nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért tanulnak a dán gyerekek lassan?

Míg egy 15 hónapos horvát kisgyerek átlag 150 szót ismer, addig dán társai csak 84-et. Dán nyelvészek szerint a különbség a dán magánhangzórendszer bonyolultságából származik, melyet nehéz elsajátítani.

nyest.hu | 2011. május 15.
|  

A nyelvek relatív nehézségének mérése nem egy egzakt tudomány, de azt már könnyebben lehet összehasonlítani, hogy a különböző nyelvű közösségekben a gyerekek milyen tempóban tudják elsajátítani saját anyanyelvüket. A Dél-Dánia Egyetem nyelvészei a dán gyerekek nyelvelsajátítását svéd, holland, amerikai, horvát és galiciai gyerekekével vetették össze, és azt találták, hogy a dán gyerekek különösen nehéz helyzetben vannak. Mi lehet a különbség oka?

Nehezen megy a dán gyerekeknek a magánhangzók elsajátítása.
Nehezen megy a dán gyerekeknek a magánhangzók elsajátítása.
(Forrás: wikimedia commons / Kyle Flood)

Dorthe Bleses dán nyelvész szerint a dán gyerekek lassú nyelvtanulásának, és ebből kifolyólag későbbi lassabb tanulásának is az oka a dán nyelv bonyolult magánhangzórendszere az oka. Bár az írott dán nyelv csak kilenc magánhangzót különböztet meg – a, e, i, o, u, æ, ø, å és y – Bleses szerint a beszélt dán nyelvben ennél sokkal több magánhangzót használnak. A dán nyelv leírásai már 17 magánhangzót emlegetnek, melyek közül 13-at hosszan is lehet ejteni. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) 32 dán magánhangzó jelölését javasolja, de Bleses szerint összesen a beszélt dánban akár 40 magánhangzó is lehet. (A mai standard magyar nyelv 14 magánhangzót használ, és az IPA egyik legrészletesebb változata is csak 35 magánhangzót jelöl, hosszúsági megkülönböztetések nélkül.) Ha elfogadjuk Bleses állítását, akkor minden nyelv közül a dán nyelv tudhatja magáénak az egyik legtöbb magánhangzót.

A felmérés során a nyelvészek azt tapasztalták, hogy minél több egy nyelvben a magánhangzók száma, annál nehezebb a gyerekeknek megtanulni megkülönböztetni a nyelv magánhangzóit, és a magánhangzókkal együtt a szavakat is. A helyzet természetesen még nehezebb a dánt második nyelvként elsajátító bevándorló gyerekek számára.

Jó hír azonban, hogy a nyelvelsajátítás lassúságából fakadó különbségek idővel kiegyenlítődnek. A dán és a horvát gyerekek összehasonlításánál ez 9-10 év körül van. Erre a korra már a dán gyerekek is ugyanolyan szinten beszélik anyanyelvüket, mint a kevesebb magánhangzóval megáldott nyelvek környezetében felnövő gyerekek.

Forrás:

The Copenhagen Post: The Danish language’s irritable vowel syndrome

Vowel Diagrams

Fonológiai szélsőségek

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Nước mắm ngon quá! 2012. február 10. 18:58

Csak hardcore germanistáknak:

www.youtube.com/watch?v=s-mOy8VUEBk

2 Fejes László (nyest.hu) 2011. május 16. 10:54

@tkis: Ez nem kacsa, mi csak azt állítjuk, hogy a kutatók ezt állítják. Megadjuk, hogy milyen források alapján tudósítunk. A nyest ismeretterjesztő portál, nem tudja garantálni a kutatások igazát (már ha egyáltalán lehetséges ez). Azt azonban feladatunknak érezzük, hogy az ilyenekről beszámoljunk, még akkor is, ha nekünk is vannak kétségeink (amelyeket időnként jelezni is szoktunk).

Ugyanakkor ha olvasóink szakértőnek érzik magukat egy-egy témában, és szeretnék cáfolni a híreinkben szereplő információkat, akkor szívesen közöljük az ilyen cikkeiket, amennyiben megfelelő színvonalúnak találjuk őket.

1 tkis 2011. május 16. 10:35

Ez kacsa! Szimpla babonán (a dánok saját nyelvükre vonatkozó mítoszain) alapul. A nyelvészek közt is ismert hiedelem, hogy a dánokból lesznek a legjobb fonetikusok, mert sok magánhangzójuk van, és ez bizonnyal a dán népi nyelvészetben is élő topik.

Tudjuk, hogy a nyelv elsajátítás mutat nyelvenkénti eltéréseket, de ilyen jellegű és mérvű, szókincsbeli eltérés elképzelhetetlen, hiszen hanghelyettesítéssel a "kimondhatatlan" hangokat is lazán pótolnák a kisdánok. Ráadásul a hivatkozott forrás arról ír, hogy a dán gyerekek feleannyi szót "értenek meg" (!?), tehát nem is produkcióról, hanem megértésről beszélnek. Ez márt magában sima hülyeség, egy 15 hónapos gyerek 150-nél lényegesen több szót megért, akár horvát, akár dán, akár busman. (Mert gondolom, a szerencsétlen !xu gyerekek a 141 fonémájukkal csak 20 éves korukra tanulnak meg beszélni... Ááá, ekkora marhaságot, mint ez a hír, még kitalálni is...)

Szóval ez sima kacsa, és amíg egy dán "Blikk" a forrása a hírnek, elgondolkozni se érdemes rajta. Ha volnának hiteles pszicholingvisztikai mérések, akkor is azon gondolkoznék először, hogy miben hibáztak a kutatók, de így csak azt állapítom meg, hogy a Nyesten is jelennek meg sajnos ellenőrizetlen infók, ahol az érdekesség-kisszínes a fontos, nem a megbízhatóság.

Információ
X