nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hóhér és bakó

Vajon mi a különbség a hóhér és a bakó között? Olvasónknak határozott véleménye van erről, de mi derül ki a szakirodalomból? És ha valami más, akkor nincs is igaza?

Fejes László | 2016. január 11.
|  

Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk kérdésekkel, időnként kérésekkel, de az is előfordul, hogy egyszerűen közlik velünk véleményünket. Egy olvasónk például ezt írja alá nem írt levelében:

A bakó és a hóhér között az a különbség, hogy a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét, a hóhér pedig mindenféle módon vallatja, és kínos módon kivégzi.

Ezért a „bakó” szóhoz nem tapad negatív jelentéstartalom csak félő tisztelet, a „hóhér” szóhoz pedig igen, Az olyan szólások is a hóhérhoz kapcsolódnak, mint a „hóhér borotváljon meg” vagy „tudja a hóhér”.

A német nyelv is megkülönbözteti – külön kasztba helyezi a két ítéletvégrehajtót: „der Scharfrichter” a bakó, aszóban benne van a Richter=bíró, illetve a „der Henker”=a hóhér.

Valószínűleg azt szerette volna írni, hogy „a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét”. Kíváncsiak lettünk, megnéztük mit ír a Magyar értelmező kéziszótár (ÉrtKsz.).

bakó [...] rég Hóhér.

hóhér [...] 1. nem hiv Ítélet-végrehajtó. | Tört A vádlottak kínvallatását és a halálos ítéletek végrehajtását végző hatósági személy. 2. pejor | Vérengző gyilkos; kegyetlen zsarnok.

Az ÉrtKsz. tehát megerősíti olvasónk állítását, miszerint a hóhér a vádlottak kínzásával is foglalkozik, de szerinte ez csak történeti kontextusban igaz. Persze ha a magyar nyelvterületen belül maradunk, akkor a hóhér szó eleve csak történeti kontextusban használható, hiszen Magyarországon és a környező államokban már nincs halálbüntetés. Ha viszont távolabbra nézünk, nem zárható ki, hogy van, ahol a hóhér munkaköri leírása ma is tartalmazza a vádlottak kínvallatását. Vagy akkor a szótár szerint vele kapcsolatban nem használhatjuk a hóhér szót?

Első pillantásra kétségesnek tűnik az is, hogy az ítélet-végrehajtó alatt mit is ért a szótár: a szó motivációját tekintve bármilyen ítélet végrehajtójára alkalmazható, a börtönőrre és a botütéseket kimérő pandúrra is. A szó jelentése azonban ennél szűkebb, az ÉrtKsz. így határozza meg:

elav A halálos ítéleteket végrehajtó hatósági személy

Semmiképpen nem erősíti meg azonban olvasónk állítását, miszerint a bakó és a hóhér jelentése között különbség van. A szótár szerint a bakó egyszerűen régiesebb forma, de ugyanazt jelenti, mint a hóhér. Ebben viszont biztosan nincs teljesen igaza, hiszen a bakó nem használatos a hóhér másodlagos jelentésében.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem erősíti meg olvasónk intuícióját. Eszerint a hóhér valóban foglalkozhat a halálos büntetések végrehajtása mellett kínzással is (bár az idézett adatok kínzásra nem utalnak), de előfordul ’bírósági szolga’ jelentésben is – az előbbi jelentése legkorábban a 15. sz. végén, utóbbi a 16. elején bukkan fel (ezt tekinthetjük egyidejű felbukkanásnak is). A ’vérengző, kegyetlenkedő személy’ jelentése csak a 18. század közepén jelenik meg, 19. század közepén pedig előfordul ’sintér’ jelentésben is. A szó a német bajor-osztrák nyelvjárásából ered, és eredeti jelentése ’akasztó’. A szótár szerint a szó ’bírósági szolga’ jelentése onnan ered, hogy a hazai német nyelvben használatos züchtinger, nachrichter szavak mindkét jelentésben használatosak voltak. (Egyébként sem nehéz elképzelni, hogy az ítéletet egy bírósági alkalmazott hajtsa végre, illetve hogy az ítélet-végrehajtót, amikor éppen nincs mit végrehajtania, a bíróság más feladatkörökben alkalmazza.)

Ami a bakót illeti, a TESz. szerint ennek jelentése ’hóhér’ (tehát jelentéskülönbséget ez a forrás sem állapít meg), és a 16. század közepétől jelenik meg – utána kihalhatott, mert a TESz. szerint a nyelvújítás korában elevenítették fel. Maga a szó előfordul már a 16. század előtt is, már a 13. századtól, de csak személynévként: a TESz. azt feltételezi, hogy eredetileg ’mészáros’ volt a jelentése. A szó ismeretlen eredetű, a TESz. török, olasz, román és magyar belső származtatását (a nyelvjárási bakik ’közösül,; dug döf, szúr’ igéből) is elveti. A szótár említ egy másik, szintén ismeretlen, de minden bizonnyal más eredetű bakó szót, melynek jelentése ’tarisznya’ – ez csak a 19. század elején jelenik meg.

