nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Műkönnyek
Miért sírta el magát a törzsfőnök?

Körüljárjuk, milyen kommunikációs-nyelvi tanulságai vannak a síró indián törzsfőnökről szóló hoaxnak.

nyest.hu | 2012. március 1.
|  

Sokat keringett az interneten, és nemrégiben a magyarul Facebookozókat is utolérte Raoni törzsfőnök képe, amelyen a kajapó indián vezető sírva fakad. A képhez kapcsolódó szöveg szerint azért, mert éppen megtudta, hogy a brazil miniszterelnök engedélyezte a gát megépítését, ami miatt több ezer bennszülött indián kényszerül majd elhagyni az otthonát. Az egyébként nemes ügy érdekében indított lánclevél azonban hoaxnak bizonyult, amiről az Amazon Watch blog már 2011 júniusában beszámolt. És a magyar változat elterjedése után magyar oldalak is megírták a turpisságot.

Raoni törzsfőnök
Raoni törzsfőnök
(Forrás: Facebook)

A képen valóban azt láthatjuk, hogy a törzsfőnök sírva fakad. Csak a magyarázat nem állja meg a helyét, ugyanis Raoni nem a gát megépítése miatt sír, hanem azért, mert egy rég nem látott rokonával találkozik a képen. A kajapó kultúrában ugyanis az a bevett szokás, hogy ha rég nem látott szeretteikkel találkoznak, sírnak.

A hoax tehát zseniálisan kihasználja azt, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy bizonyos nem nyelvi eszközök, szokások különböző jelentéssel bírnak a különböző kultúrákban. Mit jelent egy európai számára a sírás? – Lehetséges, hogy megrendülést, fájdalmat, túlzott feszültséget. Nem elképzelhetetlen számunkra az sem, hogy nagy boldogságot, meghatottságot fejezzen ki. Számunkra a sírás tehát valamilyen érzelmileg túlfűtött állapotban akaratlanul, spontán előforduló reakció, amit – valljuk be – pont a spontán jellege miatt igyekszünk palástolni, kicsit szégyenkezünk miatta.

Nem meglepő tehát, hogy a hoaxban szereplő magyarázatot gondolkodás nélkül fogadjuk el: a törzsfőnököt sokkolja a rossz hír, ezért elsírja magát. A kép összeáll. Az sem meglepő, hogy nem jut eszünkbe, hogy talán a kajapóknál esetleg más kulturális „szabályok” vonatkoznak a sírásra. Nehéz elképzelnünk ugyanis, hogy sírás mint nem nyelvi kifejezőeszköz kvázi kötelezően társuljon egy társadalmi interakcióhoz, a rég nem látott kedves rokonnal vagy ismerőssel való találkozáshoz.

Márpedig ilyen kulturális nem-nyelvi, de az kommunikációhoz tartozó jelzések léteznek, ismertek. Ez azt is jelenti, hogy ha Raoni sírását meg akarjuk érteni, akkor el kell fogadnunk, hogy a sírást a kajapók szándékosan, illendőségből alkalmazzák egy adott helyzetben, és éppen ezért fel sem merül bennük, hogy az szégyellnivaló volna.

Forrás

What did really make Chief Raoni cry?!

Miért sír az indián törzsfőnök?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Ed'igen 2012. március 2. 18:34

Ugye a nyest sem gondolja azt komolyan, amit itt sugall, hogy az európai kultúrában a sírás valami spontán érzelmi állapot, a kajapóknál pedig egy kulturálisan szabályozott közlésforma.

Elnézést, de ez egy baromság. Az, hogy mikor és hogyan sír valaki, az minden kultúrában/közösségben kulturálisan (is!) szabályozott. E tekintetben nincsen semmi különbség a kajapók, a svédek meg a magyarok között.

A sírás egyébként nem egyféle, ehhez talán Heller Ágnes érzelem-tipológiája izgalmas adalékot ad.

Már megint az a hüje gondolat visszhangzik, hogy a "primitívek" azok valahogy teljesen mások, mint a "civilizáltak".

Röff

3 varrógép 2012. március 2. 14:10

@Fejes László (nyest.hu): oké, de: hoax az "indított lánclevél".

így a cikk azt sugallja inkább, hogy az egész ügy hoax, hiába van ott az a félmondat, amiből nem derül ki, hogy miről szól az ún. nemes ügy. Alapból ki nem állhatom a csalásokat, a hoaxokra és fake fotókra az ismerőseim is figyelmeztetem. Csakhogy itt most nem olyan súlyos hoaxról van szó, a mögötte lévő ügy viszont nem hoax, szemben más jellemző hoaxokkal, és ráadásul súlyos is. Elbagatellizáltnak tűnik így tálalva.

Amúgy csak olvassátok vissza. Ez nem úgy tűnik, mintha azt mondanátok, "nemesnek tűnne az ügy, de hát hoax sajnos":

"A képhez kapcsolódó szöveg szerint azért, mert éppen megtudta, hogy a brazil miniszterelnök engedélyezte a gát megépítését, ami miatt több ezer bennszülött indián kényszerül majd elhagyni az otthonát. Az egyébként nemes ügy érdekében indított lánclevél azonban hoaxnak bizonyult"

2 Fejes László (nyest.hu) 2012. március 1. 15:02

@varrógép: „Azt mondjuk beleírhatnátok, hogy a gátról szóló sztori attól még igaz.”

„Az egyébként nemes ügy érdekében indított lánclevél...”

1 varrógép 2012. március 1. 14:29

Azt mondjuk beleírhatnátok, hogy a gátról szóló sztori attól még igaz. Lehet, hogy a kép fake, de a Belo Monte sztoriban nem ez a legnagyobb baj.

Információ
X