nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mindent kiszorít az angol?

Elképzelhető, hogy mindannyian angolul fogunk beszélni, és elfelejtünk magyarul? Úgy tűnhet, hogy ördögöt festünk a falra, pedig a valóságban sokkal nagyobb veszély fenyeget...

Fejes László | 2015. június 30.
|  

Az iskolában mindannyian hallottunk a herderi jóslatról, mely aztán olyan pánikot keltett a magyarok körében, hogy össznemzetileg felébredtek. Rémületükben meg is tették az ország hivatalos nyelvének a magyart, ami aztán jelentős lépés volt Trianon és a magyar nyelvterület azóta is tartó zsugorodása felé. Ám a nyelvek esetében sem mindig igaz, hogy akinek halálhírét költik az sokáig él: nap mint nap olvashatunk kihalófélben levő nyelvekről, és ezek valóban ki is halnak. Érthető, ha sokan gondolnak olyan nyelvek halálára is, melyek ma még – látszólag? – jó egészségnek örvendenek. Ezzel kapcsolatos Zoltán nevű olvasónk kérdése is.

Egy filológus végzettségű külföldi ismerősöm – szerintem kissé pesszimista – véleménye szerint néhány generáción belül Európában és az amerikai kontinensen is mindenki az angolt fogja használni, és az emberek lassan „el fogják felejteni” az eredeti nyelveiket. Ezt én azért erős túlzásnak tartom, de felvetődik bennem a kérdés, hogy mennyire reális annak a veszélye, hogy az angol térhódításának következtében jelentősen visszaszoruljanak – esetleg eltűnjenek valamikor a távoli jövőben – jelenleg nem veszélyeztetett és nem is kisebbségi nyelvek?

Ne fessük a falra?
Ne fessük a falra?
(Forrás: Wikimedia Commons / Zarateman / CC BY-SA 4.0)
Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy amikor a múltra vagy a jövőre kérdezünk, nem árt tisztázni, milyen távolságra kívánunk eltávolodni az időben. Ha a magyar nyelv jövőjéről beszélünk, nem mindegy, hogy egy minimális vagy egy maximális időtávra gondolunk-e. Minimális időtáv a holnap, sőt általában senki sem mondhatja meg, hogy mit csinál ma este. (Mindenesetre ne álljunk szóba ismeretlenekkel.) Azt azonban feltételezhetjük, hogy ha nem következik be valamilyen szörnyű természeti katasztrófa, és az ember sem idéz elő valamilyen hatalmas tragédiát, akkor nemhogy holnap lesznek még olyanok, akik beszélnek magyarul, de fél évszázad múlva is biztosan. Akik ugyanis ma fiatalok, feltehetően idős korukban is magyarul fognak beszélni, de legalábbis magyarul is. Mi több, mivel mai magyar anyanyelvű fiatalok sem igazán tudnak idegen nyelveken (legalábbis magas szinten), többségük feltehetően gyermekét is magyar anyanyelvűnek neveli. Így jó okunk van feltételezni, hogy még száz év múlva is lesznek, akik anyanyelvként fogják beszélni a magyart.

Ami a távoli jövőt illeti, éppen az ellenkezőjét állapíthatjuk meg. A csillagászok jóslatai szerint egymilliárd év múlva az óceánok elpárolognak, 5,4 milliárd év múlva a Nap vörös óriássá, 7,4 milliárd év múlva fehér, 14,4 milliárd év múlva fekete törpévé válik. Persze hihetünk abban, hogy az emberiség ekkorra már elhagyta a Naprendszert, de ha felidézzük, hogy az emberfélék 6-7 millió évvel ezelőtt jelentek meg, azt is meg kell kérdőjeleznünk, hogy beszélhetünk-e ekkor még emberekről. Egy idő után nyilván fajunk is meg fog szűnni, vagy azért, mert kihal, vagy azért, mert biológiailag megváltozik.

De miért is olyan fontos számunkra, hogy a magyar – vagy bármelyik – nyelv fennmaradjon? Nyilván arra gondolunk, hogy szeretnénk, ha gyermekeink, unokáink abban a világban élnének tovább, amelyben mi; azokat az értékeket őriznék tovább, melyek számunkra fontosak; a lehető legtöbb értelemben a mi életünket folytatnák tovább. A valóságban mindez illúzió, hiszen ők a saját életüket élik – persze illúzió az is, amikor azt hisszük, valamelyik ősünk örökségét visszük tovább: egyáltalán nem biztos, hogy amikor azt hisszük, hogy egy ősünkhöz hasonlóan teszünk valamit, akkor tényleg úgy tesszük. Nincs ez másképp a nyelvvel kapcsolatban sem: elég arra gondolni, mennyit panaszkodnak az idősek arról, hogy miként beszélnek a fiatalok. Minél több generációról van szó, óhatatlanul annál nagyobb lesz a különbség.

