nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
  • bloggerman77: @Fejes László (nyest.hu): Blaško - a Blazej név becéző alakja, Balázska; Milata/Milota/Mil...
    2019. 09. 21, 18:44  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Latinos” végződések a litvánban

A Győri ETO labdarúgáját, Linas Pilibaitist neve hangzása alapján akár római légiósnak is gondolhatnánk – különösen, ha kevéssé mozgunk otthonosan a latinban. Vajon véletlen-e, hogy mind a latin, mind a litván nevek gyakran végződnek [sz]-re? Olvasónk kérdésére szakértőnk válaszol.

Kálmán László | 2013. augusztus 23.
|  

Ki ne figyelt volna még fel arra, hogy a legtöbb litván politikusnak minden neve -s betűre (kiejtve [sz] hangra) végződik? Itt van mindjárt a jelenlegi miniszterelnök, úgy hívják, hogy Algirdas Butkevičius.

Tibor nevű olvasónknak eszébe jutott, hogy rá is kérdezzen erre:

Mi lehet az oka annak,hogy a litván nyelvben igen sok a latinos névvégződés,mint pl. a -cius, -as stb.,? Ez véletlen lenne?

Hát persze, hogy nem véletlen! Legalábbis az -s nem véletlen. De várjunk egy pillanatra! Hogy hívják most az ország köztársasági elnökét? Úgy, hogy Dalia Grybauskaitė. Hát itt bizony sem a keresztnév, sem a vezetéknév nem -s végű. Kitalálták már, hogy miért? Hát persze, mert a köztársasági elnök nő, míg a miniszterelnök férfi.

Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaitė
(Forrás: Wikimedia Commons / Augustas Didžgalvis / GNU-FDL 1.2)

Mint köztudomású, a litván nyelv a balti nyelvek csoportjába tartozik. Ezek a nyelvek az indoeurópai nyelvek családjába tartoznak, a legelterjedtebb nézet szerint legközelebbi rokonaik a szláv nyelvek. Ma már csak a litván és a lett az élő képviselői, de ebbe a nyelvcsaládba tartozott a kihalt óporosz nyelv is, amit szintén a Baltikumban, Kelet-Poroszországban beszéltek.

A balti nyelvek: a mai litván (zöld) és lett (sárga), illetve az egykori porosz (lila) és kur (narancs) nyelvterület
A balti nyelvek: a mai litván (zöld) és lett (sárga), illetve az egykori porosz (lila) és kur (narancs) nyelvterület
(Forrás: Wikimedia Commons / Robin Hood)

A litvánról úgy tartják, hogy nagyon „konzervatív”, nagyon sok olyan tulajdonsága van, amelyek már a legősibb indoeurópai nyelvekben is megvoltak, illetve az indoeurópai alapnyelvben, ha volt olyan. Ilyen például a meglehetősen gazdag névszói esetrendszere, amelynél például a szanszkrit, a görög és a latin esetrendszer is egyszerűbb, és állítólag a litván felel meg a régebbi állapotnak. Bár a litván Magyarországon kevéssé ismert, kevesen tanulják és beszélik, és emiatt „egzotikus” – ha azonban valaki mégis elkezd vele megismerkedni, és beszél valamilyen más indoeurópai nyelvet, akkor rengeteg hasonlóságot fedezhet fel, a nyelv ismerősnek tűnik.

1989. augusztus 23-án a szovjet megszállás elleni tiltakozásképpen a Balti államok polgárai 600 kilométeres élőláncot alkottak Vilniustól Rigán át Tallinnig. Ez volt a balti lánc vagy balti út, melynek óriási szerepe volt a balti államok függetlenségének visszanyerésében. Cikkünkkel ezt is ünnepeljük.

