-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Vegyünk példát a tudományos szótárakról: amiről nem tudunk, arról inkább hallgassunk, és bölcsek maradunk. Egy kis csitítgatás következik.
Olvasónk a csend szó eredetét feszegeti:
Még azt is feltételezni tudom, hogy "csend" szavunknak is van köze a "csitt" szavunkhoz, ha már egyszer hasonlítanak egymásra.
Érdemes utánajárni a csend szó eredetének, nem azért, mintha valami hatalmas felfedezést tehetnénk – hacsak nem azt tekintjük annak, hogy szép példája, miért nem érdemes ötletelni kezdeni a szavak eredetéről a nyelvtörténeti adatok ismerete nélkül.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárából (TESz.) kiderül, hogy a csend nem más, mint a csendesből elvont tő, mely ebben az alakjában a 18. század közepén bukkan fel először. De hát hogyan jött létre a csendes, ha egyszer nem a csendből képezték? Egy korábbi csendesz alakból, mely éppen az -s képzős melléknevek analógiájára vált csendessé. (Emellett valószínűsíthető a csendeszség [csendesség] ejtésének hatása, vö. mai egészség [egésség].)
De honnan származik a csendesz? Ezt sajnos nem tudjuk. A TESz. finnugor, török és mongol egyeztetési kísérleteiről tud, de mindegyiket kizárja. (Részletes indoklást ilyenkor nem szokott adni, így az sem derül ki, a felsorolt nyelvek milyen szavaik kerültek képbe.)
A magyarban még egy csend ismert, mely ige, és mindössze egy nyelvemlékben fordul elő 1527-ben:
Ewtoͤd twlaydonſaga az arannak [...] ſem chend ſem pengh mint az ercz es ywegh
’Ötödik tulajdonsága az aranynak [...] sem csend, sem peng mint az érc és az üveg’
Ez a csend azonos a csendül és a csendít tövével, és egy tőröl fakad a csenggel (vö. kong : kondul, kondít; zeng : zendül, zendít): a szócsalád hangutánzó eredetű.
Érdemes felfigyelni rá, hogy a két csend ellentétes értelmű: míg az egyik a hang hiányát jelöli, a másik a hangot. Ugyanez igaz az olvasónk által említett csittre is: ez nem csupán a hallgatásra utal, de ebbe a szócsaládba tartozik a hangadást jelentő csitteg(-csattog), csattan, csetten stb. igecsalád is. A csitt korábban csi alakban is használatos volt, ennek emlékét őrzi a csicsí altatószó, illetve a belőle képzett csicsigat ’altat’, csicsikál ’alszik’ stb.
Az olasz zittónak ehhez csupán annyi köze van, hogy szintén hangutánzó szóból keletkezett. A TESz. fel is sorol néhány hasonló szót újlatin és szláv nyelvekből, és külön ki is emeli, hogy „a m[agyar] csitt olasz származtatása téves”.