-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Cris Rowan szerint 12 éves kor alatt egyáltalán nem lenne szabad a gyerekeink kezébe mobilt, tabletet, videojátékot adni. Érvei között komoly egészségügyi és mentális kockázatok is szerepelnek.
Arról már többször írtunk, hogy a mobileszközök megjelenésével és terjedésével a kisgyerekek mind többen és mind több időt töltenek különböző képernyők előtt. A szülő odanyújtja levetett telefonját, hogy azon a gyermek képeket nézegessen vagy játsszon. Külön alkalmazások is készülnek kifejezetten írni, olvasni még nem tudó gyerekek számára. Vannak kutatók, akik úgy érvelnek, hogy fölösleges aggódni amiatt, hogy a gyerekek táblagépek előtt nőnek föl. A Huffington Post blogjában azonban nemrégiben megjelent Cris Rowan pedagógus, foglalkozásterapeuta írása, amely tíz tudományosan megalapozott érvet tár elénk, amelyek szerint tizenkét éves kor alatt nem lenne szabad kütyüt adnunk gyermekeink kezébe.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az American Academy of Pediatrics (Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia) és a Canadian Society of Pediatrics (Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság) álláspontja szerint a 0–2 éves korú gyerekeknek egyáltalán nem szabadna időt tölteniük kütyükkel; a 3–5 éveseknek napi maximum egy óra, a 6–18 éveseknek napi két óra számítógép- és mobileszköz-használatot javasolnak. Ehhez képest a gyerekek ma négyszer-ötször ennyi időt töltenek el kedvenc kütyüik (mobiltelefonok, tabletek, hordozható elektronikus játékok) társaságában, aminek komoly következményei lehetnek az életükre nézve. A szülők pedig mit sem sejtenek ezekről a veszélyekről.
Cris Rowan foglalkozásterapeutaként azt javasolja, hogy tizenkét éves kor alatt egyáltalán ne adjunk semmiféle kütyüt gyermekeink kezébe. Cikkében a tiltás mellett érvel, hogy felhívja a szülők és a kormányzati szervek figyelmét a gyerekeket fenyegető veszélyekre. Tudományos kutatásokkal is alátámasztott érveit a következő tíz pontban fogalmazza meg.
1. Gyors agyfejlődés
A csecsemők agytérfogata 0 és 2 éves kor között megháromszorozódik; és körülbelül 21 éves korig folytatódik a gyors agyi fejlődés. A korai agyfejlődést a környezetből érkező ingerek összessége (vagy éppen ezek hiánya) határozza meg. Ha korai fejlődés alatt az agyat nagy mennyiségben az infokommunikációs eszközökből (mobiltelefon, tablet, TV, videojáték stb.) érkező ingerek érik, az többféle problémához is vezet – mutatják a vizsgálatok. Csökkennek a végrehajtó funkciók és figyelem, a kognitív fejlődés késik, a tanulási képesség romlik, az impulzivitás nő, és ezzel együtt az önfegyelmezés képessége csökken.
2. Megkésett fejlődés
A technológiai eszközök használata korlátozza a mozgás, ami megkésett fejlődéshez vezet. Ma az iskolába kerülők közül minden harmadik gyereket érinti a megkésett fejlettség problémája, ami negatív hatással van az írás- és olvasástanulásra, ez pedig meghatározza a tanulmányi teljesítményt. A kütyük 12 éves kor alatti használata tehát iskolai hátrányt is okoz.
3. Kóros elhízás
A tévézéssel és a videojátékozással eltöltött idő mennyisége összefüggésbe hozható a kóros elhízás mértékével is. Azok a gyerekek, akiknek a hálószobájukban saját készülékük (TV, számítógép stb.) van, 30 százalékkal nagyobb arányban lehetnek elhízottak. Kanadában minden negyedik, az USA-ban minden harmadik gyerek számít túlsúlyosnak. Az elhízottak 30 százalékánál alakul ki cukorbetegség, de nagyobb náluk az agyvérzés és a szívroham kockázata is – mindezek pedig jelentősen csökkentik az életkilátásokat. Talán a 21. század gyermekei lesznek hosszú generációk után azok, akik – éppen az elhízás következtében – nem fognak tovább élni, mint a szüleik.
