-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ki gondolná, hogy Szent-Györgyi Albertet, akinek neve mára összeforrt a C-vitaminnal, és aki éppen 75 éve vehette át felfedezéséért a Nobel-díjat, kölyökként még lustának és tehetségtelennek bélyegezték. Aligha tudták akkor elképzelni, hogy a fiatal Albert előtt, később kilenc Nobel-díjas részvételével zajló konferenciával tisztelegnek. A március 22. és 25. között zajló eseményen 3-4. osztályos középiskolások is részt vehetnek – a korosztályt ma már a konferenciához hasonló „műhelyek” segítik tehetségük kibontakozásában, hogy Albertből Szent-Györgyi Albertek legyenek.
„Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar Nobel-díjas, aki tudományos munkájának döntő részét Magyarországon végezte” – mondta róla dr. Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, a márciusi Szent-Györgyi Konferencia elnöke. „A szegedi egyetemre nézve is jelentős az egykori rektor, Szent-Györgyi hatása, hiszen a kar vegyészei Szent-Györgyi szellemi unokáinak tekinthetők”. A tehetséggondozás mellett pedig nem csak szóban állnak ki a konferencia szervezői: a különböző fórumokon a Nobel-díjasokon kívül 3-4. osztályos középiskolások is részt vesznek. Összesen 27 szegedi és dél-magyarországi gimnázium tanulói mutatják be a Nobel-díjas vendégeket.
Hasonló tehetséggondozó programra valószínűleg Szent-Györgyi Albert is rászorult volna, gyermekként ugyanis nem tartotta sokra nagybátyja, Lenhossék Mihály, az anatómia neves professzora. Lusta és tehetségtelen kölyökként, a Lenhossék família szégyenfoltjaként tekintett rá. A kis Albert kisebbrendűségi érzését erősítették a nagybátyja és testvérei sikerei, így meggyűlölte a könyveket és a tudományt. Ezek után nem volt meglepő, hogy a gimnázium egy félévi bizonyítványa három bukásról számolt be, nem sikerült teljesíteni a minimumot kémiából sem.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Tizenhat éves korában vett gyökeres fordulatot élete, amikor elhatározta, hogy tudós lesz. Falta a könyveket, a gimnázium utolsó két évét kitűnő eredménnyel zárta, majd elvégezte az orvosi egyetemet.
1928-ban ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amit akkor hexuronsavnak nevezett el. Külföldről hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni azt. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan alkalmas volt: amelyben felfedezte a C-vitamint. Kutatási eredményei révén vehette át 1937-ben az élettani-orvosi Nobel-díjat.
Fiatal tehetségek nyomában
Tehetséges fiatalokkal ma is lehet találkozni. A tizenhat éves mérnök, Ugrin Dani például fiatal kora ellenére robotprogramozással foglalkozik: házi alapanyagokból készített Mars-járó, felderítő robotot. Elmondása szerint már a 6. és a 7. osztályban érdekelte a fizika és az elektronika – kezdetben lámpákat, tápegységeket épített. „Az a legnagyobb álmom, hogy egyszer egy igazi Mars-járót építhessek, ami valóban eljuthat majd a vörös bolygóra” – nyilatkozta korábban Dani a Blikknek. Céljai elérésében iskolája is igyekszik támogatni őt, a Tehetségpontok Felfedezettjei közé is ők ajánlották.
A Tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok hatékony segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakozásához. Ma már több mint 600 tehetséggondozó műhely csatlakozott a Tehetségpontok hálózatához: többek között önkormányzatok, iskolák, egyházak vállalták magukra azok fenntartását.
Felfedezés játékosan
Az otthoni, családi berkekben történő tehetséggondozást tekinti missziójának a Da Vinci Learning TV-csatorna. „A közös tévénézés, a látottak átbeszélése a legértékesebb televízióhoz köthető tapasztalat. Az erőszakmentes, ismeretterjesztő jellegű műsoroknak köszönhetően biztonságos és szórakoztató élményt nyújt TV-csatornánk” - mondja Habsburg Ferdinand, a Da Vinci Learning TV-csatorna alapítója. „Számomra csodálatra méltó, hogy Magyarországról származik a legtöbb Nobel-díjas és számos kiváló tudós.” A Da Vinci Learning a nap 24 órájában nyújt műsorokat a tudományok, a technika, az emberi test, a kultúra és a jövőkutatás területén.
A Felfedező Expressz című sorozatban például otthon is elvégezhető kísérleteket mutat be a csatorna: a gyerekek megtudhatják, milyen trükkökkel kápráztathatják el a szülőket, barátokat, és hogy milyen praktikákkal állíthatnak elő például kólát, kristályt, vagy egy maszkot. A műsorok eredeti nyelven is foghatóak, így a nyelvtanulásban is hasznos oktató-segédeszközként funkcionálhatnak. Aki élőben is kíváncsi a Felfedező Expressz című műsorban látható, szórakoztató fizikai és kémia kísérletekre, és szereti a játékos vetélkedőket, látogasson el minden hónap első vasárnapján a Da Vinci Learning Vasárnapra a Csodák Palotájába. Legközelebb április elsején várják az érdeklődő fiatalokat és szüleiket.