Hóhér és bakó
Forrás: Wikimedia Commons

Miután olvasónk véleményét nem tudtuk alátámasztani, el kellett gondolkoznunk azon, mi is lehet a különbség a bakó és a hóhér között. A legvalószínűbbnek azt találtuk, hogy míg a hóhér mindenféle kivégzési módszert alkalmaz, addig a bakó mestersége kifejezetten a lefejezés: elsősorban bárddal, karddal, a guillotin már nem a bakó tipikus munkaeszköze. Ezt az intuíciónkat sem tudtuk megerősíteni, viszont az olvasónk által a bakó megfelelőjeként megnevezett Scharfrichterről azt találtuk, hogy kivégzőeszköze kifejezetten a kard volt, bár később guillotint is használt (Scharfrichter szó szerint élesbírónak fordítható). Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy a Scharfrichter – olvasónk állításával ellentétben – kínzással is foglalkozott. Az olvasónk által felállított különbséget cáfolja az is, hogy a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez.

A bakó és a hóhér közötti különbség lehet az is, hogy a bakót inkább csak távolabbi történeti kontextusban használjuk (és maga is régies ízű), míg a hóhér semleges. A magyar Wikipédia Kivégzés szócikkében például elő sem fordul a bakó szó, míg a hóhér tízszer is. 

Hóhér és bakó
Forrás: Wikimedia Commons

Természetesen egyénileg eltérhet, ki milyen különbséget érez két szó jelentése között. Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára. Más kérdés, hogy a szakirodalom alapján úgy tűnik, a nyelvhasználók szélesebb rétege számára nem ez jelenti a különbséget. Kíváncsian várjuk, mit gondolnak olvasóink a kérdésről: a válaszokat kommentben várjuk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
18 Untermensch4 2016. január 12. 23:52

@Janika: A "bitó" nekem így teljesen új, csak a bitófával találkoztam... mármint nem személyesen :)

@Fejes László (nyest.hu): bors borsó :)

17 Galván Tivadar 2016. január 12. 22:31

@nadivereb: Így van; ha nem illik a kohncepcióba, akkor íróasztalnál gyártott műszó.

Másfelől, amikor a nap egész mélyre, sőt valójában már a látóhatár alá ereszkedik, akkor az eget, a földet bakacsinba vonja; erről a bakacsinról nevezték el aztán azt a fekete posztót, amelyből a prudens parasztember a rövid, derékig érő bekecsét varratta, hogy ne koszolódjék, amikor bakancsával a poros úton poroszkál.

16 nadivereb 2016. január 12. 17:52

@Galván Tivadar: hogyan viszonyul mindehhez a "bika"? (Érzésem szerint íróasztalnál gyártott műszó, de nem vagyok benne biztos).

15 deakt 2016. január 12. 16:51

@Fejes László (nyest.hu): részletek a hivatkozott Ráth-Végh könyvben

14 Galván Tivadar 2016. január 12. 15:21

@Fejes László (nyest.hu): Igaz, ezt még ki is felejtettem :( Hiába, tanult embernek párja nincs! ;)

És ott van még a bakarasz is, amely szintén rövidebb a szokásos arasznál.

A lenézett bakák is alacsonyabbak voltak a büszke lovasoknál.

13 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 12. 14:28

@Galván Tivadar: Ja, igaz, erre nem is gondoltam. Ráadásul a boka is alacsonyan van...

12 Galván Tivadar 2016. január 12. 13:10

@Fejes László (nyest.hu): " Semmi nem utal arra, hogy a baknak és a bakónak köze lenne egymáshoz": nem a fenét nem! Mind a kettő az ősi sumír-hettita "alacsony, rövid" jelentésű B-K gyökből származik: a bak az az alacsony tőke, amelyen a bakó egy fejjel megrövidíti az elítéltet. Ide tartozik még a "béka": vö. "a béka s...e alatt = igen alacsonyan; valamint a találóan ugyancsak békának nevezett alacsony hidraulikus rakodóeszköz.

11 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 12. 09:01

@Untermensch4: @Janika: Semmi nem utal arra, hogy a baknak és a bakónak köze lenne egymáshoz. Van egyáltalán olyan -ó képző, mely főnévből képez főnevet? Nekem egy példa sem jut eszembe.

