóhér pedig mindenféle módon vallatja, és kínos módon kivégzi.
Ezért a „bakó” szóhoz nem tapad negatív jelentéstartalom csak félő tisztelet, a „hóhér” szóhoz pedig igen, Az olyan szólások is a hóhérhoz kapcsolódnak, mint a „hóhér borotváljon meg” vagy „tudja a hóhér”.
A német nyelv is megkülönbözteti – külön kasztba helyezi a két ítéletvégrehajtót: „der Scharfrichter” a bakó, aszóban benne van a Richter=bíró, illetve a „der Henker”=a hóhér.
Valószínűleg azt szerette volna írni, hogy „a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét”. Kíváncsiak lettünk, megnéztük mit ír a Magyar értelmező kéziszótár (ÉrtKsz.).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
bakó [...] rég Hóhér.
hóhér [...] 1. nem hiv Ítélet-végrehajtó. | Tört A vádlottak kínvallatását és a halálos ítéletek végrehajtását végző hatósági személy. 2. pejor | Vérengző gyilkos; kegyetlen zsarnok.
Az ÉrtKsz. tehát megerősíti olvasónk állítását, miszerint a hóhér a vádlottak kínzásával is foglalkozik, de szerinte ez csak történeti kontextusban igaz. Persze ha a magyar nyelvterületen belül maradunk, akkor a hóhér szó eleve csak történeti kontextusban használható, hiszen Magyarországon és a környező államokban már nincs halálbüntetés. Ha viszont távolabbra nézünk, nem zárható ki, hogy van, ahol a hóhér munkaköri leírása ma is tartalmazza a vádlottak kínvallatását. Vagy akkor a szótár szerint vele kapcsolatban nem használhatjuk a hóhér szót?
Első pillantásra kétségesnek tűnik az is, hogy az ítélet-végrehajtó alatt mit is ért a szótár: a szó motivációját tekintve bármilyen ítélet végrehajtójára alkalmazható, a börtönőrre és a botütéseket kimérő pandúrra is. A szó jelentése azonban ennél szűkebb, az ÉrtKsz. így határozza meg:
elav A halálos ítéleteket végrehajtó hatósági személy
Semmiképpen nem erősíti meg azonban olvasónk állítását, miszerint a bakó és a hóhér jelentése között különbség van. A szótár szerint a bakó egyszerűen régiesebb forma, de ugyanazt jelenti, mint a hóhér. Ebben viszont biztosan nincs teljesen igaza, hiszen a bakó nem használatos a hóhér másodlagos jelentésében.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem erősíti meg olvasónk intuícióját. Eszerint a hóhér valóban foglalkozhat a halálos büntetések végrehajtása mellett kínzással is (bár az idézett adatok kínzásra nem utalnak), de előfordul ’bírósági szolga’ jelentésben is – az előbbi jelentése legkorábban a 15. sz. végén, utóbbi a 16. elején bukkan fel (ezt tekinthetjük egyidejű felbukkanásnak is). A ’vérengző, kegyetlenkedő személy’ jelentése csak a 18. század közepén jelenik meg, 19. század közepén pedig előfordul ’sintér’ jelentésben is. A szó a német bajor-osztrák nyelvjárásából ered, és eredeti jelentése ’akasztó’. A szótár szerint a szó ’bírósági szolga’ jelentése onnan ered, hogy a hazai német nyelvben használatos züchtinger, nachrichter szavak mindkét jelentésben használatosak voltak. (Egyébként sem nehéz elképzelni, hogy az ítéletet egy bírósági alkalmazott hajtsa végre, illetve hogy az ítélet-végrehajtót, amikor éppen nincs mit végrehajtania, a bíróság más feladatkörökben alkalmazza.)
Ami a bakót illeti, a TESz. szerint ennek jelentése ’hóhér’ (tehát jelentéskülönbséget ez a forrás sem állapít meg), és a 16. század közepétől jelenik meg – utána kihalhatott, mert a TESz. szerint a nyelvújítás korában elevenítették fel. Maga a szó előfordul már a 16. század előtt is, már a 13. századtól, de csak személynévként: a TESz. azt feltételezi, hogy eredetileg ’mészáros’ volt a jelentése. A szó ismeretlen eredetű, a TESz. török, olasz, román és magyar belső származtatását (a nyelvjárási bakik ’közösül,; dug döf, szúr’ igéből) is elveti. A szótár említ egy másik, szintén ismeretlen, de minden bizonnyal más eredetű bakó szót, melynek jelentése ’tarisznya’ – ez csak a 19. század elején jelenik meg.
Miután olvasónk véleményét nem tudtuk alátámasztani, el kellett gondolkoznunk azon, mi is lehet a különbség a bakó és a hóhér között. A legvalószínűbbnek azt találtuk, hogy míg a hóhér mindenféle kivégzési módszert alkalmaz, addig a bakó mestersége kifejezetten a lefejezés: elsősorban bárddal, karddal, a guillotin már nem a bakó tipikus munkaeszköze. Ezt az intuíciónkat sem tudtuk megerősíteni, viszont az olvasónk által a bakó megfelelőjeként megnevezett Scharfrichterről azt találtuk, hogy kivégzőeszköze kifejezetten a kard volt, bár később guillotint is használt (Scharfrichter szó szerint élesbírónak fordítható). Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy a Scharfrichter – olvasónk állításával ellentétben – kínzással is foglalkozott. Az olvasónk által felállított különbséget cáfolja az is, hogy a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez.
A bakó és a hóhér közötti különbség lehet az is, hogy a bakót inkább csak távolabbi történeti kontextusban használjuk (és maga is régies ízű), míg a hóhér semleges. A magyar Wikipédia Kivégzés szócikkében például elő sem fordul a bakó szó, míg a hóhér tízszer is.
Természetesen egyénileg eltérhet, ki milyen különbséget érez két szó jelentése között. Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára. Más kérdés, hogy a szakirodalom alapján úgy tűnik, a nyelvhasználók szélesebb rétege számára nem ez jelenti a különbséget. Kíváncsian várjuk, mit gondolnak olvasóink a kérdésről: a válaszokat kommentben várjuk.