-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett és a parlament alkotmányügyi bizottsága által előterjesztett népszavazási kezdeményezést a tankötelezettség korhatárának 18 éven tartásáról. A testületben tízen ellene, hárman mellette szavaztak, Pokorni Zoltán, a grémium fideszes elnöke pedig tartózkodott.
A népszavazási kezdeményezés szövege úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?” Varga Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: az európai országokban jellemzően 16 év a tankötelezettség korhatára, az eddiginél alacsonyabb korhatár pedig Magyarországon nem csökkenti az iskolázottság mértékét. Hangsúlyozta: a tanulóknak a tankötelezettsége, és nem az oktatáshoz való joga szűnik meg 16. életévük betöltésével.
Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára a bizottsági szavazás előtt elmondta: a népszavazás 4,8 milliárd forintba kerülne, ezt az összeget dologi, személyi és informatikai kiadások, valamint ezek járulékai teszik ki.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Pokorni Zoltán hozzászólásában megállapította: az oktatáspolitika nem találta meg az elmúlt 10 évben annak a módszerét, hogy a szakmunkásképzőbe járó gyerekeket motiválják a tanulásra.
Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke szerint a tankötelezettségi korhatár leszállításának „súlyos társadalmi következményei lesznek”. Annak a véleményének adott hangot, hogy vannak olyan pedagógusok és módszerek, akikkel, illetve amelyekkel lehet tovább foglalkozni a tanulókkal 16 éves koruk után is. Mint mondta, 16 évesen napszámosok lesznek azokból, akik kikerülnek az iskolapadból. Jelenleg nincs olyan foglalkoztatási rendszer Magyarországon, hogy 8 osztályos végzettséggel el lehessen helyezkedni – mutatott rá.
Hiller István volt szocialista oktatási és kulturális miniszter, országgyűlési képviselő utalt arra, hogy Angliában nemrégiben arról döntöttek: előbb 17, majd 2015-től 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt. Megemlítette: Törökországban is emelik a korhatárt, mert arra van szükségük, hogy a török gyermekek, ha felnőnek, az eddigieknél tovább tanulva és magasabb kvalifikációval alkalmasabbak legyenek a munkavégzésre. Nincs olyan ország az EU-ban, amely bármely külső tényező hatására csökkentette volna a korhatárt – jegyezte meg.
Révész Máriusz fideszes honatya arról beszélt, hogy a szakmunkásképzőt végzett magyar fiatalok nagy részének gondja van a szövegértéssel, 21–25 százalékuk pedig a szakmunkásképzőből eddig is lemorzsolódott, annak ellenére, hogy 18 év volt a korhatár. Meglátása szerint a 16 évesen még éretlen gondolkodású, tanulni nem akaró diák kikerülhet az iskolarendszerből, ha akar, később viszont dönthet úgy, hogy visszatér az oktatásba.
Duró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő közölte: sokan a diákok közül a 18 éves tankötelezettséget csak papíron teljesítették.