nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi lesz a gyakorlóiskolákkal?

Ha állami fenntartásukról már le is mondott az államtitkárság, még mindig sok a kérdőjel a gyakorlóiskolák helyzete körül: egységes rendben szabályoznák a kiválókat és a jókat.

Edupress | 2012. augusztus 7.
|  

„Abszurd, hogy még nem tudni, mi lesz a jövőben a gyakorlóiskolákkal” –mondta egy neve elhallgatását kérő fővárosi gyakorlóiskolai tanár. Az egyébként 2012 végéig ismert finanszírozási lehetőségekkel ugyanis aligha tudnak előre tervezni, ismerniük kellene, miből gazdálkodhatnak a tanév második felében. „A fenntartó csak a teljes évi költségvetése pontos ismeretében tud dönteni a tanórák számáról, az órabontásokról, arról például, hány angol csoport induljon az intézményben” – tette hozzá az oktató. Bár a tervekről az oktatói gárdát nem tájékoztatták, a találgatások szerinte nem vezetnek eredményre, a véleményt pedig osztja az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája, mely honlapján közölte: „A gyakorlóiskolák jövőjéről mi is csak sajtóhírekre hagyatkozhatunk, hivatalosan az iskolát nem értesítették változásról. Tudjuk, hogy az ELTE (a többi felsőoktatási intézménnyel együtt) ragaszkodik gyakorlóiskoláihoz, és ezért megtesz minden tőle telhetőt”.

Nincs azonban hasonlóan karakteres véleménye a gyakorlóiskolák további működéséről az államtitkárságnak. Pár héttel ezelőtt még a Magyar Narancsnak azt állították, az intézményvezetőket tájékoztatva intézkednek, és a sajtóhír is felröppent az elkészült, a részleteket szabályozó törvényjavaslatról, azóta az Edupressnek úgy nyilatkoztak, április végén –akkor is informális formában – tárgyaltak utoljára a témában a gyakorlóiskolák iskolaszövetségének képviselőivel. Ugyan Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár cáfolta, hogy bármi is változna a szeptemberben kezdődő tanévben, és a korábban elképzelhetőnek vélt fenntartóváltást is elutasították – amit azóta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár is megerősített –, valami mégis változni fog: ha a többi iskola az államtól kapja ugyanis 2013 januárjától a jövőben a béreket, a garanciát a gyakorlók esetében is biztosítani kell. Az államtitkárság szerint nincs szó előre elkészült törvényjavaslatról, az államtitkárság irányítása alatt felállítandó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a felsőoktatási intézmények közti tárgyalásokon kell kikristályosodnia a jogokról és a feladatokról szóló döntéseknek.

Ugyanezt szeretné már tisztán látni Bácsi János, a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetségének elnöke, és egyúttal a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar gyakorlóiskolájának igazgatója: „Ugyan többször egyeztettünk Gloviczki Zoltánnal és ígéretet kaptunk arra, hogy a gyakorlók egyetemi fenntartásban maradnak, eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kaptunk arról, ki lesz a fenntartónk, és hogy megmarad-e az emelt normatíva”.

Azt az államtitkárság is megerősítette, hogy nehéz lenne bármilyen szinten szétválasztani az egyetemeket a gyakorlóiskoláktól: utóbbiak egészen speciális módon egyszerre látnak el közoktatási és felsőoktatási feladatokat. „Az intézményünkben zajló nevelő-oktató munka az egyetemi oktatásnak is része. Amint egy leendő orvos képzett és tapasztalt kolléga irányításával találkozik először betegekkel, úgy a tanárjelöltek a vezetőtanár segítségével lépnek be első alkalommal az osztályterembe. Vele együttműködve tanulják meg a szakma alapvető fogásait. A gimnáziumunk oktatási palettáját is meghatározzák a fenntartói igények: azért tanítunk például latin nyelvet megfelelő óraszámban, mert sok latin szakos tanárjelölt végez. A gyakorlótanítás az egyetemi tanterv része, kreditértéke van” – mesélt az egyetem és iskolája kapcsolatáról Munkácsy László, az ELTE-hez tartozó Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium igazgatója.

De a gyakorlóiskolák más szempontból is fontos feladatot látnak el: hagyományosan eredményesek a tehetséggondozásban és az esélyteremtésben. Sokan úgy gondolják, hogy a gyakorlók a budapesti elit újratermelését szolgálják, azt azonban kevesen tudják, hogy az Apáczai Gimnázium tehetséggondozó kollégiuma az ország minden tájáról, kis falvakból, hátrányos helyzetű térségekből érkező tehetséges fiataloknak ad lehetőséget a természettudományos és a műszaki felsőoktatásba való bejutáshoz.

A 43-ból 36 gyakorlóintézmény – iskolák mellett óvodák is – áll állami felsőoktatási intézmény fenntartásában; a legtöbb, összesen hét az ELTE kezében van, akit holtversenyben követ a Debreceni Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem öt-öt, illetve a Pécsi (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem négy-négy fenntartott iskolával. A magánintézmények összesen három, míg az egyháziak összesen négy gyakorlóintézménnyel bírnak. Ezek az egyetemek változó módon támogatják gyakorlóiskoláikat: a rezsi átvállalásától a felújítások finanszírozásáig terjed a kör, mely állandó támogatást ritkán tartalmaz, és habár az utóbbi időben léptek fel finanszírozási gondok, a többség még mindig a jelenlegi struktúrát támogatja, melyben az állami normatíva is az egyetemen keresztül érkezik.

