-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A párbaj kétségtelenül baj, igaz, általában csak a vesztes félnek. De akkor miért pár-?
Vannak olyan jövevényszavaink, melyekre az anyjuk, izé, az átadó nyelvük sem ismerne rá. Szláv eredetű szavaink közül ilyen a munka, melynek eredeti jelentése ’kín’ – hasonló jelentésváltozás más nyelvekben is előfordul. A szintén szláv eredetű szabad, miközben megőrizte jelentését, kitágította használati körét, és segédigeként kezdett viselkedni.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az ilyen, erősen megváltozott jelentésű szavak közé tartozik a baj is. Eredeti jelentése ’harc’, boj formában megvan gyakorlatilag az összes szláv nyelvben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára mégis szerb-horvát eredetűnek mondja, valószínűleg azért, mert a horvát nyelvjárások egy részében kifejezetten ’bajvívás’ jelentésben használták, illetve az óhorvátban már megvolt a ’nehézség, alkalmatlanság’ jelentése (hasonló fejlődésre l. az angol challange, illetve nyomában a magyar kihívás utóbbi évtizedekben megfigyelhető jelentésváltozását!). A magyarban is elsősorban e két jelentésben került. A ’betegség, hiba’, illetve az ’akadály’ jelentése később, a magyarban alakult ki, akárcsak az a jelentés, melyet a szótár némiképp körülményesen a ’természeti szükséglet’ formában ad meg. Ezek már mind a másodlagos óhorvát jelentésből fejlődtek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gustave Doré (1832–1883))
A baj szóval együtt került át a horvátból a bajnok, mely eredetileg ’bajvívó’ jelentésben élt. Eredetileg tehát nem valamilyen küzdelem, sőt küzdelemsorozat győztesét jelentette. A szó eredeti alakja bojnik, a -nik képzőből alakult ki a magyar -nok/-nök képző, méghozzá úgy, hogy a szláv jövevényszavakból vonták el. Később a nyelvújítók szívesen alkalmazták, főleg foglalkozásnevek képzésére. (Ez egyébként szép példája annak, hogyan kerül egy nyelvbe jövevényképző. A képzőket a nyelvek sosem veszik át közvetlenül: először az adott képzővel képzett szavak kerülnek át az átvevő nyelvbe, majd ott a képzőt elvonják. A képző átvételéről attól kezdve beszélhetünk, hogy kapcsolják olyan szavakhoz is, melyekhez az átadó nyelvben nem.)
A baj eredeti ’harc’ jelentésében már csak néhány szóban él: bajvívás, bajvívó, párbaj. Nem csoda, ha a nyelvtörténetet nem ismerő anyanyelvi beszélők nem is értik, hogy került ezekbe.