nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Bajnokok reggelire
Miből lett a baj?

A párbaj kétségtelenül baj, igaz, általában csak a vesztes félnek. De akkor miért pár-?

Fejes László | 2014. december 8.
|  

Vannak olyan jövevényszavaink, melyekre az anyjuk, izé, az átadó nyelvük sem ismerne rá. Szláv eredetű szavaink közül ilyen a munka, melynek eredeti jelentése ’kín’ – hasonló jelentésváltozás más nyelvekben is előfordul. A szintén szláv eredetű szabad, miközben megőrizte jelentését, kitágította használati körét, és segédigeként kezdett viselkedni.

Az ilyen, erősen megváltozott jelentésű szavak közé tartozik a baj is. Eredeti jelentése ’harc’, boj formában megvan gyakorlatilag az összes szláv nyelvben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára mégis szerb-horvát eredetűnek mondja, valószínűleg azért, mert a horvát nyelvjárások egy részében kifejezetten ’bajvívás’ jelentésben használták, illetve az óhorvátban már megvolt a ’nehézség, alkalmatlanság’ jelentése (hasonló fejlődésre l. az angol challange, illetve nyomában a magyar kihívás utóbbi évtizedekben megfigyelhető jelentésváltozását!). A magyarban is elsősorban e két jelentésben került. A ’betegség, hiba’, illetve az ’akadály’ jelentése később, a magyarban alakult ki, akárcsak az a jelentés, melyet a szótár némiképp körülményesen a ’természeti szükséglet’ formában ad meg. Ezek már mind a másodlagos óhorvát jelentésből fejlődtek.

Illusztráció a Don Quixotéhez (részlet)
Illusztráció a Don Quixotéhez (részlet)
(Forrás: Wikimedia Commons / Gustave Doré (1832–1883))

A baj szóval együtt került át a horvátból a bajnok, mely eredetileg ’bajvívó’ jelentésben élt. Eredetileg tehát nem valamilyen küzdelem, sőt küzdelemsorozat győztesét jelentette. A szó eredeti alakja bojnik, a -nik képzőből alakult ki a magyar -nok/-nök képző, méghozzá úgy, hogy a szláv jövevényszavakból vonták el. Később a nyelvújítók szívesen alkalmazták, főleg foglalkozásnevek képzésére. (Ez egyébként szép példája annak, hogyan kerül egy nyelvbe jövevényképző. A képzőket a nyelvek sosem veszik át közvetlenül: először az adott képzővel képzett szavak kerülnek át az átvevő nyelvbe, majd ott a képzőt elvonják. A képző átvételéről attól kezdve beszélhetünk, hogy kapcsolják olyan szavakhoz is, melyekhez az átadó nyelvben nem.)

A baj eredeti ’harc’ jelentésében már csak néhány szóban él: bajvívás, bajvívó, párbaj. Nem csoda, ha a nyelvtörténetet nem ismerő anyanyelvi beszélők nem is értik, hogy került ezekbe.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Krizsa 2014. december 9. 07:06

Hogy miből lett a baj? A baj a báj-ból meg a váj-kálásból lett, aztán az ilyesminek vajúdás a vége. Jópofáskodás vagy félrevezetés azt írni címnek, hogy BAJ, aztán meg a párbajról írni, és a környező szlávoktól körbekalapozni a baj néhány BŐVÍTETT szavának etimológiáját? Mivel a magyar nyelvet 15O éve nem kutatják (ehelyett pl., évek óta, az elválasztási szabályokon folyó vitákat tekintik kutatásnak) – mivel még a gyökvázak szerinti magyar alapszótárt sem készítették el, ez sajnos nem szándékos félrevezetés. Mert honnan is tudnák?

A magyar WJ és B/V-J váz gyökszavai: wáj, waj, báj, baj, Baja – nem magyar szó a bej. Ritka kivételként (a helyesírás ellenére) ide tartozik a boly is, és természetesen a búj(ik) meg a buja.

A bajnok és a bajvívás (harc) egyaránt a héber és finn wáj! woj = jaj! leszármazottai, de anélkül, hogy a finneknél, vagy a hébereknél ki kellett volna kukkolnunk, hogy miket nyafognak a bajban. Nem voltunk a közelükben, de mégis ugyanúgy nyafognak. Ők is úgy születtek... (A gyökváz bővített szavait a Gyöknyelvészet 2O3-5 oldalán lehet megtalálni.)

Ja és a munka-fogalom! Annak legrégibb eredete a szoptatást utánzó nyammogás. Ami a gyereknek ajándék, de az anyának (legalábbis az első napokban: méhösszehúzódások) könnyfacsaró kín. Keresd ki ehhez a finn és a héber idevonatkozó tőszavakat. Pedig holtbiztos, hogy sem a finnből, sem a héberből nem vettük át a szoptatás művészetét - miért vettük volna pont a szlávoktól? Odamentünk megfigyelni, hogy mit művelnek?

1 sbalint 2014. december 8. 22:37

Székelyföldön modják, hogy "ellátom a bajodat" megverlek értelemben. Önmagában a "baj"-nak van "tennivaló", "feladat" vagy "munka" jelentése is. Ami kettős értelmet kölcsönöz az előbbi szólásnak. (ellátom = elvégzem)

Információ
X