-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mézes, mákos, diós, fonott, kürtős, térd, bába – mi az? Hát persze, hogy a kalács! De hogy jön mindez össze? Ön bejglit vagy kalácsot szokott sütni karácsonyra? És honnan tudja, hogy melyiket? Cikkünkből kikerekedik a kalács, és mindaz, ami mögötte van!
Fonott? Mézes? Mákos? Kürtős? – Egy biztos: mindegyik kalács. De mi bennük a közös? Az összetevőikben van valami, ami csak a kalácsra jellemző? Vagy netán az alakjuk hasonló? És mi a bábakalács? És mitől kalács a térdkalács?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hányféle kalács van?
A köznyelvben nagyon sok, első látásra különböző tésztafélét nevezünk kalácsnak. Talán a legtipikusabb kalács fonott, édes és fehér kelt tésztából készül, és ha szerencsénk van, találunk benne mazsolát is. Így néz ki:
A karácsonyi vásárok egyik kedvenc, helyben fogyasztható finomsága a kürtőskalács, ami erdélyi eredetű recept alapján készül, és 2015. december 3-a óta hungarikumnak számít. A kürtőskalács édes, vajas kelt tésztából készül: feltekerik egy henger alakú tárgyra, kristálycukorba forgatják, és kisütik. Melegen a vékony tészta finom, ropogós.
Így karácsony környékén szokott arra fény derülni, hogy amit néhányan bejgli-nek hívnak, azt mások szokták kalács-nak is nevezni. A klasszikus mákos, illetve diós bejglihez megszólalásig hasonlító karácsonyi süteményt diós, illetve mákos kalácsnak is hívják. Van-e különbség köztük? – Cikkünk további részéből kiderül...
Végül még egy kalácsfajta van, ami ilyenkor karácsony táján nagyon népszerű, ez pedig a mézeskalács. Ezt elképzelve végképp összezavarodhatnak azok, akik eddig azt hitték, hogy a kalácsokban van valami közös. Az egyszerű mézes tésztát kisütés után fehér cukormázzal szokták díszíteni. Ez kész művészet: nagyon szép tárgyak is készülhetnek mézeskalácsból. Nemcsak szép, de finom is!
Mi lehet a közös bennük?
Van-e egyáltalán bármiféle közös sajátsága a fent felsorolt kalácsoknak? – Talán mindegyik kelt tésztából készül? Vagy mindegyik kerek volna? – Lássuk, mit mondanak a szótárak a kalács-ról!
Az Értelmező kéziszótár (ÉKSz.) szerint a kalács „finomlisztből tejjel (vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta”. És végül is a fentiek közül a mézeskalács kivételével a többi kalácsfajta valóban kelt tésztából készül. A mézeskalács szintén az ÉKSz. szerint „lisztből készült tartós édesipari termék, amelyben a cukrot (részben) méz helyettesíti”, illetve: „mézzel készült, rendsz. különféle alakokat ábrázoló színes cukormázzal díszített sütemény”. Nem kelt tészta, mégis kalács.
A mézeskalács tehát mindenképp kilóg a kalács-ok közül; vannak azonban olyan tésztafélék is, amelyeket nem nevezünk kalács-nak, mégis közük van a kalácshoz, illetve a kalácstésztához. Az ÉKSz.-t böngészve a következőkre bukkanhatunk:
barchesz: 1. ünnepi fonott kalács. 2. fonott mákos kalács.
briós: zsemle nagyságú kerek, fonott kalács alakú péksütemény.
fentő: 1. hagymából v. kukoricából font füzér. 2. Csiga v. koszorú alakú kalács, pogácsa.
guba: 1. Gubacs. 2. Megsütött, leforrázott és ízesített kenyér- v. kalácstészta.
kuglóf: formában sütött, csonka kúp alakú, barázdált oldalú kalács.
molnárka: kalácstésztából sütött kerek v. hosszúkás péksütemény.
pászka: 1. (húsvétkor) kenyér helyett sütött, vékony, kovásztalan tészta. 2. húsvéti kalács.
puffancs: 1. Kelt tésztából készült, megzsírozott v. túróval ízesített bukta- v. pogácsaféle. | Gömbölyűre formált kalács, cipó, zsemle.
Kalács vs. bejgli
Fent láthattuk, hogy elég sokféle péksütemény tésztája kalácstészta. De nem beszéltünk még a bejgli vs. kalács különbségről! Sokszor hallani, hogy az alapvető különbség a két sütemény között az, hogy míg a bejgli nem tartalmaz élesztőt, azaz nem kelt tésztából készül, addig a kalács (l. a fenti definíciót!) élesztővel készül.
Ennek a feltevésnek a teszteléséhez szakácskönyvekhez folyamodunk. F. Nagy Angéla családi szakácskönyvében a bejgli magyarítása patkó; a gesztenyés patkó leírásából pedig kiderül az is, hogy ez is kelt tészta, ugyanis a hozzávalók között megtaláljuk az élesztőt is. Kalácsreceptekben ez a szakácskönyv nem bővelkedik: a mandulás kalács tésztája azonos a kakaós csiga tésztájával – ami egyébként szintén kelt tészta. Horváth Ilona szakácskönyvében kalácsreceptet nem találtunk, van azonban bejgli, amit ő is patkó-nak nevez, és szintén élesztős a tésztája. Dús Ágnes szakácskönyve a kelt tészták között írja le a kalács receptjét, de ez nem a klasszikus, töltött, tekercs alakú sütemény. Annak a leírását nála is a (diós és mákos) bejglinél találjuk: ez a tészta is tartalmaz élesztőt.
Az élesztő megléte vagy hiánya alapján tehát nem tudunk különbséget tenni bejgli és kalács között. Valóban vannak különböző elkészítési módjai a karácsonyi süteménynek, de az elnevezés nem utal az összetevőkre. Inkább úgy tűnik, hogy egyesek bejgli-nek nevezik, mások pedig kalács-nak, esetleg patkó-nak vagy tekercs-nek.
Mi kerekedik ki ebből?
A kalácsnak még egy érdekes tulajdonságára bukkanhatunk, ha a szó etimológiáját is megnézzük. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) három kalács tételt is tartalmaz. Ezekből kiderül, hogy a szláv eredetű szó, amely a szláv nyelvekben különböző alakokban ma is megvan, legtöbb esetben valami ünnepre sütött, kerek süteményt, vagy középen lyukas kerek süteményt vagy kenyeret jelent: például a bolgár колач ’ünnepekre és más alkalmakra sütött, középen lyukas kerek kenyér’. Az ősszláv rekonstruált alapnyelvi alak ’kerék alakú, kerek tárgy’ jelentésű.
A kerekség lenne tehát a közös a különböző kalácsokban? – Végül is a mézeskalács kivételével (ami bármilyen formájú lehet) mindegyikre mondható, hogy kerek. Így már a térdkalács kifejezés is jobban érthető: ez a térdízületünknek az előredomborodó, kerekded része. A bábakalács elnevezés megfejtését pedig olvasóinkra bízzuk...
Források
Magyar értelmező kéziszótár
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve
Horváth Ilona: Szakácskönyv