-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azt már tudjuk, hogy az angoloknál a hús fogalmába nem tartoznak bele a zsigerek, a háj viszont igen. Mi a helyzet a magyarral?
Néhány napja cikkeztünk arról, hogy fordíthatjuk angolra a hús szót. Belegondoltunk, hogy tulajdonképpen a magyar szó jelentéseit is érdemes megvizsgálni. Kapjuk elő tehát a szótárakat!
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) az ismeretlen eredetű hús szónak két jelentését adja meg. Egyrészt emberi táplálékként hasznosítható állati izomszövetként vagy általánosságban harántcsíkolt izomzatként definiálják, másrészt a gyümölcsök ehető részeként. Ez utóbbi jelentés a TESz. szerint másodlagos, az elsőből alakult ki hasonlóságon alapuló névátvitellel.
A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.) szerint a hús jelentése ennél bővebb, nem csupán az izomszövetre terjed ki. Első meghatározásként ezt olvashatjuk:
az emberi és állati test anyagának izomzatból és vérbő szövetekből álló lágyabb része.
Az ’emberi táplálék’ jelentésben azonban ez a szótár már nem csak az állati izomszövetet említi, hanem a zsigereket is. A háj, zsír viszont nem tartozik a húshoz, ellentétben az angol meat szóval. Sőt, a meghatározásban az is szerepel, hogy ezt a fajta húst forgalomba is hozzák. Ez nyilván túlzott általánosítás: a nagymama által levágott csirkének is húsa van, holott sosem hozzák forgalomba; és a például éhínség idején fogyasztott ürgehús is hús, pedig azt sem a boltban veszik.
Az ÉrtSz. még azt is megemlíti, hogy az izomszövetből vagy zsigerekből készített ételt is húsnak hívják. Arra nem tér ki, hogy bár a halak izomszövetét valóban húsnak nevezzük, az ebből készült ételt inkább halnak tituláljuk: Húst főzzek vagy halat?
Az ÉrtSz. természetesen a gyümölcsök, növények puha, általában ehető részét is említi – szintén bővebben, mint a TESz. A rendszertan kedvelőinek külön csemege, hogy a „Némely növények puha, húsos, gyak. ehető része” definíció után ezt a példamondatot olvashatjuk: „A gomba húsa.”. A gombákat ugyanis ma már nem a növényekkel veszik egy kalap alá, hanem külön országba sorolják őket.
Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar hús az állatok izomszövetét vagy zsigereit jelenti, amit megfelelő előkészítés vagy sütés-főzés után rendszerint el is lehet fogyasztani. Az elkészített ételre is húsként utalhatunk. A szótárak ugyan csak az emberi fogyasztást említik, de természetesen az állateledelboltban is húst lehet kapni, és ha nem embernek, hanem kutyának főzzük meg, attól sem alakul át mássá. Emellett a növények és gombák puha, esetenként lédús részét is húsnak nevezik. Növényeknél és gombáknál azonban nem árt az óvatosság – egyes gombák és bogyók húsa nem fogyasztható, vagy akár halálosan mérgező is lehet!