-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
November 29-én lesz egy nyelvtantanítási konferencia, amelynek a meghívója helyesírási kérdéseket vetett föl számunkra...
Nemrégiben ajánlottuk olvasóink figyelmébe a Magyartanárok Egyesülete által szervezett nyelvtantanítási konferenciát, amelyen két szerzőnk is előad, felelős szerkesztőnk pedig műhelyszemináriumot tart. Az esemény meghívóján egy idézet olvasható, ami már első olvasásra is föltűnt: Rotterdami Erasmus A Balgaság Dicsérete című művéből származik. De miért is kezdődnek nagy betűkkel a cím szavai?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nagy kezdőbetűzés a sajtótermékek, folyóiratok esetében bevett: Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Új Ember stb. A könyvek címében azonban ugyanez a magyar helyesírás szabályai szerint nem szokás: Az arany ember, Beszterce ostroma, Iskola a határon stb. Lehetne másképp is: az angol konvenció szerint például a címek minden tartalmas szavát nagy kezdőbetűvel írjuk. Mindennek fényében csodálkoztunk A Balgaság Dicsérete írásformán.
A balgaság dicsérete (ezzel az írásmóddal szerepel pl. a Wikipédián) Erasmus filozófiai műve, amit latinul írt; a latin címe: Stultitiae Laus. Önálló kötetben adták ki. Magyarul először a 20. század elején jelent meg Szabó András, illetve Lányi Margit fordításában. Később 1958-tól pedig Kardos Tibor fordításában is napvilágot látott.
Szabó András fordítását az Atheneaum R. T. adta ki Budapesten; a kötethez kiadási évszám nem tartozik. A címlap így fest:
A kezdőbetűket tehát ennek alapján eldönteni nem tudjuk; a dícsérete viszont hosszú í-vel van ekkor még. Később (szintén évszám nélkül) a Kairosz Kiadó is megjelentette a kötetet reprintben. Ennek így fest a címlapja:
(Forrás: antikvarium.hu)
A mai helyesírási szabályokhoz ez áll a legközelebb. A legelterjedtebb kiadás azonban nem ez, hanem az 1987-es, Európa Könyvkiadó által kiadott változat – immár Kardos Tibor fordításában. Ennek a címlapja a következő:
(Forrás: antikvarium.hu)
Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy mi indokolja a nagy kezdőbetűs írásmódot. Ha olvasóink tudják, kérjük, írják meg nekünk! Azt viszont tudjuk, hogy nem ez az egyetlen olyan könyvcím, amely többféle változatban is létezik.