nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hallottam valakiről, aki látta, amikor mondták
Levágott lábak a kukában! - városi legendák nyomában

Miben hasonlít a Pentagonban rejtegetett ufók, a moziszékben elrejtett AIDS-es injekciós tű és az elgázosított disznó esete? A városi legendák gyűjtése, elemzése és valóságtartalmának kutatása manapság egyre népszerűbb. Hogyan lett az eltűnt stoppos tudományos alapanyag? Mit csinálnak a mítoszirtók? Hogyan kutat egy magyar legendavadász?

Somfai Barbara | 2010. március 23.
|  

A bevezetőben említett történeteket már jó eséllyel hallottuk, talán többször is. A helyszín, az idő és a résztvevők változhatnak benne, egy ismétlődő eleme azonban általában van a történeteknek, ez pedig a refrénje: „Ismerősöm ismerőse mondta, szóval tuti.” Az ilyen történetek általában városi környezetben keletkeznek és terjednek. Műfajilag közeli rokonságban vannak a pletykával, de fontos különbség köztük, hogy a pletykában fontos a történetben résztvevők személye, míg a városi legendában semmi jelentősége.

Ízelítő
Ízelítő

Az oroszlán hiányzó nyelve és az öngyilkos szobrász esete

Az ilyesfajta cserélhető elemeket tartalmazó, hihető, de sokszor morbid, hátborzongató vagy vicces történeteket elég új keletű terminussal városi legendáknak hívjuk. Fogalmát Jan Harold Brunvand angol professzor vezette be 1981-es könyvében a The Vanishing Hitchhiker: American Urban Legends & Their Meanings-ben (Az eltűnt stoppos: Amerikai legendák és jelentésük), melyben egy több száz éves múltra visszatekintő amerikai történet – nevezetesen a felvett, aztán rejtélyesen kámforrá váló stoppos kapcsán – azt is kifejti, a banális történetek vizsgálata meglepő eredményeket hozhat, ami segíthet megértenünk korunk társadalmát.

Urbánus legendák persze korábban is léteztek csak akkor még szóbeszédnek vagy mendemondának hívták őket. Hazai termés például az a közismert történet, mely szerint a Lánchíd oroszlánjainak szobrásza kifelejtette az oroszlánok szájából a nyelvet, és amikor ezt a hiányosságot egy vargainas szóvá tette, öngyilkos lett. Így lett ő a híd első öngyilkosa.

Az eltűnt stoppos nyomán

Az ilyen mendemondák régebben csak szájhagyomány útján terjedtek, manapság inkább e-maileken, blogokon, közösségi oldalakon keresztül férünk hozzájuk. A városi legendák kutatása az Eltűnt stoppos óta egyre népszerűbb, számos a témával kapcsolatos könyv, film és netes portál is bizonyítja ezt. Sőt a Discovery Chanelen most is fut az Állítólag (eredeti címén: MythBusters, magyar tükörfordításban: Mítoszirtók) című sorozat. Ebben két igen szellemes és elszánt legendavadász Adam Savage és Jamie Hyneman, Buster nevű „társukkal” (egy veszélyes helyzeteknél és robbantásoknál használt tesztbábuval) kiegészülve olyan történeteknek járnak utána, hogy például „állítólag” puskacsőbe tömködött cigicsikkekkel öltek meg valakit, vagy „állítólag” héliumos lufival repült el egy kislány. A műsor készítői minden lehetőséget végigjárva és kipróbálva, néha szélsőséges helyzeteket teremtve természettudományos módszerekkel kutatnak. A kérdés mindig ugyanaz: igaz vagy hamis az adott legenda?

Magyar legendavadászok

Hoaxok

A hoax a városi legendával szintén rokonságot mutató műfaj, de míg a legendát a mesélője valódinak véli és valódiként is adja elő, a hoax egy igazként feltüntetett előre kitervelt hazugság. Legismertebb formájukban ezek kacsa-lánclevelek valamilyen egészségügyi rémhírrel. Híres hoax például a repülő csészealj leszállási helyét imitáló a „vicc kedvéért” készített gabonakör, vagy hogy hazait is említsünk, hoax volt a Gyógyító Web Gömb (az ígéret szerint a kezdetleges grafikát sokáig bámulva sok bajból kigyógyulhatunk),  és a Magyarok Afrikában álhír, ami egy állítólagos rokon népcsoport, a magyarabok felfedezéséről számol be. Egyébként a két hoax kiötlője ugyanaz a személy.

A városi legendák kutatásának már vannak itthoni szakértői is. A téma magyarországi helytartóját, Marinov Ivánt kérdeztük, aki a Legendavadászat – Szóbeszédek, tévhitek és átverések nyomában című könyv egyik szerzője (Dezső Andrással és Pál Attilával) és az Urbanlegends.hu nevű internetes oldal főszerkesztője. Az Urbanlegends.hu a városi legendákból, hoaxokból (lásd: keretes), mítoszokból, tévhitekből tallózó, azok keletkezéséről, terjedéséről beszámoló oldal. „Minden szóbeszédnek van valóságmagva, ami ugyan messze áll a teljes valóságtól, mégsem érdemes megfeledkezni róla” – állítja. 2004-ben még legendaellenőrzéssel indult az Urbanlegends.hu, vagyis – csakúgy, mint az Állítólag – azt kutatta, igaz vagy nem egy adott legenda. „Aztán az idő előrehaladtával újabb és újabb tapasztalatok szerzésével azt kellett látnom, a valóság nem mindig ilyen egyszerű. A természettudományos vagy történelmi tévhitek esetében például mindig vannak egymásnak ellentmondó tudósi vélemények”. Rengeteg tudomány eredményei segítik a legendák kutatását: hangsúlyos a történelem, az antropológia, a szociológia és a néprajz, a mindennap mesélt tévhitek kapcsán pedig sokszor segít a biológia és az orvostudomány, vagy éppen a nyelvészet és a földrajz.

„A blogomon egyik, másik oldalt is megszólaltatom, de persze csak a hiteles, tudományos nézeteket” – mondja Marinov, kiegészítve az igaz-hamis ellentétpár kérdését még az ostension fogalmával is. Ez a fogalom azt a jelenséget takarja, mikor egy legenda valósággá válik a mesélés által, vagyis amikor kipróbálnak, megidéznek vagy lemásolnak egy legendát, mondjuk mert jó ötletnek tűnik. „A lényeg: nehéz minden esetet egyértelműen felcímkézni, és az utóbbi időben már nem is ez az elsődleges.”

Megfelelő történetre könnyen akad az elszánt legendavadász az interneten „A blogoknak, közösségi oldalaknak (iwiw, Facebook, twitter) és az rss-olvasóm célirányos „beprogramozásának” köszönhetően a potenciális témák házhoz jönnek, s emellett ott vannak még az egyre szélesebb körben elérhető online adatbázisok is, például az mti.hu nemrégiben indult archívuma. Szeretem, ha az olvasók is küldenek témákat, de nem tagadom: nagyobb kedvvel nyúlok azokhoz a sztorikhoz, amik engem is érdekelnek” – fejezi be a szakértő.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X