4. Alváshiány
A szülők több mint fele, körülbelül 60 százaléka nem felügyeli gyermeke kütyühasználatát. Egy 2010-es felmérés szerint a gyerekek 75 százalékának a saját szobájában is van hozzáférése a különböző készülékekhez (tévé, számítógép stb.). A gyerekeknek szintén 75 százaléka szenved olyan mértékű alváshiányban, hogy az az iskolai teljesítményüket is rontja – derült ki egy 2012-es felmérésből.
5. Mentális betegségek
Az infokommunikációs eszközök túlzott használatával összefüggésbe hozható számos mentális betegség kialakulása is, mint például gyerekkori depresszió, szorongás, kötődési zavar, figyelemzavar, bipoláris zavar, pszichózis és egyéb magatartásproblémák. Minden hatodik kanadai gyereknél diagnosztizálnak valamilyen mentális problémát; közülük sokan gyógyszeres kezelésre is szorulnak.
6. Agresszió
A médiában bemutatott erőszak a gyerekekből agressziót válthat ki. A kisgyermekek egyre több fizikai és szexuális erőszakkal szembesülnek a médián keresztül. A Grand Theft Auto V (GTA V) nevű videojátékban például teljesen nyíltan jelenik meg a szexualitás, a gyilkosság, a kínzás, a csonkítás, de nincs ez másként számos filmben, illetve tévéműsorban sem. Az Amerikai Egyesült államokban a médiában megjelenő erőszakot egészségügyi kockázatnak minősítették – éppen a gyerekekre gyakorolt hatása miatt.
7. Digitális demencia
Az, hogy a médiából nagy sebességgel érkezik rengeteg információ, figyelemzavart, a koncentrációs képesség és a memória gyengülését okozhatja. Ezek pedig, ahogyan azt már föntebb jeleztük, tanulási nehézségekhez vezetnek.
8. Függőségek
Ahogyan a szülők egyre inkább kötődnek a technológiai vívmányokhoz, úgy egyre kevésbé kötődnek a gyerekeikhez. A szülői kötődés hiányában a gyerekek is a kütyükhöz kezdenek inkább kötődni, ami súlyos függőséghez is vezethet. Egy felmérés szerint minden tizenegyedik 8–18 éves gyerek kütyüfüggő.
9. Sugárzás
2011 óta a WHO a mobiltelefonokat és a többi mobileszközt a 2B veszélyességi kategóriába sorolja, ami azt jelenti, hogy karcinogén lehet a kibocsátott sugárzás miatt. Éppen ezért James McNamee, egy kanadai egészségügyi szervezet képviseletében 2011 októberében elővigyázatosságra intett a gyerekek mobileszköz-használatával kapcsolatban: a gyerekek sok hatásra sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek, mivel az agyuk és az immunrendszerük még fejlődésben van. Így nem mondható, hogy a készülékek által kibocsátott sugárzás kockázata ugyanakkora volna egy kis termetű felnőtt és egy gyerek esetében.
2013 decemberében Dr. Anthony Miller, a torontói egyetem munkatársa arra tett javaslatot, hogy a mobileszközök által kibocsátott sugárzásnak a 2B-ből a 2A (valószínűleg karcinogén) rizikókategóriába kellene kerülnie.
10. Fenntarthatatlanság
Az a mód, ahogyan a gyerekek a technológiai eszközökkel fölnőnek, nem fenntartható. A gyerekek a jövőt képviselik, de azoknak a gyerekeknek nincs jövőjük, akik a technológia rabjaivá válnak.
Forrás
10 Reasons Why Handheld Devices Should Be Banned for Children Under the Age of 12