nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért ez a csend?

Vegyünk példát a tudományos szótárakról: amiről nem tudunk, arról inkább hallgassunk, és bölcsek maradunk. Egy kis csitítgatás következik.

Fejes László | 2016. február 29.
|  

Olvasónk a csend szó eredetét feszegeti:

 Még azt is feltételezni tudom, hogy "csend" szavunknak is van köze a "csitt" szavunkhoz, ha már egyszer hasonlítanak egymásra.

Érdemes utánajárni a csend szó eredetének, nem azért, mintha valami hatalmas felfedezést tehetnénk – hacsak nem azt tekintjük annak, hogy szép példája, miért nem érdemes ötletelni kezdeni a szavak eredetéről a nyelvtörténeti adatok ismerete nélkül.

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) kiderül, hogy a csend  nem más, mint a csendesből elvont tő, mely ebben az alakjában a 18. század közepén bukkan fel először. De hát hogyan jött létre a csendes, ha egyszer nem a csendből képezték? Egy korábbi csendesz alakból, mely éppen az -s képzős melléknevek analógiájára vált csendessé. (Emellett valószínűsíthető a csendeszség [csendesség] ejtésének hatása, vö. mai egészség [egésség].)

De honnan származik a csendesz? Ezt sajnos nem tudjuk. A TESz. finnugor, török és mongol egyeztetési kísérleteiről tud, de mindegyiket kizárja. (Részletes indoklást ilyenkor nem szokott adni, így az sem derül ki, a felsorolt nyelvek milyen szavaik kerültek képbe.)

Csend
Csend
(Forrás: Wikimedia Commons / Miguel Virkkunen Carvalho / CC BY 2.0)

A magyarban még egy csend ismert, mely ige, és mindössze egy nyelvemlékben fordul elő 1527-ben:

Ewtoͤd twlaydonſaga az arannak [...] ſem chend ſem pengh mint az ercz es ywegh

’Ötödik tulajdonsága az aranynak [...] sem csend, sem peng mint az érc és az üveg’

Ez a csend azonos a csendül és a csendít tövével, és egy tőröl fakad a csenggel (vö. kong : kondul, kondít; zeng : zendül, zendít): a szócsalád hangutánzó eredetű. 

Érdemes felfigyelni rá, hogy a két csend ellentétes értelmű: míg az egyik a hang hiányát jelöli, a másik a hangot. Ugyanez igaz az olvasónk által említett csittre is: ez nem csupán a hallgatásra utal, de ebbe a szócsaládba tartozik a hangadást jelentő csitteg(-csattog), csattan, csetten stb. igecsalád is. A csitt korábban csi alakban is használatos volt, ennek emlékét őrzi a csicsí altatószó, illetve a belőle képzett csicsigat ’altat’, csicsikál ’alszik’ stb. 

Az olasz zittónak ehhez csupán annyi köze van, hogy szintén hangutánzó szóból keletkezett. A TESz. fel is sorol néhány hasonló szót újlatin és szláv nyelvekből, és külön ki is emeli, hogy „a m[agyar] csitt olasz származtatása téves”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Buxoro 2016. március 1. 15:45

@Nagy András: csendesség,

pl.

Balassi Bálint: Adj már csendességet!

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem: Adsz nyáron nyugovást és szép csendességet... Szigeti vitézek vannak csendességbe...

Amúgy pont a MEK-es kiadásban úgy látszik, hogy Zrínyi "csendesz"-t használt csendes helyett.

8 Galván Tivadar 2016. március 1. 14:25

" pl. a macskahívogatás pedig c-szerű mindenhol."

Jókai legalábbis azt írja "Az arany ember"-ben, hogy Timéa "pusz-pusz!"-szal hívogatta Noémi macskáját a senki szigetén.

Persze lehet, hogy a nagy mesemondó téved.

7 Nagy András 2016. március 1. 13:24

Engem az érdekel ilyenkor, hogy vajon milyen szót használtak akkor a 18 század előtt a csend helyett?

6 El Vaquero 2016. március 1. 05:33

@Sultanus Constantinus: igen, ez elég érdekes, hogy szinte minden nyelven ezekkel a hangokkal csitítgatnak, és pl. a macskahívogatás pedig c-szerű mindenhol. Persze, a hangutánzás miatt van, de azért hátborzongató, hogy szinte minden nyelvben ilyen mértékben hasonló, és nincs rá több variáció.

5 Sultanus Constantinus 2016. február 29. 18:15

@Fejes László (nyest.hu): Írtam e-mailt ezzel kapcsolatban.

"Milyen hangja van a csendnek, amit a csendesz – vagy bármilyen más – hangsorral lehet utánozni?"

Nem magának a csendnek, hanem az arra való utalásnak, és ezt a nyelvekben gyakran valamilyen palatális (zár-)réshanggal fejezik ki (csss, sss stb.).

4 Fejes László (nyest.hu) 2016. február 29. 17:25

@Sultanus Constantinus: „csak éppen az a bibi, hogy egyik török nyelvben sincs ilyen szó -- kérdeztem már róla törököst is” Ez önmagában nem érv, hiszen simán kihalhatott azóta a törökben. Különösen, ha valaha egy olyan cipőfajtát jelölt, melyet ma már nem hordanak.

Milyen hangja van a csendnek, amit a csendesz – vagy bármilyen más – hangsorral lehet utánozni?

3 Sultanus Constantinus 2016. február 29. 16:01

@siposdr: Köszi. Elég komolytalan próbálkozás szerintem összehozni a 'szombat' jelentésű szóval (a baszk zapatu is 'szombat'). :)

2 siposdr 2016. február 29. 15:28

@Sultanus Constantinus: Itt www.littre.org/definition/sabot

ezt írják a sabot-ról:Origine inconnue. Cependant on ne peut guère s'empêcher de le rattacher au mot savate, bas-lat. sabbatum, chabata (voy. SAVATE).

Ha rákkattintunk a savate-ra, akkor pedig ezt írja: Origine incertaine. Souza le tire de l'arabe sabata, chausser, mais on ne trouve pas ce verbe dans Freitag. D'après Mahn, il vient du basque zapata, soulier, zapatu, mettre le pied, zapatain, cordonnier.

1 Sultanus Constantinus 2016. február 29. 14:15

Hangutánzó-hangulatfestő eredet (már ha a nyelvészek elfogadják ennek létezését) esetleg nem jöhet szóba?

Egyébként érdekes dolog ez; az újlatin nyelveknél is létezik olyan szó, amely az összesben megvan, mégsem tudni semmit az eredetéről, pl. a 'cipő' jelentésű sp. zapato, port. sapato, kat. sabata, ol. ciabatta, fr. sabot (érdekes, hogy több forrás szerint török eredetű, csak éppen az a bibi, hogy egyik török nyelvben sincs ilyen szó -- kérdeztem már róla törököst is).

Információ
X