-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Körüljárjuk, milyen kommunikációs-nyelvi tanulságai vannak a síró indián törzsfőnökről szóló hoaxnak.
Sokat keringett az interneten, és nemrégiben a magyarul Facebookozókat is utolérte Raoni törzsfőnök képe, amelyen a kajapó indián vezető sírva fakad. A képhez kapcsolódó szöveg szerint azért, mert éppen megtudta, hogy a brazil miniszterelnök engedélyezte a gát megépítését, ami miatt több ezer bennszülött indián kényszerül majd elhagyni az otthonát. Az egyébként nemes ügy érdekében indított lánclevél azonban hoaxnak bizonyult, amiről az Amazon Watch blog már 2011 júniusában beszámolt. És a magyar változat elterjedése után magyar oldalak is megírták a turpisságot.
A képen valóban azt láthatjuk, hogy a törzsfőnök sírva fakad. Csak a magyarázat nem állja meg a helyét, ugyanis Raoni nem a gát megépítése miatt sír, hanem azért, mert egy rég nem látott rokonával találkozik a képen. A kajapó kultúrában ugyanis az a bevett szokás, hogy ha rég nem látott szeretteikkel találkoznak, sírnak.
A hoax tehát zseniálisan kihasználja azt, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy bizonyos nem nyelvi eszközök, szokások különböző jelentéssel bírnak a különböző kultúrákban. Mit jelent egy európai számára a sírás? – Lehetséges, hogy megrendülést, fájdalmat, túlzott feszültséget. Nem elképzelhetetlen számunkra az sem, hogy nagy boldogságot, meghatottságot fejezzen ki. Számunkra a sírás tehát valamilyen érzelmileg túlfűtött állapotban akaratlanul, spontán előforduló reakció, amit – valljuk be – pont a spontán jellege miatt igyekszünk palástolni, kicsit szégyenkezünk miatta.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem meglepő tehát, hogy a hoaxban szereplő magyarázatot gondolkodás nélkül fogadjuk el: a törzsfőnököt sokkolja a rossz hír, ezért elsírja magát. A kép összeáll. Az sem meglepő, hogy nem jut eszünkbe, hogy talán a kajapóknál esetleg más kulturális „szabályok” vonatkoznak a sírásra. Nehéz elképzelnünk ugyanis, hogy sírás mint nem nyelvi kifejezőeszköz kvázi kötelezően társuljon egy társadalmi interakcióhoz, a rég nem látott kedves rokonnal vagy ismerőssel való találkozáshoz.
Márpedig ilyen kulturális nem-nyelvi, de az kommunikációhoz tartozó jelzések léteznek, ismertek. Ez azt is jelenti, hogy ha Raoni sírását meg akarjuk érteni, akkor el kell fogadnunk, hogy a sírást a kajapók szándékosan, illendőségből alkalmazzák egy adott helyzetben, és éppen ezért fel sem merül bennük, hogy az szégyellnivaló volna.
Forrás