-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Vegyünk példát a tudományos szótárakról: amiről nem tudunk, arról inkább hallgassunk, és bölcsek maradunk. Egy kis csitítgatás következik.
Olvasónk a csend szó eredetét feszegeti:
Még azt is feltételezni tudom, hogy "csend" szavunknak is van köze a "csitt" szavunkhoz, ha már egyszer hasonlítanak egymásra.
Érdemes utánajárni a csend szó eredetének, nem azért, mintha valami hatalmas felfedezést tehetnénk – hacsak nem azt tekintjük annak, hogy szép példája, miért nem érdemes ötletelni kezdeni a szavak eredetéről a nyelvtörténeti adatok ismerete nélkül.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) kiderül, hogy a csend nem más, mint a csendesből elvont tő, mely ebben az alakjában a 18. század közepén bukkan fel először. De hát hogyan jött létre a csendes, ha egyszer nem a csendből képezték? Egy korábbi csendesz alakból, mely éppen az -s képzős melléknevek analógiájára vált csendessé. (Emellett valószínűsíthető a csendeszség [csendesség] ejtésének hatása, vö. mai egészség [egésség].)
De honnan származik a csendesz? Ezt sajnos nem tudjuk. A TESz. finnugor, török és mongol egyeztetési kísérleteiről tud, de mindegyiket kizárja. (Részletes indoklást ilyenkor nem szokott adni, így az sem derül ki, a felsorolt nyelvek milyen szavaik kerültek képbe.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Miguel Virkkunen Carvalho / CC BY 2.0)
A magyarban még egy csend ismert, mely ige, és mindössze egy nyelvemlékben fordul elő 1527-ben:
Ewtoͤd twlaydonſaga az arannak [...] ſem chend ſem pengh mint az ercz es ywegh
’Ötödik tulajdonsága az aranynak [...] sem csend, sem peng mint az érc és az üveg’
Ez a csend azonos a csendül és a csendít tövével, és egy tőröl fakad a csenggel (vö. kong : kondul, kondít; zeng : zendül, zendít): a szócsalád hangutánzó eredetű.
Érdemes felfigyelni rá, hogy a két csend ellentétes értelmű: míg az egyik a hang hiányát jelöli, a másik a hangot. Ugyanez igaz az olvasónk által említett csittre is: ez nem csupán a hallgatásra utal, de ebbe a szócsaládba tartozik a hangadást jelentő csitteg(-csattog), csattan, csetten stb. igecsalád is. A csitt korábban csi alakban is használatos volt, ennek emlékét őrzi a csicsí altatószó, illetve a belőle képzett csicsigat ’altat’, csicsikál ’alszik’ stb.
Az olasz zittónak ehhez csupán annyi köze van, hogy szintén hangutánzó szóból keletkezett. A TESz. fel is sorol néhány hasonló szót újlatin és szláv nyelvekből, és külön ki is emeli, hogy „a m[agyar] csitt olasz származtatása téves”.