Az elmúlt hónapok finanszírozási gondjai abból adódtak, hogy míg az önkormányzati fenntartás alatt álló közoktatási intézmények költségeinek negyven százaléka az állami normatívából származik, hatvan százalékban pedig az önkormányzat fedezi a költségeket, a gyakorlóiskolákat fenntartó egyetemeknek nincsenek olyan állandó bevételeik, melyekből rendszeresen finanszírozhatnák az iskolák költségeit. Segítséget jelent számukra, hogy a normatíva körülbelül kétszeresét kapják, így a béreket több-kevesebb sikerrel ki tudják fizetni, a költségekben az egyetemek által eddig vállalat körülbelül tíz százalékos rész azonban elmaradt az utóbbi időben. Az egyetemi elvonások tíz év után ismét a szakadék szélére állították az iskolákat – akkor emelkedett duplájára a normatíva, és vált ezzel biztosítottá a tehetséggondozási feladatok ellátása.

Azóta viszont a normatíva összege évről-évre csökken, ma pedig már a béreket sem fedezi az állami támogatás. Mivel a fenntartónak is elvonásokkal kellett szembesülnie, kénytelen volt a fenntartói kiegészítő támogatást minimálisra csökkenteni. „Öt-tíz év távlatában ez több tízmilliós csökkenést jelent, volt, hogy egy év alatt 10-17 millióval esett vissza a gimnáziumunk bevétele, miközben a tanulói-oktatói létszám változatlan maradt. Ma ott tartunk, hogy ellehetetlenül a hagyományosan az egyetemre háruló feladat teljesítése, az épület fenntartása” – mondta el Munkácsy László.

Mégsem a szétválásban gondolkodnak, az egyetemi fenntartás mellett szól, hogy a gyakorlók szakmai-tehetséggondozási sikerei éppen az egyetemekkel, mint fenntartókkal való együttműködésnek köszönhetőek. „A jövőben így is, úgy is az állam fogja biztosítani a bérek kifizetését, a köznevelési törvény értelmében nem kérdés, hogy minden intézmény az államtól kapja majd a béreket” – véli Munkácsy László. Hasonlóan a szakmai okok miatt maradna a jelenlegi konstrukció mellett Magasi András, a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. „A hallgatók szakmódszertani képzésében is gyakran közreműködtek a gyakorlókban tanító pedagógusok. A tanárképzés megújításáról szóló európai uniós pályázat keretében például a pécsi, illetve a kaposvári oktatók és a közoktatásban dolgozó tanárok közösen kutattak, fejlesztettek.”

Persze anyagilag is megéri az együttműködés az egyetemeknek: a tanárképzésben részt vevő hallgatók tanítási gyakorlata a gyakorlóintézmények révén az intézményeknek nem jelentett külön anyagi megterhelést – számolt be Magasi András. Ha pedig az emelt normatíva nem csak a bértömegre terjedne ki, tehát, mint gyakorlóiskola, többet kapnának az államtól, akkor kijönnének a pénzükből. A magasabb normatívával kapcsolatos minisztériumi tárgyalások egyébként biztatóak voltak – árulta el a pécsi igazgató.

Nincs azonban ezzel még minden tisztázva: „Olvastam a hírekben, hogy maradnak az egyetemeknél a gyakorlók, és hogy csak a bért fogja fizetni az állam. Nem tudom, hogy ez mit jelent, mert ha a bért az állam fizeti, ki fedezi a többi kiadást? Az egyetemek, akik eddig sem akartak hozzátenni?” – kérdezi a sajtóhírekre reagálva. A PTE külön, rendszeres támogatást nem ad, azok közé az egyetemek közé tartozik, amelyek –elsősorban a klinikák finanszírozásából származó veszteségei miatt –jelentős adóssággal küszködnek, de egy-egy nagyobb felújítás, beruházás esetén kaphattunk segítséget, például egy pályázathoz szükséges önrészt.

A gyermekeknek az ország minden pontján a sikeres felnőtt életet megalapozó, magas színvonalú, hatékony és eredményes nevelés, oktatás jár – indokolja az államosítási szándékot az államtitkárság, az azonban még nem világos, ez miként nézne ki a gyakorlóiskolák között. „A különbségek nem fognak megszűnni” – fejtette ki Magasi András, aki szerint jó ugyan, ha az állami irányításnak köszönhetően a hátrányos helyzetben lévő intézményekben az oktatás színvonala, az odajáró diákok esélye javul. Tudomásul kell azonban venni, hogy „ahogy nem tud mindenki egyformán gyorsan futni, csak a versenyzők egy része jut el az olimpiáig, úgy a tanulási képességek sem egyformák. Ezért is fontos, hogy maradjon különbség az iskolák között”. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X