-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Messze esett-e az alma a fájától, azaz van-e köze Epöl településnek az angol ’alma’ szóhoz, és ezáltal a népszerű világmárkához? Körbejártuk a kérdést.
Komárom-Esztergom megyében találjuk Epöl községet, mely azáltal vált híressé, hogy neve egybecseng az Apple márkanév magyaros ejtésével. (Persze egybecseng a közönséges angol apple ’alma’ szó magyaros ejtésformájával is, de ez valahogy korábban senki fantáziáját nem izgatta.) Persze ha az angolok magyarok lennének, biztos lennének köztük olyanok, akik a szó alapján rögtön megállapítanák, hogy valamikor angolok éltek a Kárpát-medencében – ahogyan egyes honfitársaink is az Alma(-ata) vagy hasonló helynevek alapján megállapítják, hogy a területen bizony valaha magyarok éltek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Persze alapjában véve nem teljesen abszurd az a feltevés, hogy Epöl nevének köze legyen az angol apple szóhoz. Ha angolok nem is éltek Magyarország területén, de németek igen. Igaz, a németben az alma Apfel, és a magyarban nyoma sincs az f-nek, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy a német nyelvjárások jelentős részében sincs:
(Forrás: Wikimedia Commons / Hardcore-Mike / CC BY-SA 3.0)
A német nyelvjárások jelentős részében tehát az ’alma’ Appel ([apl] – szótagalkotó [l]-lel). Az ellen azonban, hogy ez legyen az Epöl forrása, több dolog is szól. A hangtani érvek közül az egyik, hogy az [a]-ból aligha lehetett volna [e], a másik, hogy a német szóvégi szótagalkotó [l]-nek a magyarban inkább -li szokott megfelelni (elég, ha a Lidl áruház nevének [lidli] ejtésére gondolunk.). Történeti érv ellene az, hogy az Appel alak a legtávolabbi német nyelvjárásokban fordul elő, ahonnan jóval ritkábban települtek be németek, mint a bajor-osztrák területről. További névtani ellenérv, hogy a németben nem jellemzőek az ilyen helynevek.
Azt még a wikipédiáról is megtudhatjuk, hogy a település neve korábban Epely, Epel, Epeei és Epöll alakokban fordul elő: azaz a szó végén [ly]-t, [l]-t és [j]-t is jelöltek. Az eredeti hang minden bizonnyal a [ly] volt, és ez aztán egy ideig a [j] és a [l] között ingadozott. A Dunántúl jelentős részén az eredeti [ly]-t a nyelvjárásokban [l]-ként ejtik, de Epöl és környéke már a [j]-ző területre esik. Valószínű, hogy korábban ez a vidék is [l]-ező volt, de a [j]-ző formák idővel kiszorították az [l]-ezőket, kivéve a településnevet, melyet az idegenek is úgy ejtettek, mint a helyiek.
Honnan származik akkor az elnevezés? Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában a nyelvjárási épely ’híg sár’ szóval hozza összefüggésbe, de ezt a magyarázatot maga is bizonytalannak tartja. Feltételezések szerint ez a szó van meg a közeli Ebszőnybánya nevében: a -bánya ma is világos, a -sző- a mai szőke szóban bukkan fel, jelentése ’világos, fehéres’, az ep- pedig az epély töve lehet. A település nevét ma is [epszőnybánya]-ként hangzik ([b]-vel nem is hangozhatna, írásban mindössze azért találunk b-t, mert az első elemet tévesen az eb ’kutya’ szóval azonosították. (Az -ny- elemet a szótár nem magyarázza, de az kiderül, hogy a korábbi dokumentumokban a település Epsző formában szerepelt. A ma már Komárom részét képező Szőny nevéről szintén azt írja, hogy a sző- ’fehéres, szőke’, személynévként is használt szóból származik, de az -ny-re itt sem tér ki.)