-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A fiatal magyar lírával ismerkedhetnek meg közelebbről a lengyel olvasók.
Bemutatták a tizenkét fiatal magyar költő írásait tartalmazó, Még közelebb (Jeszcze bliżej) című lengyel nyelvű antológiát csütörtökön a 42. Tokaji Írótábor résztvevőinek. Az eseményen Bogusław Wróblewski, a kötetet megjelentető lublini Akcent folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy az antológiában Falusi Márton, Zsille Gábor, Lackfi János, Szentmártoni János, Iancu Laura, Nagy Gábor, Halmai Tamás, László Noémi, Szálinger Balázs, Jónás Tamás, Krusovszky Dénes és Csehy Zoltán műveit olvashatja a nagyközönség. A tizenkét költő három-négy verssel szerepel a kötetben, a különlegessége pedig az, hogy valóban a fiatal magyar költészetet mutatja be – mondta Boguslaw Wróblewski.
Négy-öt évvel ezelőtt határozta el az Akcent szerkesztősége, hogy lépéseket tesz a fiatal magyar líra bemutatására – ismertette a főszerkesztő. Ennek érdekében különféle városok magyar tanszékein tanuló hallgatókat mozgósítottak, illetve tehetséges lengyel fiatal műfordítókat nyertek meg, akik a költeményeket egy nyersfordítás után átültették a lengyel irodalmi nyelvre. A kiadáshoz a támogatást Oláh János, a Magyar Napló folyóirat főszerkesztőjétől kapták meg – tette hozzá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A negyedévente megjelenő lublini Akcent Lengyelország legjelentősebb kulturális folyóiratainak egyike. A folyóirat nemcsak a lengyel nemzet életében zajló kulturális folyamatokat kíséri figyelemmel, hanem a nemzetiségi kultúrák határvidékére is rendszeresen ellátogat, illetve jelentős részt vállal a külföldi lengyel irodalom népszerűsítésében. A lap a nyolcvanas években emigrációban élő írók műveinek kiadásával is foglalkozott, életmű elemzéseket jelentetett meg, valamint a külföldi – és ezen belül a magyar – irodalomnak, kultúrának állandó helyet biztosít. Bogusław Wróblewski megjegyezte, az először 1980-ban megjelent, a „Szolidaritás mámorában született” Akcent 1986-ban például egy külön számot szentelt a magyar költészetnek.
A bemutatón Zsille Gábor és Szentmártoni János költeményét magyarul, illetve lengyelül is felolvasták a tábor résztvevőinek.