nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
  • bloggerman77: @Fejes László (nyest.hu): Blaško - a Blazej név becéző alakja, Balázska; Milata/Milota/Mil...
    2019. 09. 21, 18:44  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Vizualizáció
Melyek a legfontosabb nyelvek?

Tudományosan bizonyították, hogy a kínai nem fogja kiszorítani az angolt, és hogy a lengyel–magyar barátság kissé fel van fújva.

nyest.hu | 2015. január 7.
|  

Mindannyian tudjuk, hogy vannak „fontosabb” és „kevésbé jelentős” nyelvek. Ha valaki azt kérdezi tőlünk, hogy angolul vagy szuahéliül tanuljon-e inkább, minden bizonnyal az előbbit tanácsoljuk neki – és nem csupán Magyarországon, hanem szinte az egész bolygón. Csupán Afrika egyes területein tanácsolnánk azt, hogy ha valaki még nem tud szuahéliül, sürgősen tanuljon meg, az angol ráér később is. Különbség van tehát abban, hogy hol tesszük fel a kérdést – ez pedig azt is jelenti, hogy bizonyos anyanyelvűek számára egy másik nyelv fontosabb lehet, mint mások számára. Például kétségtelen, hogy több magyar, mint cseh vagy norvég anyanyelvű számára fontos a román nyelv.

Mindez senki számára nem meglepetés. Ha azonban a nyelvek fontossági fokát, illetve azt, hogy kik számára fontos az adott nyelv, ábrázolni is szeretnénk, akkor már nagy bajban lennénk. Több egyetem fogott össze, hogy ezt megkísérelje.

A kutatókat elsősorban az érdekelte, hogy miként áramlik az információ a különböző nyelvű közösségek között. Az információáramlást a kétnyelvű személyek teszik lehetővé: ha egy információ elérhető magyarul, akkor úgy juthat el a szlovák nyelvűekhez, hogy valaki lefordítja. Minél többen tudnak szlovákul és magyarul, annál könnyebben áramlik az információ – és annál fontosabb a magyar anyanyelvűek számára a szlovák nyelv, illetve fordítva. Minél kevesebben ismerik egyszerre a két nyelvet, annál valószínűbb, hogy az információ angol vagy német fordításon keresztül jut át az egyik közösségből a másikba – ez pedig növeli az angol, illetve a német fontosságát a két közösség számára. Az angol a magyarok számára nem csak azért fontos, mert segítségével kommunikálhatunk az angol anyanyelvűekkel, hanem azért, mert ezt használjuk a horvátországi nyaraláson, a lengyel kollégákkal és a japán turistákkal.

A kutatók a nyelvek közötti kapcsolatok feltérképezésére három különböző módszert használtak. Egyfelől milliárdnyi tweetet vizsgáltak meg. Ha azt tapasztalták, hogy egy személy különböző nyelveken tweetel, akkor őt a két nyelvi közösség közötti kapocsként tartották számon. Hasonlóan vizsgálták a Wikipédiát: azt nézték, kik azok, akik több nyelven is szerkesztették a Wikipédiát, és milyen nyelveken. Periferiális nyelvek között meglepő eredmények is előfordulnak: az adatbázis alapján eszperantóra csak magyarról fordítottak (jelentős számban?) könyveket. A harmadik vizsgálatban azt mérték fel, hogy milyen nyelvről milyen nyelvre fordítottak könyveket – ehhez is több mint kétmillió fordítást vizsgáltak. (Nem az számított, mi a mű eredeti nyelve: például Mark Twain Tom Sawyerét spanyolról fordították katalánra, ezért nem az angol és a katalán, hanem a spanyol és a katalán közötti kapcsolatot erősíti.)

A könyvfordítások alapján a magyar erősen kötődik a némethez és az angolhoz, gyengébben az oroszhoz – ezeken kívül pedig a románhoz, a szlovákhoz, a csehhez, a szerb-horváthoz és az eszperantóhoz
A könyvfordítások alapján a magyar erősen kötődik a némethez és az angolhoz, gyengébben az oroszhoz – ezeken kívül pedig a románhoz, a szlovákhoz, a csehhez, a szerb-horváthoz és az eszperantóhoz
(Forrás: language.media.mit.edu)

Hasonló képeket az MIT honlapján készíthet.

Ezután megvizsgálták a három adathalmazból kirajzolódó hálózatot, és megnyugtatóan hasonlónak találták. Mindhárom hálózat igen hierarchikus volt, középpontjában pedig az angol állt, volt még 5–10 fontos nyelv, az összes többi pedig a hálózat peremén állt. Ez azt jelenti, hogy két periferiális nyelv között egy vagy több központi nyelven át kell fordítani. Például ha közeli rokonaink, a kazahok üzennek nekünk, azt nagy valószínűség szerint először oroszra kell fordítani, majd oroszról angolra, és angolról magyarra. (Száz éve valószínűleg még a német is beékelődött volna az angol és a magyar közé.) Ezzel szemben spanyolról angolra, vagy akár spanyolról franciára közvetítő nyelv nélkül szokás fordítani.

A kutatás eredményei szerint 5–6 olyan nyelv van, mely a globális kommunikációban kulcsszerepet játszik. Ha ezt az 5–6 nyelvet eltüntetnénk a hálózatból, akkor darabokra esne, a bolygó nyelvei nem alkotnának egységes hálózatot.