Ha fenn is marad a nyelvünk, meg fog változni. Ha találkoznánk ma a magyar nyelv évszázadokkal, évezredekkel későbbi változatával, ugyanúgy nem éreznénk magunkénak, ahogy a császárkori latin beszélői sem éreznék magukénak a spanyolt vagy az olaszt. (Ez a példa egyébként másra is rámutat: arra, hogy ha fenn is marad a magyar nyelv, nem biztos, hogy csak egy folytatója lesz. Ami biztos, hogy egyiket sem éreznénk a magunkénak.)

Mindent kiszorít az angol?
Forrás: Wikimedia Commons / istolethetv / CC BY 2.0

Valószínűleg titkon vágyunk arra is, hogy utódaink is olvashassák ugyanazokat a szövegeket, irodalmi műveket, melyeket mi is – és persze arra is, hogy ezáltal átélhessék azt az élményt, amit mi is. De ez is csak illúzió. Ha el is olvassák, biztos nem azt élik át, amit mi. Nem csak arról van szó, hogy nyelvileg egészen másképp érzékelik a szöveget – például amit mi még frissnek, újszerűnek érzünk, ők már elavultnak –, hanem arról, is, hogy a szöveg tartalmához egészen másképp viszonyulnak, hiszen egészen más élettapasztalataik vannak.

Ha mégis kihalna a magyar, egyáltalán nem biztos, hogy éppen az angol szorítaná ki. A nyelvek „erőssége” meglehetősen szeszélyes módon változik. Fél évezreddel ezelőtt Európa is csak egy jelentéktelen, gazdaságilag sem kiemelkedő térsége volt a világnak, és az angolt annak is csak a perifériáján beszélték. Az akkoriaknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy nyelvük ötszáz év múlva a bolygó legfontosabb nyelvévé válik. A időszámításunk kezdetét megelőző századokban Európa nagy részén kelta nyelveket beszéltek, az akkoriak, ha gondolkodtak volna ilyesmiről, gondolhatták volna, hogy a kontinens nemsokára „elkeltásodik”. Ma mindössze hat kelta nyelvet beszélnek Európa nyugati peremén, az anyanyelvi beszélők száma jó, ha eléri a felmilliót.

A kelta nyelvterület az ie. 3-4. században
A kelta nyelvterület az ie. 3-4. században
(Forrás: Wikimedia Commons / NeroN BG / GNU-FDL 1.2)
Igaz, az angol vezető szerepe ma vitathatatlan, és olyan pozícióban van, melyben nyelv talán még sosem volt, ez azért nem jelenti, hogy hosszú távon nem vesztheti el vezető szerepét, vagy hogy fel fog falni más nyelveket. Mindez elsősorban társadalmi és gazdasági folyamatok függvénye, azok viszont kiszámíthatatlanok. Nem tudjuk például, hogy hogyan hat majd a globális felmelegedés. A globalizációs folyamat megtorpanása vagy visszafordulása például jelentősen visszavetheti az angol szerepét, ugyanakkor ez nem feltétlenül jelenti a nyelvekre jelentkező veszély csökkenését. Az angolszász kultúra ugyanis nem követeli meg az anyanyelvek elhagyását: Európa számos országában magas az angol ismerete, anélkül, hogy ez bármilyen fenyegetést jelentene a helyi (hivatalos) nyelvre. Ugyanakkor az angol helyére benyomulhatnak olyan nyelvek, melyek kultúrája megköveteli a teljes asszimilációt, a nemzeti öntudat feladását. Egy ilyen kultúra megjelenésére sokkal nagyobb veszélyt jelentene a magyarra, mint az angol. Magyarországon jelenleg az angollal kapcsolatban csak egy veszély fenyeget: nem tudnak elegen és elég jól angolul, és ez azt jelenti, hogy nem tudunk eléggé intenzíven kommunikálni a külvilággal, ezáltal pedig számos gazdasági lehetőségtől elesünk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 Krizsa 2015. július 3. 06:45

@azigazsaagfeelmeshrugaja: IGEN. És ez akkor következik be, amikor annyi idegen szóval lesz egy-két nemzedék alatt elárasztva a nyelvük, amit egyáltalán nem tud megtanulni az élők nagy része. Tehát összeomlik az anyanyelvi kommunikáció.

