A KP gyök váz gyökszavaihoz, olyan nyelvekben, ahol F is van, mindig hozzáveszzük a hangváltozás lehetőségét is, tehát a gyök: K-P/F.

Magyar: kap, kapa, kép, kapu, kepe (gabonával kapcs), kefe, kopa (fagyott), kofa, kópé, köpü, kopó, köp, kúp, kupa, kupé.

Ennyi gyökszava van a magyarban.

Aki fel tudja tételezni, hogy mindez és mindennek a szóbokrai, a leszármazott szavai - 28-228 nyelvből vándoroltak be a magyar nyelvbe, miközben a magyarféle akárkik nyelvet és DNS-eket csereberéltek lóháton robogva... az ...

Mindet meg lehet feleltetni, rokonítani héber szavakkal, természetesen sokat a finnel is... persze ott csak KP van.

Különösebb vizsgálatok nélkül, ráérzésre, a közös értelem a kúpalak, lehet homorú is, olyan is, ami "ráillik, másol".

Különösebb vizsgálatok nélkül (s a vizsgálatok már igazolták), hogy hogy a K-P/F váznak bármely nyelvben találunk kúp, gömbfelület-része, és hasonló értelmeket.

Ezeket NEM hurcolták szanaszét a nyelvek Izlandtól Antarktiszig, hanem gentikusan kódolt értelmek.

Szóval nem a magyar nyelv a világ ősnyelve (habár gyanítható, hogy az eredete nagyon régi), hanem úgy születünk, hogy a KxPP hangzat, az "ráhajló", főleg elkapja és KAP.

@Sultanus Constantinus:

Szerintem nem kell különösebb okot keresni.. (A lovas népeket azért említettem, mert azok gyorsabban jutottak el mindenfelé a gyalogosoknál, de említhettem volna a vándorló, tanulni vágyó mestereket is.)

Ma is tanúi vagyunk annak, hogy sok magyar anyanyelvű nyugaton keres megélhetést. Minden "kirajzás" (amiből évszázadok, évezredek alatt erre is, arra is, lehetett elég különböző okokból, mindenféle nációval kapcsolatban) egyúttal szavak "szétterülését" is eredményezheti függetlenül attól, hogy milyen tipusú nyelvekből származik egy-egy szó..

@mederi: Ezzel egyetértek, de most gondolj bele: mi oka lenne az angoloknak (franciáknak, németeknek stb.) csak úgy átvenni pont a magyarból egy olyan szót, amely az informatikában használatos? Elég nyomós oka kell, hogy legyen annak, hogy egy elszigetelt nyelvből vegyenek át szavakat: az egyik ilyen, ha egymás mellett élnek (jelen esetben ez nem áll fenn), a másik, ha valami olyan világraszólót alkottak, hogy annak elnevezése elterjedt (ld. pl. kocsi).

A captcha jól van benne a cikkben, tényleg annak a hosszú agymenésnek a rövidítése. Nem írják sehol, de szerintem evidens, hogy úgy alkották meg a nevét, hogy capture you kifejezésre emlékeztessen, a got you -> gotcha mintájára. Illetve a cap talán a betűkre is utalhat, bár inkább nagybetűt jelent.

@Sultanus Constantinus:

Azt gondolom, hogy szóátvétel akkor jöhet létre, ha egy közösség átvesz egy szót más valakitől, vagy valakiktől. Akár egy ember is adhat át egy szót egy közösségnek, ha befogadják, és nyelvhasználatát (ami talán helytelen, talán a saját anyanyelvéből kölcsönzött szavakkal tűzdelt) utánozni kezdik és néhány idegen szó ilyen módon elterjed, módosulva gazdagítja a befogadó nyelvet..

A magyar mint lovas nemzet, nagyon sok idegen országba eljutott, és néhányan gondolom ott is maradtak a "meglátogatott" országokban..:)

A "kaptató"-n, dimbes-dombos vidékeken lóval való közlekedés a ló patáját jobban "koptatta" mintha vízszintes úton haladt volna, és szerintem a "koptató" jelző "hangváltásával" (o=a) jött létre a "kaptató" névszó..

A "sámfa" "sám" része talán "szám(os)-fa/ fás" értelemben használatos volt, miután a régi csizmadiák nem vas, hanem fa szögeket használtak a cipők készítéséhez. Ezekből a faszögekből egy cipő elkészítésekor a sámfára történő felfeszítés során számos darabot használtak fel, ami feltehetően a sám-, vagyis a bőr felső részt méretre feszítő fában, rendszerint benne is maradt, hiszen az újabb cipők készítéséhez felhasználható volt..

Fa szögek nélkül a sámfa "kaptafa" a kész cipő formáját megörzendő funkcióval..

Szerintem a patához nem sok köze lehet a "kapta" szónak..

Az "(meg)kapta" szó Erdélyben "megtalálta" értelemben használatos, és az olaszban a "kapíto" eltalálta, megértette értelemben.

Szerintem az, hogy a cipészek a drága cipőket nem "egykaptafára", hanem méretre, saját, egyedi, vagyis pontosan "TALÁLÓ kaptafára" készítették, azt jelenti, hogy nem szláv, hanem esetleg latin a szó eredete..

Ha az erdélyi "(meg)kap" értelmét is figyelembe veszem, akkor azt jelenti, hogy magyar eredetű a szó, és találó(s)-, jól (a láb méretéhez) illeszkedő-fa a cipőbe helyezhető kaptafa, amit a csizmadiák a cipő készítése során a megfelelő méret kialakításához is használtak, és amit kérésre a készíttető a cipővel együtt megkaphatott, megvehetett.

Mondjuk én már az elvet sem értem, hogy miért kellene egy magyarral nem rokon nyelv akármilyen szaváról is feltételezni, hogy az magyar eredetű; de ha már, akkor is inkább fordítva lenne értelme, mivel egyáltalán nem jellemző, hogy a nyelvek a magyarból vennének át ilyen szavakat (a szomszédos szláv/román kivételével). (A magyar szigetnyelv Európában, így legfeljebb a szomszédos nyelvekre lehet hatása, viszont a többi nyelv hatása a magyarra nyilván nagyságrendekkel nagyobb.)