nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Híres, közismert magyarok gondolatai a nyelvről 7.
Mint az időjárás vagy egy teherautó

„A nyelv állapotáról nyilatkozni olyan, mint az időjárást etikai szempontok alapján megítélni.” Egyik jeles kortárs írónk mondta ezt, és mi csak bólogatni tudunk rá. Hogy pontosan mi indokolja a hasonlattal való egyetértésünket, és hogy ki mondta ezt, kiderül cikkünkből. Ahogy az is, hogy milyen hasonlóságok lelhetők fel egy teherautó és a nyelvünk között.

Jánk István | 2015. május 29.
|  

Nehogy azt higgyük, hogy minden jeles kortársunk úgy véli, hogy nyelvünk folyamatosan romlik, ezért védeni, ápolni kell. Akadnak olyanok is – többek között Lackfi János –, akik jóval könnyedebben veszik ezt a kérdést, és nem akadnak fenn a különböző nyelvi változásokon vagy változatosságon. Hogy Nádasdy Ádám közéjük tartozik, valószínűleg senkit nem lep meg azok közül, akik kicsit is jártasak a nyelvészet berkein belül, de Kornis Mihály neve már kevésbé hathat ilyen természetesen. Pedig nyelvi kérdésekben ő is megengedő.

Nádasdy Ádám kiváló költő, műfordító és nem utolsósorban leíró nyelvész, aki a klasszikus nyelvművelés egyik legnagyobb ellenzője. Azon kevés nyelvészek egyike, akik képesek a hétköznapi ember számára érthetővé és szórakoztatóvá tenni a nyelvészetet, ami többek között humoros és frappáns írásainak köszönhető (pl. ha a Modern Talking című sorozatára gondolunk).

Náadasdy Ádám
Náadasdy Ádám
(Forrás: youtube.com)

Mai másik jeles magyar kortársunk az író és rendező Kornis Mihály, aki szerint „minden ember abszolút kivétel”. Így nem tarthatjuk véletlennek, hogy Kornis Nádasdyhoz hasonlóan gondolkodik nyelvi kérdésekben is – attól függetlenül, hogy neki nincs semmiféle nyelvész végzettsége. Ha lecsupaszítjuk, akkor az idézet általánosan fogalmazza meg azt, amire a nyelvészetben azt mondjuk: mindenki saját nyelvét (idiolektusát) beszéli. Ugyanis azt szoktuk mondani, hogy valójában ahány nyelvhasználó, annyi nyelvhasználati mód, ezáltal annyi nyelvhelyesség is. Éppen ezért nincs túl sok értelme bármit is helyteleníteni, pláne úgy nem, hogy nem ismerjük az adott személyt és környezetét.

Kornis Mihály
Kornis Mihály
(Forrás: Wikimedia Commons / Tamas Forster / CC BY-SA 3.0)

De lássuk, hogy fogalmazza meg mindezt neves írónk:

Amíg a nyelv él és beszélik, egészséges. A nyelv nem lehet romlott vagy „fejlődőben lévő”, mert a szüntelen változás a nyelv természetéhez tartozik […] A nyelv állapotáról nyilatkozni olyan, mint az időjárást etikai szempontok alapján megítélni.

A nyelvi változásról már sokszor írtunk, Kornis Mihály pedig a téma lényegi magvát össze is foglalta az első két mondattal. Ellenben az utolsó mondat mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen egy nagyon izgalmas hasonlattal van dolgunk. Nézzük, hogy miért!