A bitó jelentése ’oszlop’, ’pellengér’. A ’hóhér’ jelentése csak a 19. században jelenik meg (igaz, a szó egyáltalán csak a 18. század második felében bukkan fel). Mivel a Bitó személynévként már a középkorban felbukkan, aligha van köze a köznévhez. A Bitó családnév pedig, mint számos családnév, valószínűleg ebből a személynévből (keresztnévből, utónévből) ered.

10 Janika 2016. január 11. 22:28

A közmondások is segíthetnek:

Hóhér pallosán akadott.

Csigára von, mint az eperjesi hóhér.

Akasztják a hóhért.

Nyaknak hóhér a borbélya.

Ebből is látszik, hogy a hóhérnak többrétű munkaköre volt, amolyan mindenes: pallossal lefejez, csigával kínoz, amúgy akaszt is, a nyakat meg lefejezés előtt szokták leborotválni.

Szóval továbbra is az a véleményem, hogy amit korábban a bakó és a bitó külön végzett, azt a hóhér mind megcsinálta. Idővel a kínzások háttérbe szorultak és csak a kivégzés volt a feladata, mint korábban a bakónak.

9 Pesta 2016. január 11. 22:09

Hogy kezdte a hóhér a pályafutását?

Gyerekfejjel.

(Csak hogy kicsit földobjam a huzavonát.)

8 Galván Tivadar 2016. január 11. 21:48

" a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez": nem anélkül azonban, hogy előzőleg ne tisztázná: a Scharfrichter nyakaz, a Henker akaszt (érdekes lenne egyébként megtudni, hogy a "Fallbeil" miben különbözik a "guillotine"-tól.

Még csak annyit tennék hozzá, hogy a bakó, már ha nem bárddal nyakaz, akkor pallossal (vö. pallosjog), de semmiképpen sem karddal, mert az arra nem alkalmas, kivéve a szamurájkardot; de az csak a legutóbbi időben terjed nálunk, főleg bizonyos népcsoportoknál.

Egyébiránt teljesen egyetértek a levélíróval.

7 Janika 2016. január 11. 20:44

Bakó és bitó a két jóbarát. A bitó csak kínzott, a bakó végrehajtotta a halálos ítéletet. A kettő szerepét vette át a hóhér.

A bakó - lefejezés talán azért kapcsolódik mert a mesékben többnyire bakónak hívják és többnyire lefejezi az elítéltet. Azaz ez az intuíció a népmesékből jöhet.

Az is figyelemreméltó, hogy bakó és bitó létezik magyar családnévként, viszont hóhér nem.

@Untermensch4: "A "bak" mint fatuskó ami fahasogatásra használatos fahenger" Nekem ez kézenfekvőnek tűnik. Ha a bitó bitófát használ akkor a bakó bakot. Bár eddig úgy tudtam hogy a bak az a (bak)kecske formájú fűrészállvány. A fatuskó az nem bak, az simán tuskó.

6 Untermensch4 2016. január 11. 18:16

"Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára."

Nekem is így szűrődött le. A bakó csak lefejez, a hóhér "üzemszerűen" kínoz (akár az eljárás folyamán is, nem csak ítéletként, és különféle módokon kivégez.

A "bak" mint fatuskó ami fahasogatásra használatos fahenger, kapcsolódik a bakóhoz vagy véletlen hasonlóság?

5 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 11. 14:54

@astrohist: „Érdemes lenne átböngészni a legkorábbi szójegyzékeket (Schlägli, Szikaszai Fabricius, Murmelius, stb.)” Vajon a TESz. szerzői ezt elmulasztották?

4 astrohist 2016. január 11. 14:13

Érdemes lenne átböngészni a legkorábbi szójegyzékeket (Schlägli, Szikaszai Fabricius, Murmelius, stb.) használják-e egyik vagy másik, vagy mindkettőt. Mindenesetre figyelmet érdemel, hogy az általam ismert írásokban (XVII-XIX, sz,) valahogy úgy bukkan fel, hogy a bakó elsősorban a lefejezést végzi. Másrészt az a benyomásom (de ebben nem vagyok bizonyos), hogy a régi írásokban a bakó "hivatalos" személy, a városi, megyei, országos közigazgatás fizetett tagja, de a hóhér lehet alkalmi végrehajtó. Pl. 1848-ban Görgey kivégeztette az árulással vádolt Zichy grófot, de a katonái közt nem akadt erre vállalkozó személy, és végül is egy alkalmi "cigány hóhér" hajtotta végre az ítéletet. Kazinczy viszont a Fogságom naplójá-ban így ír "A megöregedett hóhér háromszor vágott Zsigrayba...", pedig itt nyilván "állami alkalmazottról" van szó. Azt hiszem a két fogalmat már régen is keverték, összecsúsztatták. BQ.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X