-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nevezhette volna Simicska Orbánt genyónak vagy genyának is, ugyanúgy értettük volna, de szebb lett volna valamivel.
Hiába ismertettük a tudomány álláspontját a geci eredetéről, mindig akadnak nyelvhasználók, akik kételkednek, és úgy vélik, ők az igazság birtokosai. Cikkünk alatt több ilyen hozzászóló is megjelent, ám volt közöttük egy olyan, amelyik legalább elgondolkoztató volt:
Nem értek egyet, amikor általános iskolába jártunk, akkor felváltva használtunk a „geci”, „genyó” és „genya” alakokat.
Feltehetőleg a „genny” szóból ered tehát, amit valószínűvé tesz a kétféle testnedv hasonló színe és állaga.
Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy mielőtt egy új etimológiával állnánk elő, illik az előző etimológiát megcáfolni, de legalábbis gyenge pontjaira rámutatni. Ezt nem lenne könnyű, hiszen a Geci mint a Gergely becéző formája jól adatolt, a párhuzamos jelentések pedig meglehetősen meggyőzőek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Olvasónk fejtegetése például sem hangtanilag, sem jelentéstanilag nem támasztható alá. Miért lenne az ny-ből c? Ilyen hangváltozás nem szokott bekövetkezni. Meg kellene tudni mondani, minek az analógiájára változott a szóalak. A jelentésváltozás szempontjából pedig akkor lenne elfogadható, ha a geci és a genny esetében is (de legalább az egyiknél) ki tudnánk mutatni, hogy valahol valamilyen környezetben a másik jelentésében, vagy legalább hogy valamelyik szélesebb, például ’mindenféle testnedv’ jelentésben fordul elő. Ilyenről azonban nem tudunk, sőt, olyanról sem, hogy a genyó vagy a genya a genny elsődleges ’gyulladásnál keletkező váladék’ jelentésében fordulna elő. Olvasónk elképzelése tehát biztosan nem állja meg a helyét, mégis érdekes, hogy kapcsolatot feltételez e szavak között – talán nem alaptalanul.
A genyó és a genya esetében nincs okunk azt feltételezni, hogy eredetük különböző lenne, de ennek megfejtéséről nem tudunk. Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy jövevényszóról van szó, és a szókincsnek ebben a rétegében elsősorban cigány szóra gyanakodhatnánk.Megkérdeztük Tálos Endrét, a cigány nyelvek egyik vezető szakértőjét, és ő sem ismer olyan szót, amiből származhatna – ő is úgy véli, hogy a gecivel függ össze.
Olvasónk helyesen figyeli meg, hogy a geci és a genny (illetve a genyó és a genya) személyre vonatkoztatva igen hasonló jelentésű, elsősorban a vele jelölt személy rosszindulatúságát, gonoszságát fejezi ki. Sőt például a geciláda ~ gennyláda esetében sem tudunk különbséget kimutatni. Ez mind amellett szól, hogy e szavaknak van valamilyen szótörténeti kapcsolatuk, még ha egészen más is, mint amilyet kommentelőnk feltételez.
(Forrás: Wikimedia Commons / Yale Rosen / CC BY-SA 2.0)
Közismert jelenség, hogy az eufemizmus számos esetben úgy működik, hogy a tabunak minősülő kifejezést egy másik, hasonló kifejezés váltja fel: a kutya életbe az a kurva életbe, a kutya fülét a kutya faszát, az az iskoláját az az istenit helyett. Mivel a geci nagyon erős tabu, ennek használatát könnyen felválthatta a hasonló kezdetű genny. A genny tulajdonképpen nem tabuszó, elsődleges jelentésében gyakorlatilag megkötések nélkül használható (talán a terített asztal mondható kivételnek), de emberre használva mégis erős: enyhítésére szolgálhat alaki torzítása, hajlítása.
Mivel ez inkább csak ötletelés, megkérdeztük Kis Tamást szlengkutatót is, mennyire tartja meggyőzőnek elképzelésünket. Elmondása szerint a genyó és a genya eredetét ő sem ismeri, de ő is hasonló irányban gondolkozna. Szerinte már akár egy szókezdő hang is elég ahhoz, hogy egy szó a másik helyébe lépjen. Szerinte az -a ~ -ó ingadozásra más példa is van, és a -nya, illetve -nyó végű szavak szolgálhattak mintául a genny ilyen torzulásához. Valóban, a rusnya, a satnya vagy a tunya erős negatív érzelmi töltettel rendelkező melléknevek, a genyó létrejöttében Kis Tamás szerint elsősorban a hernyó (’heroin’ jelentésben is használatos!), szerepet játszhatott a gúnyos tájnyelvi gányó ’dohánykertész’, a cigány eredetű hóhányó ’szélhámos’ vagy a jelentésében távolabb álló bunyó, illetve hunyó, távolabbi párhuzamként pedig a lotyó és a suttyó. (Tálos Endre a vinyó szót említette – ő ’Windows’ jelentésben ismeri, mi viszont ’winchester’ jelentésben.)
A genya és a genyó tehát minden valószínűség szerint a személyre használt geci enyhítésére használt genny torzult alakja. Ez magyarázhatja azt is, hogy ha a gennyből származik is, miért nem használatos annak elsődleges jelentésében.