A kutatók itt nem álltak meg. A Wikipédiából kigyűjtötték azokat az embereket, akik legalább 25 különböző nyelvű Wikipédiában szerepeltek, és nyelvekhez kötötték őket annak alapján, hogy melyik kultúrához tartoznak – pl. Elvis Presley az angolhoz stb. Ezen kívül ahhoz a városhoz kötötték, amelyikben született. Azt találták, hogy erős összefüggés van aközött, hogy milyen valószínűséggel lesz valaki világszerte ismert, illetve aközött, hogy milyen anyanyelvű – de csak akkor, ha az adatokat a beszélők számával és a GDP arányának megfelelően módosítjuk. Azaz a világhírhez nem elég, ha központi nyelv az anyanyelvünk, kell hozzá a beszélők nagy száma és jó anyagi helyzetük is.

Lengyel, magyar – nem is olyan jó barát?
Lengyel, magyar – nem is olyan jó barát?
(Forrás: http://language.media.mit.edu)

A kutatás számszerűen kimutatta azt is, hogy a kínai, a hindi vagy az arab, bár számos beszélője van, és összességében – nem egy főre számolva – jelentős anyagi forrás áll mögöttük, nem központi nyelvek. A kutatás fő eredménye az, hogy számszerűsíteni tudták egy nyelv valódi fontosságát – azaz szerepét a globális kommunikációban. (Korábban legfeljebb a beszélők számát adták meg számszerűen.) Ez segíthet például abban, hogy eldöntsük, milyen nyelvet érdemes tanulnunk. (Ne felejtsük el azonban, hogy ez a földrajzi helyzettől is függ – másrészt az is lehet, hogy egy nyelvre kicsi ugyan a kereslet, de még kisebb a kínálat, így jól meg lehet belőle élni.)

A kutatók hangsúlyozzák a központi nyelvek használóinak felelősségét is. Az ugyanis, hogy miként látják a dél-amerikai indián nyelvek beszélői az arab–izraeli konfliktust, erősen függ attól, hogy hogyan írnak ezekről angolul, azok alapján pedig spanyolul. A központi nyelvek kultúrái megszűrik és torzítják az információkat, és óhatatlanul is beleszövik az információkba saját megközelítésüket. Ezáltal pedig alapvetően meghatározzák, hogyan látják egymást a távoli „kis” kultúrák.

A kutatók arra is választ próbáltak adni, hogy miért valószínűtlen, hogy a kínai, melyet a legtöbben beszélnek, és melynek gazdasági ereje is egyre nagyobb, a közeljövőben kiszorítsa vezető szerepéből az angolt. Úgy vélik ugyanis, hogy az angol igazi erőssége nem az, hogy hányan beszélik, hanem az, hogy rengeteg különböző nyelvű közösséget köt össze.

A kutatók azonban kritkusan viszonyulnak saját eredményeikhez. A Twitter és a Wikipédia, sőt maga az internet is az angolszász kultúrában keletkeztek, éppen ezért nem meglepő, ha az angol a fő nyelvük. Erre azonban azt válaszolják, hogy hiába származnának ezek a technikai lehetőségek az arab világból, ha egyszer arabul – még ha sokan is tudnak – kevés más nyelv beszélője tud, a hálózatban az arab nem foglalhatna el központi helyet.

A fenti videóban még több kiderül a projektről. Ehhez persze idegen nyelven kell tudni. Ha nem találja ki, melyiken, olvassa el még egyszer a cikket, de ezúttal legyen alaposabb!

Ránk nézve mindenképp hízelgő eredmény, hogy a könyvek alapján készített fontossági listán magyar a 12. legfontosabb nyelv lett. A Wikipédián valamivel hátrébb, a 16. helyen áll. A Twitteren elért eredmény ennél jóval szerényebb: a 34. helyet sikerült megcsípni. Míg az angol mindenhol vezet, más nyelvek esetében igen nagy ingadozásokat találunk: a könyves lista második helyezettje, a francia a Wikipédián a harmadik, a Twitteren viszont csak a nyolcadik; a Wikipédia ezüstérmese, a német a könyveknél a harmadik, de a Twitteren csak 14. A Twitteres lista második helyezettje, a maláj viszont a Wikipédián a 24., könyves listán csupán az 51. Mindez persze arra utal, hogy lehet, hogy a hálózatok szerkezete igen hasonló, ám a fő pozíciókban nagy különbségek is lehetnek. Kérdés, hogy ha több szempontot vennénk figyelembe, ezek kiegyenlítődnének-e – legalább részben.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 Sultanus Constantinus 2015. január 7. 11:11

Hát, eléggé érdekes. Mindenesetre, ha jól értelmezem a belinkelt oldalon lévő grafikont, akkor a magyar fontosabb nyelv a világon, mint pl. a spanyol vagy a hindi? Hát ezt azért kétlem...

3 gyurika 2015. január 7. 09:55

Sokaknak először magyarul kéne megtanulniuk. "cogitus"-nak tetszik a hozzáállása, de kipótolnám valamivel:

ha magad alatt vagy: tanulj meg fiacskám komédiázni!

Tisztelettel.

2 Krizsa 2015. január 7. 09:29

@cogitus: ...ergo sum. Hát kínaiuk még nem tudok. De asszem, az se ártana.

1 cogitus 2015. január 7. 08:50

Ha optimista vagy: tanulj angolul;

ha pesszimista: tanulj kínaiul;

ha realista vagy: tanulj meg lőni!

Információ
X