Hát szabad így tönkreteni az ember nyaralását?
Hát szabad így tönkreteni az ember nyaralását?
(Forrás: Wikimedia Commons / katgrigg / CC BY-SA 3.0)

Először is azért, mert Kornis egy nagyon fontos nyelvészeti tényállásra hívja fel az emberek figyelmét. Nevezetesen arra, hogy a nyelv állapotának megítélése mindig csak szubjektív értékítélet lehet, nem objektív tény. Az időjárásnál is hasonló a helyzet. Egyrészt, ami az egyik embernek kellemes idő (l. helyes nyelvi forma), az a másiknak még lehet kellemetlen (l. helytelen nyelvi forma). Arról nem is beszélve, hogy ha egyes utált, időjáráshoz tartozó elemek megszűnnének (pl. eső), akkor nagy bajban lennénk, mert például kiszáradnának egyes növények. Persze a nyelvvel való párhuzam esetében nem ilyen látványos az eredmény: ha azt szeretnénk, hogy bizonyos nyelvi elemek, változatok eltűnjenek, akkor gyakorlatilag egy-egy csoport vagy személy identitásának egy borzasztóan lényeges részét akarjuk megszüntetni.

Másrészről egy meteorológus nem mondhat olyanokat, hogy az esős idő helytelen, rossz, vagy hogy egyáltalán nem is létezik, pusztán azért, mert neki nem tetszik. Ugyanígy a nyelvész sem tehet olyan kijelentéseket, melyekben egyes nyelvi formákat megbélyegez, elítél, letagad. Nádasdy Ádám sem tesz ilyet, ellenben ő is megoszt velünk egy költői képet, egy remek allegóriát:

Olyannak látom a magyar nyelv állapotát, mint egy teherautóét, mely ütközésnyomos és itt-ott horpadt, helyenként sáros, de éppen azért ilyen, mert rendszeresen és rendeltetésszerűen használják. Látszatra ütött-kopott állapota az egészséges teherautók ismérve. Gyanús volna az a teherautó, mely makulátlan és csillogó – azt sugallná, hogy tulajdonosa nem használja. A magyar nyelvet sokan (jó 13 millióan) és sokféle dologra használják, szépre is, csúnyára is, és ez így van rendjén.

Hát ilyen lenne a magyar nyelv?
Hát ilyen lenne a magyar nyelv?
(Forrás: Wikimedia Commons / George Chernilevsky)

Nádasdy gondolataihoz nincs sok hozzáfűznivalónk, mivel igen érzékletes és kifejező ez a teherautós metafora. Talán annyit még megemlíthetünk ezen sorok kapcsán, hogy nem véletlen használják sokan, sokféle dologra a nyelvet. A nyelvnek ugyanis nem csupán egyetlen funkciója van: a legtöbbször hivatkozott kommunikatív funkció mellett bizony van még neki például esztétikai, és nem mellesleg identitásjelölő funkciója is. Különböző helyzetekben, különböző embereknél más és más kerül előtérbe ezek közül – így rendeltetésszerű a használata nyelvünknek. Ahogy a teherautónak is. Vagy az időjárásnak.

Felhasznált irodalom

Grétsy László 2009: Vallomások: Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 1. 14:08

@Kiss Gábor: Tisztelt Kiss Gábor!

A nyest nem tudományos folyóirat, nem szoktunk a tudományos folyóiratokban megszokott részletességű hivatkozásokat megadni. A kötet a megjelölt formában is pontosan azonosítható, akit érdekel, megkeresheti, hogy ki adta ki stb.

Tisztelettel:

Fejes László

felelős szerkesztő

16 nepnep 2015. május 30. 23:30

@mederi: A nyelv fejlődése nagyon hasonlít a biológiai evolúcióhoz. Ha nem hagyjuk, hogy a nyelv változzon és betöltse a kultúrális "niche"-ét akkor fog használhatatlanná válni.

15 Krizsa 2015. május 30. 21:50

@szigetva: Vond le, és továbbra se szóljanak bele. Az idegen szakszavak beáramlása nem probléma, mert minden szakmának külön nyelvezete van, 2oo-tól akár 3ooo "idegen" szóval. (Kémiában pl. még több.) Ezekből a nem szakember max. 3o-at ért meg, de még annyit se használ. A technikai és szakszavak nagy része úgyis hamar elavul, volt-nincs - de az se baj, ha 1oo év mulva is megvan.

