nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mikor kövessük a helyesírási szabályzatot?

A helyesírási szabályzatot akkor érdemes követni, ha segít a különböző jelentések elkülönítésében. Egyébként a szabályok megszegése a célszerű.

Fejes László | 2016. január 5.
|  

A helyesírás betartása mellett gyakran felmerülő érv, hogy jó helyesírással félreértéseket kerülhetünk el. Ezzel kapcsolatban ír Ádám nevű olvasónk is:

Van, hogy elhagyják a kötőjelet a tulajdonnévvel alkotott összetételekből. Nagy szerencse, hogy az alábbi hír címét nem így fogalmazták:

„Ronald Reagan-maszkban és egy szál zokniban kóricált egy alabamai házaspár otthona körül egy férfi az új év első napján”

Érdekes lenne olvasni Önöktől egy cikket arról, mi minden múlhat egy kötőjelen (és hasonló apróságokon), abból a szempontból, hogy a helyesírás (egy bizonyos mértékig, bizonyos esetekben legalábbis) milyen sokat segíthet olykor a szöveg megfelelő értelmezésében.

Arról még nem is beszéltünk, hogy az egész mizéria nem merült volna fel, valamint a kötőjel elhagyása sem lenne olyan vészes, ha a fenti címet például így fogalmazták volna:

„Egy férfi Ronald Reagan-maszkban és egy szál zokniban kóricált egy alabamai házaspár otthona körül az új év első napján”

Rémálom
Rémálom

Bár olvasónk azt írja, hogy „nem így fogalmazták”, valójában az oldalon a cím pontosan úgy szerepel, ahogy olvasónk írja. Feltételezhetjük azonban, hogy Ádám arra gondol, hova vezetett volna, ha elmarad a kötőjel:

Ronald Reagan maszkban és egy szál zokniban kóricált egy alabamai házaspár otthona körül egy férfi az új év első napján

Valószínűleg a helyes olvasat ismeretében is sokan úgy értelmezték, hogy maga a néhai Ronald Reagan volt az, aki maszkban és egy szál zokniban kóricált, és csak az „egy férfi”-hez érve értelmezték át a mondatot. Ebben az esetben valóban hálásak lehetünk a kötőjelnek: segítségével elsőre jól értelmezzük a mondatot.

Észre kell azonban vennünk, hogy a kötőjel sem teszi egyértelművé a szerkezetet! Figyeljük meg alaposabban!

Ronald Reagan-maszkban és egy szál zokniban kóricált...

Elvben elképzelhető az az olvasat is, hogy egy Ronald nevű illető kóricált Reagan-maszkban. Ez az értelmezés persze inkább csak akkor jut eszünkbe, ha nem ismerjük Reagan keresztnevét, vagy ha van egy Ronald, akire gondolhatunk a szövegkörnyezet alapján. Úgy tűnik, a félreértést nem is lehet kiküszöbölni – hacsak nem alkalmazunk egy olyan eljárást, mely a magyar helyesírástól idegen, de nem példátlan. A finn helyesírásban az a szabály, hogy ha a külön írandó szókapcsolat összetételi taggá válik, akkor a másik tagot külön írjuk, de kötőjellel: Alvar Aalto -museo ’Alvar Alto Múzeum’, Aki Kaurismäki -elokuva ’Aki Kaurismäki-film’, Itä- Sri Lanka ’Kelet-Sri Lanka’. Ha magyarul Ronald Reagan -maszkot írnánk, akkor egyértelmű lenne, hogy a Ronald is a szerkezet része.

Sajnos a magyar helyesírás annyit sem mindig segít az elkülönítésben, mint a fenti példában. Az AkH. 168. pontja ugyanis kimondja:

Ha az egymástól különírt, személynévből és köznévből álló jelzős szerkezethez (Julianus barát) egy újabb köznév (pl. szobor) kapcsolódik, ez elé nem teszünk kötőjelet, például: Gül Baba türbe, Julianus barát szobor, Kászim pasa bástya, Szent István vértanú plébániatemplom, Jeremiás próféta kolostor.

