-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.
H. Mihály, a buzgó „nyelvvédő”, eligazítást kér a médium (médiumok) és média (médiák) szavak használatáról. „Lerágott csont” – mondhatnám, hiszen írtak erről már sokan, például 1995-ben a Beszélőben Tamás Gáspár Miklós, 2004-ben pedig a Magyar Narancsban Nádasdy Ádám. De érdekes a történet, ezért talán hozzátenném a saját véleményemet.
(Forrás: Wikimedia commons)
A latin medium szó jelentése 'vminek a közepe; köz; közjó; közvagyon', többes száma media. A magyarban régebben a médium szót általában 'transzcendens közvetítő (az emberek és a szellemek világa között)', illetve 'közvetítő, közeg' értelemben használták. A média szót az 1970-es években kezdték el (idegen mintára) 'sajtó' értelemben használni, összefoglaló kifejezésként (mert a sajtó szót inkább csak a 'nyomtatott sajtó' értelemben használták, és szükségét látták egy még általánosabb, az elektronikus sajtót is tartalmazó kifejezésnek).
Már az 1970-es években használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy 'különböző típusú tömegkommunikációs eszközök'. Érdekes, hogy a sajtó szót senkinek sem jutott volna eszébe többes számban használni (kivéve az elavult jelentésében, 'prések' értelemben), ehelyett legfeljebb sajtótermékek, sajtóféleségek lett volna elképzelhető, és a médiák éppen ezt jelenti.
Azután (nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor) kezdtek megszólalni olyan túlbuzgó amatőr „nyelvvédő” hangok, amelyek a médiák szó használatát kifogásolták. Talán az volt ennek a mélyén, hogy a sajtó szónak sincs többes száma, vagy talán az az elvakult pedantéria: a latin media szó többes számú, érveltek, tehát nem lehet még egyszer többes számba tenni. Az ilyen okoskodás a forrásnyelv és az átvevő nyelv összezagyválása: a magyar szavak szempontjából teljesen mindegy, hogy az átadó nyelvben milyen számú volt. Tehát ha van a magyarban média (és kétségtelenül egyes számú), akkor miért ne lehetne médiák is? Ugyanezt elmondta Nádasdy Ádám is. Hozott párhuzamokat is: a fólia, trófea szavak is többes számúak voltak a forrásnyelvben, mégis vidáman használjuk őket a magyarban egyes számúként, és habozás nélkül többes számba is tudjuk őket tenni, nincs ezzel semmi baj. Meg még más párhuzamos érveket is felhozhatnánk. (Akár a magyar média szó hosszú é-jébe is beleköthetnénk, a latin szóban rövid e van.) Hiába minden, a médiák sokak számára még ma is megbélyegzett, stigmatizált változat, pedig nincs vele semmi baj.
Éppen a média szóval kapcsolatos zűrök miatt jelent meg az 1990-es években a médium szó a magyarban a 'sajtótermék, tömegkommunikációs eszköz' értelemben. Tamás Gáspár Miklós csak ezt a változatot találta „helyesnek”, nyelvvédő dühében még ezt a sületlenséget is leírta:
Tehát a helyes többesszám: médiák, a helyes egyesszám: médium. A média kollektív egyes számú főnév magyarul nem létezik, kérem a műveletlen kartársakat, ne javítsák magyartalanra a kézirataimat, ha már anyanyelvünkhöz nincs fülük.
Tipikus dilettáns nyelvművelő attitűdöt találunk itt: „nem létezik” – állítja a szerző egy jól dokumentált, igen elterjedt szóról, csak mert nem tetszik neki. És intoleránsan „műveletlenséggel” vádolja azokat, akiknek mást diktál a nyelvérzékük, sőt, azt is a szemükre veti, hogy „az anyanyelvükhöz nincs fülük”.
Nádasdy Ádám természetesen nem helyteleníti sem a média, sem a médiák szavakat. Ugyanakkor „idegesíti” a médium szó új használata, de pontosan tudja, hogy ez csak az ő személyes, pusztán ízlésen alapuló ítélete, nem pedig szakmai álláspont, hiszen így fogalmaz:
Egy hetemet tudja tönkretenni az, aki cukrot szór a túrós csuszájára, és kiköpök itt Berlinben, valahányszor meglátom, hogy pimf kis földalatti-megállókra azt írják ki: U-Bahnhof, azaz pályaudvar. Szét tudnám rágni a fogmosópoharamat, ha a rádióban azt hallom: a médiumok.
Ugyanebben az írásban Nádasdy mégis megpróbálja „megideologizálni”, hogy miért nem tetszik neki a médium:
Rádásul aki a médiumok szót a tömegtájékoztatási eszközökre alkalmazza, ezzel halálra ítéli e szó hagyományos használatát: a médiumok ugyanis a magyarban révült szemű, sápadt nők (ritkábban férfiak), akik a szellemek szavát közvetítik. A magyar médiumok között a leghíresebb egy László László nevű szélhámos volt a 30-as években, nem pedig az MTV vagy az RTL.
Nádasdy itt úgy tesz, mintha a nyelv természetétől idegen, káros dolog lenne, hogy egy-egy szónak egynél több különböző használata alakul ki. (A „halálra ítéli” egyértelműen a folyamat negatív voltára utal.) Pedig számtalan ilyen szó van. Hogy a latinátáknál (nem pedig „a latinátumoknál”) maradjak, a komponál jelentheti azt, hogy 'zenét szerez', vagy azt, hogy 'két függvényből egy bizonyos módon egy harmadikat hoz létre'. A kombináció lehet egy széf zárjának kulcsa, két ruhadarab együttese, egy algebrai művelet és még sok minden más. Nem egészen értem, miért éppen azzal lenne baj, hogy a médium néha különleges képességű személyt (mások szerint inkább szélhámost), néha pedig médiát jelöl.
Szerintem tehát mára léteznek és jók mind a médium, mind a média, és ezek többes száma is.