nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Igen, láttam a 6-ot csak gondoltam kapjanak szót a szarmata nyelvészek is.
    2022. 11. 26, 11:00  Urál‒Altaj
  • Fülig James: Update: Ural folyó Alighanem Nagy Katalin nem konzultált nyelvészekkel, amikor átnevezte a...
    2022. 11. 26, 10:51  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Eddig ismeretlen Illyés-regény került elő

A kéziratok rendezésekor egy eddig ismeretlen Illyés Gyula-regényre bukkant a költő-író lánya, Illyés Mária, akinek válogatásában csütörtökön jelenik meg kötet a 110 éve született alkotó ismert és kiadatlan verseiből.

MTI | 2012. november 8.
|  

Illyés Mária művészettörténész, filológus az MTI-nek elmondta, hogy a kéziratok rendezése közben bukkant egy befejezetlen regényre. „Nagyon sok minden van még itthon. Apám közölt műveinek kéziratait átadtam a Magyar Tudományos Akadémiának, hiszen ennek feldolgozása nem egy embernek való munka. Viszont a kiadatlanokat megőriztem, hiszen azokat a családnak kell először átnéznie” – magyarázta, hozzátéve, hogy a kézírással fennmaradt szöveget 1949 és 1956 között írhatta Illyés Gyula (1902˜–1983).

Felidézte: egy interjúban maga a költő is említette, hogy regényt ír. 1951-ben arról beszélt, hogy az írást „egy fontosabb teendő szakította félbe”. Az Ítélet előtt címet viselő mű 1935-től kezdődően meséli el egy falu és a falusi emberek életének alakulását az 1950-es évek elejéig. „Én arra gondolok, hogy azért hagyta abba, mert amikor a jelenhez ért, a második világháborúhoz, a földosztáshoz, rájött, hogy nem fejezheti be” – tette hozzá. Illyés Mária arról is beszélt, hogy a mű felismerhetően Ozorán játszódik, és nemcsak a vidéki Magyarország szempontjából érdekes, hanem a lélektani aspektusai miatt is. A mű első részlete várhatóan a Holmi folyóirat novemberi számában lesz olvasható.

A költő lánya beszámolt arról, hogy a Magyar Napló Kiadó által gondozott Illyés Gyula Ráadás élet – Válogatott és kiadatlan versek című kötet körülbelül 400 szöveget tartalmaz, ebből mintegy 70 korábban könyvben nem jelent meg. Az 1930 és az 1983 között keletkezett versekről megjegyezte: többségüket a nagyközönség is megismerhette már, hiszen Illyés Gyula halála után sok korábban meg nem jelent verset kiadtak folyóiratokban.

A kötetbe Illyés Mária legkedvesebb versei kerültek, amelyeket a kiadó kiegészített még mintegy 60 közismert szöveggel. „Én nem a közéleti versekre koncentráltam, mert azt hiszem, apámnak a magánlírája sokkal kevésbé ismert” – mondta, hozzátéve, hogy természetesen a politikus versekből is jócskán került a könyvbe, köztük olyan emblematikus művek, mint az Egy mondat a zsarnokságról vagy a Nem volt elég.

A könyv időrendben halad végig az életművön, az eddig kiadatlan művek a függelékben találhatók. Ezek között többségben vannak szerelmes versek – ismertette a kötet tartalmát a filológus. Elmondta, hogy ezek az alkotások főként magánéleti okok miatt nem kerültek korábban könyvekbe. „Nem látok minőségi problémát bennük. Az is lehet, hogy csak elfeledkezett néhány verséről” – magyarázta Illyés Mária. Megjegyezte, Illyés Gyula nagyon sokszor át- és újraírta a szövegeket, amiket külön-külön dossziékba gyűjtött össze, így előfordulhatott, hogy már elkezdett műveket nem fejezett be. „Természetesen bennem is van kétely. Vajon mit szólna ahhoz, hogy én most a ezeket műveit közreadom?” – tette hozzá.

A verseskötetet azon az emlékesten mutatják be, amelyet Illyés Gyula 110. születésnapja alkalmából tartanak november 8-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) este hat órától. A rendezvényen E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke mond beszédet, Illyés Gyula verseit Blaskó Péter és Jegercsik Csaba színművészek adják elő. A műsorban Kiss-Szabó Veronika zongoraművész és Rosonczy-Kovács Mihály népzenész működik közre.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X