A tájnyelvi beszélő tanulja meg az iskolában az egységes magyar ÍRÁST és beszéljen úgy, ahogyan jólesik. Majd rájön, ha 2o km-rel odébb már emiatt nem veszik fel egy munkahelyre... Az ilyen megkülönböztetésnek persze csak akkor van létjogosultsága (de akkor van), ha abban a munkakörben hivatalos iratokat kell önállóan szerkeszteni. Mert azt csak egységes nyelven lehet. Azért csak egységes nyelven, hogy 2oo km-nél távolabb is mindenki megértse.

14 szigetva 2015. május 30. 21:25

@Krizsa: Na most az a helyzet, hogy a nyelvészek épp azt hangoztatják, hogy nem kell beleszólni a nyelv életébe. Te pedig a 11. hsz.-od alapján bele akarsz, és azt mondod, hogy a nyelvészek nem szóljanak bele. A következtetéseket vonjuk le.

13 Krizsa 2015. május 30. 21:05

@szigetva: Most mi a probléma? Szerintem csak olyan nyelvésznek volna szabad "irányítgani": egységesíteni - de akkor is inkább csak az ÍRÁST - aki ért annak a nyelvnek a felépítéséhez, szerkezetéhez. Ha (szerintem) korunk hivatalos nyelvészete nem ért hozzá, akkor még az a legjobb, ha egyáltalán nem avatkozik bele. Mert akkor nem javítgat, de nem is árt.

12 szigetva 2015. május 30. 19:59

@Krizsa: Akkor most vagy nem vagy nyelvész, vagy nem tartod be a saját ajánlásodat, ugye?

11 Krizsa 2015. május 30. 17:53

@Jánk István: Hagy el, István. A nyelvnek, ilyen, viszonylag kis területen, mint amekkora az egész KM, egységesnek kell lenni.

Ekkora körzetben NEM KÉPZELHETŐ el megosztott nyelvű adminisztráció, eltérő okmányok, többféle irodalom és oktatás, stb, EGY, mindenki által érthető nyelvnek kell lenni.

Az írásban megtűrhető eltérés a szavak és a nyelvtani megoldások között csak egészen minimális lehet - de a hivatalos iratokban még minimális sem.

A LEROMLOTT kinézetű szállítóeszköz azért alkalmatlan a feladatára, és azért kell a gazdájának szégyelnie magát, (kenyérkereset nélkül maradnia), mert veszélyeztetheti az árut, amit szállít. Ha romlandót szállít, akkor még rövidebb elakadás esetén is tönkremehet az egész - de akkor is lehet baj, ha nem romlandót, mert az meg nem ér oda időben.

A természetes nyelv azonban csak akkor tartható karban, ha ismerjük a többezer év alatt kialakult ALKATRÉSZEIT és finomszerkezetét. A természetes nyelvek legfőbb alkatrészei a gyökvázak és a nagyon nagy szóbokrok szinte az egész nyelvet átszövő értelem-hálózata. Csakhogy ezt a magyar nyelvészet ezt egyáltalán nem ismeri, a kutatását pedig 15o éve következetesen megtagadja. Tehát úgysincs semmi remény, hogy bármit képes volna "igazítani" a nyelven, max. úgy nyúlna hozzá, mint egy kalauz az autószereléshez.

EZÉRT még én is egyetértek - mert ebben a helyzetben még az a legjobb megoldás - ha a nyelvészek tényleg nem szólnak hozzá. Egyetlen hangot sem a nyelvhez.