Ez azt jelenti, hogy ha a kóricáló egyén a volt elnök helyett az egykori pápa maszkját öltötte volna magára, akkor azt így kellene írni:

II. János Pál pápa maszkban és egy szál zokniban kóricált...

A helyesírási szabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy érzékeltessük, hogy a II. János Pál pápa elem a maszkhoz tartozik. Az olvasót azonban segítjük azzal, ha fittyet hányunk a helyesírási szabályokra, és így írjuk:

II. János Pál pápa-maszkban és egy szál zokniban kóricált...

Ha viszont maga az egyházfő mászkál pontifexmaszkban akkor a következő a célszerű (és egyben helyes) írásmód:

II. János Pál pápamaszkban és egy szál zokniban kóricált...

Persze az egyértelműsítést segíthetjük a szórend megváltoztatásával is, ahogy Ádám javasolja. Sokszor azonban nem véletlenül választjuk azt a szórendet, amit alkalmazni szeretnénk, és nem jó, ha csupán a helyesírás miatt kell más mondatot leírnunk, mint amit egyébként leírnánk. Ilyenkor inkább a helyesírási szabályokat rúgjuk fel!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 20. 20:42

@LvT: Különösen szóban nem... persze adatként érdekes példa a homonímakerülési kényszerre...

8 LvT 2016. január 20. 18:43

@Fejes László (nyest.hu): De a <festette> : <*festtette> különbségtétel sem tűnik sokkal intuitívabbnak.

7 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 20. 18:32

@mondoga: Sokra mennek ezzel azok, akiknek nincs meg a nyelvváltozatukban a kétféle e...

6 mondoga 2016. január 20. 17:39

@nudniq: Van más megoldás is. A "festette" szóban ugyanis kétféle <e> hang van, és a középső - jelentés-megkülönböztetőként - változik. Lőrincze Lajos tájszólásában a kétféle <e> jól felismerhető, de ha ez nem tetszik, akkor a szögedi tájszólás is segíthet: föstötte <> föstette. :-)

5 nudniq 2016. január 20. 14:42

@Irgun Baklav: internetes fórumokon olyannyira nem ügyelek a helyesírásra,h még a mondatokat sem mindig kezdem nagybetűvel...

meg rövidítek, amit tudok :)

4 Irgun Baklav 2016. január 20. 14:06

@nudniq: Igen, én is leginkább tipográfiai megoldásokat szoktam használni, pl. kurzívval szedett címek, mert az nem sérti a helyesírási szabályzatot. Viszont ez pl. kézírásnál, bizonyos internetes fórumokon stb. nem működik, ilyen esetben vagy kénytelen vagyok átfogalmazni (amit nem szeretek, mert miért kéne már nekem ilyet csinálni?), vagy szabálytalanul jelölöm, pl. idézőjelbe teszem.

3 nudniq 2016. január 20. 13:57

@Irgun Baklav: mondatokba fogalmazott címeknél inkább tipográfiai megoldásokkal lehet ravaszkodni. Kábé az lehet írásban a szóbeli közléseket kísérő egyértelműsítő metakommunikáció (meg hanglejtés, szünettartás stb.) megfelelője.

A helyesírási szabályoktól is direkt eltérek pl. a műveltető igéknél. Hiába nem -tat/-tet az a toldalék bizonyos esetekben, hanem csak -at/-et, ha két igealak egybeesne, és ezért félreértésre vezetne, én direkt "rosszul" írom. (Pl. A festő festette a képet, de a megrendelő csak festtette a képet. Amúgy én kiejtésben is kifejezetten "rosszul" ejtem, ha ezzel félreértést tudok elkerülni.)

2 Irgun Baklav 2016. január 20. 11:51

@nadivereb: 100%-ig egyértelmű az, hogy mi az összetétel eleje szerintem csak akkor lenne, ha ezt explicite jelölnék. Pl. „II. János Pál pápa"-maszk; de a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy ilyen értelmezési kérdés egyáltalán felmerül. (Én inkább mondatokba fogalmazott címeknél vagyok gondban, hogy hogyan célszerű finoman, de szabályosan jelezni, hogy innen kezdődik a könyv címe és itt ér véget.)

1 nadivereb 2016. január 5. 10:59

És ha a néhai II. János magyar király kóricált egy (valamelyik) Pál pápáról mintázott maszkban?

Információ
X