nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nagy koponyák videón
Mi is az a szleng?

Laikusok is gyakran beszélnek szlengről – ilyenkor általában a fiatalok nyelvhasználatára, esetleg az illetlen szavakra gondolnak. De mi is valójában a szleng, és kikre jellemző a használata? Erről a kérdésről a hazai szlengkutatás egyik vezető alakja beszél egy kedvcsináló videóban.

nyest.hu | 2013. április 18.
|  

A magyar felsőoktatási intézmények egyre inkább rászorulnak arra, hogy reklámozzák magukat, vonzónak mutatkozzanak potenciális hallgatóik szemében. Vannak, akik hagyományos reklámokkal próbálkoznak, mások internetes tartalmak fejlesztésével próbálkoznak. Ez utóbbival azok is nyernek, akik más irányba tervezik folytatni tanulmányaikat, vagy már rég túl vannak a felsőfokú képzésen.

A Debreceni Egyetem Kis Tamás nyelvésszel készített egy kisfilmet, és a Youtube-on tette hozzáférhetővé. Kis Tamás a magyar szleng kutatásával foglalkozik. Legismertebb munkája A magyar katonai szleng szótára, mely népszerű kiadásban Bakaduma címen is megjelent.

Az interjúból kiderül, hogy a szleng  nem csupán a modern nyelvhasználatra, és nem is csak a fiatalokra jellemző: nélküle nem is létezhet emberi nyelv. A szleng egy közösséget összetartó nyelvhasználati forma, miközben használóját szembeállítja egy tágabb közösséggel – a szleng mindig megbélyegzett, verbális lázadásként is értelmezhető.

Kis Tamás említi, hogy a koponya szó eredetileg ’kupá’-t jelentett, és a szlengben vált a ’fej’, majd ’a fej csontozata’ jelentésű szóvá. A szleng és a jelentésváltozások univerzalitását mutatja, hogy hasonló változás ment végbe az újlatin nyelvekben is: a latin testa ’agyagedény, fazék’ szóból származik az olasz testa, a francia tête ’fej’ és a portugál testa ’homlok’ és a román țeastă ’koponya’.

Nem bizonyítéka a román–magyar nyelvrokonságnak
Nem bizonyítéka a román–magyar nyelvrokonságnak
(Forrás: Wikimedia Commons / Captain Budd Christman, NOAA Corps)

Kis Tamásnak nem csupán szlengkutatói munkássága jelentős. A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról című oldalán gyűjti a nyelvművelés megbélyegző tevékenységéről szóló cikkeket: mind a nyelvművelő írásokat, mind az az ellen felszólaló műveket – de találhatunk itt a témához kapcsolódó jelenetet a Gálvölgyi-showból is.

A nyest 2011. elején közölt interjút Kis Tamással a nyelvművelésről, és szakértőként kérdeztük meg a ratyi szó etimológiájával kapcsolatban.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 Sultanus Constantinus 2013. április 19. 19:21

Köszönöm szépen a válaszokat.

5 tkis 2013. április 19. 17:32

@ovninauta: "Engem érdekelne, hogy voltak-e a kutatások a szlengek szavainak eredetéről." -- Voltak. A magyar etimológiai szótárak (TESZ.) is írnak néhány régebbi szlengszóról, és volt olyan nyelvész (Zolnai Béla), aki nagyobb mennyiségben készített nyelvészeti folyóiratokba etimológiákat. Továbbá a szlengszótárak egy része is ad magyarázatot a szavak eredetére. A legnagyobb szótár, amiben (nem okvetlenül megbízható) etimológiák találhatók, kéziratban érhető el (pl. az OSZK-ban): Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet. (Kézirat). Budapest, 1945–1962, 1967.

"A megérzésem, hogy a szlenget (a fiatalok szlengjét) az is jellemzi, hogy általában idegen, leginkább valamilyen etnikai kisebbség (Magyarországon a cigányok) nyelvéből vesz át főleg szavakat." -- Hogy a szleng nagyobb mennyiségben venne át idegen nyelvekből, közkeletű téves vélekedés. Bizonyos csoportok nyelvére ez jellemző lehet, de összességében nem. (Ahogy a 19. sz-i bp-i tolvajnyelvben pl. feltűnően sok volt a német-jiddis elem, ugyanúgy ez nem volt igaz a vidéki tolvajnyelvre.)