10 Untermensch4 2015. május 30. 17:41

@kissjó: Nem gondoltam volna de tényleg jó példa a teherautó. Vannak például olyan országok ahol több, máshol kevesebb törvény szabályozza azt hogy miféle autók mehetnek az utakra. A magyar (és úgy általában az európai) túlszabályozáshoz képest az USA-ban nem érzik annyira szükségét hogy hülyének nézzék azt aki alapvető szerkezeti elemeket megváltoztat vagy "zavaró újításokat" vezet be. Utóbbival kapcsolatban, más megközelítés a "zavaró ócskavasak" (egyébként műszaki vizsgán megfelelt, régebbi évjáratú autók mint a "zavartatott" közlőé) utakról való eltávolításának igénye.

Kubában meg magánszemély nem is vásárolhat autót. Nyelvápolás szempontjából akkor a legjobb az lenne ha nem engednénk hogy boldog-boldogtalan csak úgy beszélni próbáljon magyarul amíg le nem vizsgázik?

9 mederi 2015. május 30. 17:30

A cikkben felhozott két példa a magyar nyelvre nekem nem tetszik, nagyon egyoldalúak..

Mint minden szépirodalommal, vallási kulturával, tudományos nyelvhasználattal, szlenggel, tájnyelvekkel, stb. rendelkező nyelv, a magyar is "ezerarcú", és mivel élő, naponta változó, megújuló nyelv.

A köznyelvi változást/ megújulást szabályozni (nyelvművelés) sokunk véleménye szerint szükséges. Minden ami "határtalan" ha nem "nyesik", kezelhetetlenné válik (pl. rá hajunk növekedése és a hajvágás szükségessége)..

8 Jánk István 2015. május 30. 17:14
7 Jánk István 2015. május 30. 15:38

@Kiss Gábor: Tisztelt Kis Gábor! Jogos, köszönöm az észrevételt. Jeleztem a szerkesztőségnek.

@Krizsa: @kissjó: Felfogás kérdése, hogy ki mit tart szégyennek. Egy piszkos teherautó tökéletesen betölti a funkcióját, ugyanúgy szállít mintha csillogna-villogna. Lehet, hogy az ember nem megy vele az operabálba, de pár köbméter fa szállítására alkalmasabb, mint mondjuk egy limuzin. Ugyanez van a nyelvnél is, arról nem is beszélve, hogy attól még, hogy döcögnek az utakon piszkos, kopott teherautók, még nem az összes autó rossz, kopott, mocskos.

6 Krizsa 2015. május 30. 06:48

@kissjó: A teherautó nagyon jó példa, mert karbantartás nélkül végül annyira tönkremegy, hogy be se indul. De már előtte is, ha ütött-kopott, piszkos, stb. már akkor sem veszik igénybe, mert megszégyeníti azt, aki ilyennel fuvaroz.

5 Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató 2015. május 30. 06:32

Tisztelt Jánk István Úr!

A pontos és korrekt bibliográfia:

Grétsy László 2009: Vallomások: Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről, TINTA Könyvkiadó

Kérem, a következőkben így hivatkozzon az idézett könyvre.

4 kissjó 2015. május 29. 16:28

A teherautó nagyon jó példa. Jó példa arra is,hogy használat közben kopik, esetleg romlik. Szükséges rendszeres ápolása és a keletkezett hibák javítása. Vannak alapkövetelmények , amelyeknek meg kell feleljen (ezek lehetnek a megehyezés szerinti alapelvek, szabályok, amelyeket például az MTA Nyelvi Bizottsága tesz közzé), az autő asetében törvényi előírások. Nem lehet alapvető szerkezeti elemeket szabadon megváltoztatni vagy zavaró újításokat gond nélkül bevezetni. A magyar nyelv szabályait mindenkinek követnie ajánlott, a felesleges idegen szavakat és mondatszerkezeteket pedig kerülni illik. A szakértőknek, nyelvészeknek és jószándékú nyelvművelőknek.kötelessége a nyelvápolás

3 Jánk István 2015. május 29. 12:36

@Szaladó: Bárki mondhatja, hogy pocsék az idő. Csak ne kényszerítse rá ezen véleményét arra, aki szerint szép időnk van.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X