Ez a fajta nyelv pusztulás nem függ a beszélők bármilyen nagy számától. Ez a zsarnok-hatás.

Létrejön az angol-fajta kreol (kevert) nyelv, amely soha nem jut egyensúlyba és ezért folyton tovább és tovább gördül.

AZ ILYEN nyelvek azok, amiknek nemcsak a "felső rétege" (jelentéktelen mennyiségű szókincse) változik 2-3 nemzedék alatt, hanem a nagy része. Az ilyen nyelv az, ami "FOLYTON VÁLTOZIK". Ezzel a gondolkodás stabilitása felbomlik. A nyelv utólagosan értékteleníti el a beszélők szellemi képességeit. Nem születnek butábbnak, mint a természetes nyelvek beszélői - de mégis butábban élik le az életüket.

8 azigazsaagfeelmeshrugaja 2015. július 3. 01:30

azok a nyelvek fognak elveszni amelyek értelmetlenné válnak, nem lesznek képesek tovább gondolatok továbbítására, mint a német...

.

ha mindenki angolul fog beszélni, akkor senki se fog tudni angolul beszélni.

az angol nyelv el fog veszni, 500évenként lecserélődik.

ahogy a mai angol nem értené meg a középangolt (más kiejtés! nem csak máshogy írás), már csak a szókészlet miatt is...

.

nem generáció, hanem magyarul nemzedék

pesszimista borulátó

.

"mennyire reális annak a veszélye, hogy az angol térhódításának következtében jelentősen visszaszoruljanak – esetleg eltűnjenek valamikor a távoli jövőben – jelenleg nem veszélyeztetett és nem is kisebbségi nyelvek?"

valóságos az esélye.

a huszadik században csak a franciaország területén kihalt egy tizenvalahány nyelv és nyelvjárás (az iskolarendszer miatt)

de pl. a belga vallon esélyes, vagy a holland (akár 20éven belül)

ugyanúgy esélyes egy rakás afrikai nyelv valószínűleg

nézd csak meg az arabot

ugyanazt csinálta az angol, csak pepitába

.

nyelvet tudni azért fontos, mert ha valaki rosszul tud egy nyelvet és az a nyelv egyébként is egyszerű nyelv, akkor az majdhogynem analfabéta, társadalmilag haszontalan és kiszolgáltatott egyén és közösség.

.

és Trianonnak más okai voltak,

nem csak azért is, mert azok az a dolog 4 (e: négy) évig volt érvényben (a magyar államnyelv lett újra vagy először?!), is a törvény, amely közösségi nemzetiségi autónómiát adott 1869-ben, az már 1849 tavaszán elfogadásra kerülhetett volna, amit az osztrák császár vont vissza!!!

majd adta meg látszatra 51-53 között!!!!

.

azzal szemben h a német aggódott a magyar nyelvért,

azzal szemben az igazság az volt, hogy a német diktatórikusan totálisan egyedüli államnyelv volt

még a nemzeti akadémiát is németté tette

7 azigazsaagfeelmeshrugaja 2015. július 3. 00:56

herderi jóslat meg rémületükben? mi i

1869-ben kétnyelvű iskolarendszert, mit kétnyelvű, többnyelvű iskolarendszert vezettek be!

minden kisebbségnek saját nyelvű iskolákat, egyházat és törvényszéket vezettek be!

milyen dogmákat gyártasz? milyen hazugságokat terjesztesz?

6 Radnics 2015. július 1. 20:41

Azok közé tartozom,akik csak oroszul tanultak. Tanárom francia szakos volt és úgy kényszerítették az orosz tanítására, hogy egyetlen

orosz szót sem tudott. A kalózok, rabszolgatartók,kolonialisták és imperialisták nyelvét az akkor hozzáférhető Báthy-Véges f.könyvből,de inkább a Szabad Európa, BBC és Amerika Hangja műsoraiból tanultam. Az egyetem elvégzése után megkaptam a referálandó cikket

és senkit sem érdekelt, hogy tudok-e- angolul, vagy sem. A cikket dupla soros távolsággal legépeltem és ez alá írtam be a magyar szöveget.Keserves munka volt. Később évekig dolgoztam egy gazdag arab olaj országban, ahol a munka és a közvetítő nyelv az angol volt. Igy elég nagy rálátásom volt arra,hogy az egyes nációk-

nak milyen a viszonya az angol nyelvvel.