Az viszont igaz, hogy az átadó nyelvek között vannak kitüntetettek, pl. napjainkban a cigány. Ennek az oka az, hogy a szlenget használók szívesen fordulnak olyan társadalmi csoportok (a társadalom peremén élők, lecsúszottak, bűnözők) nyelvéhez, amelyeket a többségi társadalom megvet, amelyekkel az nem kíván (szoros) kapcsolatot fenntartani. (Tekinthetjük ezt egyfajta nyelvi polgárpukkasztásnak is.) Ez magyarázza azt a jelenséget, hogy az európai szlengekben jelentős mennyiségben találni zsidó (héber-jiddis) és cigány nyelvi elemeket. (A magyarban a héber-jiddis réteg elsősorban a monarchia utolsó évtizedeiben volt jellemző, 1945 után a cigány nyelvből származó elemek sűrűsödtek meg.)

"Kérdésem, hogy ez egyedi eset-e, vagy általában más országok/nyelvek szlengjére is ugyanez jellemző." -- Hogy általában mi a helyzet, nem tudom, de a cseh, német, francia, orosz szleng kapcsán foglalkoztak a cigány szóréteg kérdésével, ezekben a nyelvekben bizonyos mértékig jellemző.

A cikkben felsorolt linkekhez még egy adalékul (itt teljes könyvek, szótárak, tanulmányok és még sok minden elérhető): mnytud.arts.klte.hu/szleng/

továbbá egy szlenggel foglalkozó könyvsorozat: mnytud.arts.klte.hu/szleng/szl_kut/index.php

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. április 19. 12:51

@ovninauta: Nem értem, mire gondolhatsz. Egyrészt bizonyos szlengszavak eredetéről mi is írtunk:

www.nyest.hu/hirek/ratyi

www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-strici

www.nyest.hu/hirek/kinzo-bringas-kerdes

www.nyest.hu/hirek/bugrisok-es-buzik

www.nyest.hu/hirek/miert-melegek-a-melegek

www.nyest.hu/hirek/szlav-szo-e-a-punci

A szlengszavak eredete alapvetően nem különbözik a többiétől: lehetnek jövevényszavak, vagy eredetileg más stílusértékű szavak alakulhatnak át szlenggé. Legfeljebb annyit mondhatunk el, hogy a szlengben a szokottnál élesebb jelentésváltozások is előfordulhatnak, gondoljunk pl. a sirály szóra...

3 Pierre de La Croix 2013. április 19. 11:32

@ovninauta: A középiskolás, már tizenöt éves tankönyvem szerint azért, mert a "diákok" is ugyanúgy a periférián kezdik meg életüket, mint az általad említett társadalmi csoportok, illetve gyakrabban érintkeznek velük (és van átfedés is: lásd Villon életét vagy a márciusi ifjakat). Sok társadalomban a fiatalok, harcosok által alapított "titkos társaságok" (Afrika, Amerika stb.) külön "nyelvet alakít ki, ez valahogy ennek öröksége.

2 Krizsa 2013. április 18. 21:46

Na igen, az eredet...de ez az, amihez én nem szólhatok itt hozzá:-).

Miért nem? Kérdezzétek meg a szerkesztőséget.

Jó, akkor csak szleng nélküli szavakat, és csak magyarul:

KÚP, kepe (gabonacsomag), köp, kapu, köpü, kupé, kopáncs, kupac, kupak, kopoltyú, koponya, kuporog, koporsó, kopasz, káposzta:-))).

1 Sultanus Constantinus 2013. április 18. 20:30

Engem érdekelne, hogy voltak-e a kutatások a szlengek szavainak eredetéről. A megérzésem, hogy a szlenget (a fiatalok szlengjét) az is jellemzi, hogy általában idegen, leginkább valamilyen etnikai kisebbség (Magyarországon a cigányok) nyelvéből vesz át főleg szavakat. Kérdésem, hogy ez egyedi eset-e, vagy általában más országok/nyelvek szlengjére is ugyanez jellemző.

Információ
X