A német vagy a francia, aki nálunk nem hajlandó a sajátján kívül

más nyelven beszélni - európán kívül igenis tud angolul. Az indiai

aki már kisgyermek korában bekerül a bentlakásos iskolába -

jobban beszél angolul mint egy angol munkás. Szakmai vitában

mindig az győz, akinek jobb a nyelvtudása. Szerintem nekünk ma-

gyaroknak nem kell szégyenkeznünk. Leginkább az szokták a szemünkre vetni, hogy a beszédünk nagyon lassú és monoton.

Szerintem minden hangot képesek vagyunk kiejteni. A kínai nem

képes az "r", a szlávok az "ö és Ö", az arabok a "p" és az "ö és Ő"

hangot kiejteni. A girl pl. arabul és lengyelül vagy szerbül is

"gerle". Az indiaiak és pakisztániakat is nagyon nehéz megérteni.

5 Sultanus Constantinus 2015. június 30. 15:00

Köszönet a válaszért. Érdekes volt a cikk, sok mindenre rávilágít, ami eszünkbe sem jutna.

4 Krizsa 2015. június 30. 11:57

Ha egy újságíró nekilódul...

"Ami a távoli jövőt illeti, éppen az ellenkezőjét állapíthatjuk meg. A csillagászok jóslatai szerint egymilliárd év múlva az óceánok elpárolognak, 5,4 milliárd év múlva a Nap vörös óriássá, 7,4 milliárd év múlva fehér, 14,4 milliárd év múlva fekete törpévé válik."

A helyzet a következő: a cikk aktuálpolitikával foglalkozik. Európa egyik legkellemesebb éghajlatú, legnagyobb összefüggő mezőgazdasági területe (FÖLDJE) a KM. Földgáz, víz- és egyéb természeti kincsek, melegforrások, gyönyörű tájak, stb.

A miénk - és az is kell, hogy maradjon.

3 Untermensch4 2015. június 30. 11:44

@Pesta: "a távolabbi területek „angol" beszélői nem értenék egymás nyelvváltozatát"

Szingapúri kínaiak által beszélt angol szerepelt egy videón, a feliratozás ellenére nagyon kevés hasonlóság volt a beszéd és a betűk között.

2 szigetva 2015. június 30. 10:56

@Pesta: „kevesen vannak, akik magas szinten beszélik (még azok között is, akiknek ez az anyanyelve)” Nem világos, mit értesz azon, hogy „magas szinten beszélni”. Az angol anyanyelvűek anyanyelvi szinten beszélik, annál magasabb meg nincs.

1 Pesta 2015. június 30. 10:17

Avagy az is érdemes megjegyezni, hogy talán már ma sem magyarul beszélünk. A honfoglaló magyarság nem feltétlenül honosította meg a nyelvet is, hanem talán átvette-átvettük a leigázott, de többségben lévő avarok nyelvét. Persze ez feltételezés, mivel nincs összehasonlítási alapunk, hiszen a nomád ázsiai elődeink és nyelveik eltűntek, később pedig az írásbeliségünk nyelve (tehát szó szerint az uralkodó nyelv) a kereszténység miatt a latin volt, de érdekes adalék a témához.

Azt is érdemes észben tartani, hogy „nemzeti nyelvek" kérdése csak ma kavar ekkora port. Későbbi ún. „vegyesházi" királyaink közül is kevés volt, aki nem tudott magyarul, még Ferenc József is beszélt magyarul.

Az angollal épp az a baj, hogy gyakran pidginizálódik a használat során, mert a beszélők számához képest kevesen vannak, akik magas szinten beszélik (még azok között is, akiknek ez az anyanyelve). Valószínűbb, hogy a latinhoz hasonlóan ha ennyire el is terjedne az angol a nép körében, tehát szó szerint vulgarizálódna, akkor a távolabbi területek „angol" beszélői nem értenék egymás nyelvváltozatát.

Sőt (hogy én is írjak egy futurisztikus elképzelést) még az is lehet, hogy egy távoli jövőben megszűnne mindenféle ma ismert faji, származásbeli stb. előítélet, de létrejönne a nyelvi alapú előítélet: azt néznék le, aki nem beszélne legalább két-három nyelvet a közös „angolon" kívül. Minden lehetséges! :)

Információ
X