A litván névszókat a latinhoz hasonlóan néhány fő típusba sorolhatjuk a ragozásuk szerint. És a latinhoz hasonlóan a leggyakoribb hímnemű főnevek alanyesete -s-re végződik (ez a latin -us végződés rokona): dūmas ’füst’ (vö. latin fumus), vyras ’férfi’ (vö. latin vir), illetve egy másik ragozási osztályba szintén tartoznak hímnemű főnevek, például avis ’juh’ (vö. latin ovis). Csak néhány olyan hímnemű főnév van, amelynek nem -s végű az alanyesete (és semlegesnemű főnevek a litvánban nincsenek). A férfi keresztnevek és a vezetéknevek mind hímneműek, és szinte kivétel nélkül -s végűek, ahogy ezt Tibor is megfigyelte.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
29 GBR 2013. augusztus 24. 10:11

@Antiszociális Nyelvészkedő:

"Nem inkább a franciából és az olaszból? Tudniillik a spanyol soha nem volt egy nagy kulturális jelentőségű nyelv, nem igazán hatott más nyelvekre (a gyarmati területeket kivéve), ezért nem is nagyon volt okuk más nyelveknek belőle kölcsönözni szavakat. Ráadásul a románoktól meglehetősen távol is esik, területi és nyelvtörténeti szempontból is"

Bar Bloggerman77 kommentjenek lenyege, vagyis hogy a hasonlosag mesterseges, igaz, viszont a "megujitashoz" hasznalt nyelv nem a spanyol, hanem tenyleg az olasz es a francia volt. Annakidejen vita volt a franciapartiak es az olaszpartiak kozott, es ezt a vitat az olaszpartiak nyertek meg (most kizarolag a "nyelvujitasukra" gondolok). Vagyis leginkabb az olaszt, kissebb mertekben a franciat hasznaltak fel. Na de ne gondoljuk azt, hogy ez e ket nyelv kulturalis jelentose miatt tettek! A szandek tisztan politikai volt, arra szolgalt, hogy a szanalmas eredettortenetuket igazoljak. Eloszor mestersegesen az olaszhoz hasonlatossa tesznek egy nyelvet, majd " felfedezik", hogy mennyire hasonlitanak, es hat ugye az olasz a birodalom kozpontjanak teruleten beszelt ujlatin nyelv, tehat ez a legautentikusabb, ez a valodi utoda a latinnak( a valosagban nyilvan semmivel se jobban, mint mondjuk a spanyol, de hat ez mit erdekli a romanokat!), a roman pedik ennek a legkozelebbi rokona, tehat a romaiak igazi leszarmazottai a romanok, akik mar evezredekkel ezelott is Europa maghatarozo nepe volt, mind kulturalisan, mind politikailag........... Hat..... Szanalmas.

Ha a nyelvvedoket kritizaljuk tevekenyseguk miatt, akkor erre mit kene mondanunk?!

28 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 24. 09:09

@bloggerman77: Nem inkább a franciából és az olaszból? Tudniillik a spanyol soha nem volt egy nagy kulturális jelentőségű nyelv, nem igazán hatott más nyelvekre (a gyarmati területeket kivéve), ezért nem is nagyon volt okuk más nyelveknek belőle kölcsönözni szavakat. Ráadásul a románoktól meglehetősen távol is esik, területi és nyelvtörténeti szempontból is.

Én sokkal inkább arra gyanakszom, hogy spanyolban és a románban eredendően van néhány jellegzetes közös sajátosság, pl. az archaikus szókincs és a jellegzetes kettőshangzók (mesa/masă 'asztal', hermoso/frumós 'szép', miércoles/miércuri 'szerda', puerta/poartă 'ajtó', buenos días / buna ziua 'jó napot', cum te cheamă / cómo te llamas 'hogy hívnak' stb. stb.)

27 bloggerman77 2013. augusztus 24. 02:15

@Antiszociális Nyelvészkedő:

"Hallottam már olyan sztorikat, hogy a románok simán el tudtak kommunikálni spanyolokkal, anélkül, hogy tanulták volna bármikor is egymás nyelvét "

**

Miután a román nyelvet úgy újították meg - azaz tisztították meg szláv jövevényszavaktól - hogy a spanyolból és az olaszból emeltek át tömegével szavakat, ez nem is meglepő...

26 bloggerman77 2013. augusztus 24. 02:11

@Fejes László (nyest.hu):

Arra próbáltam célozni, hogy ha pl. a g->h hangváltozás olyan hosszan elnyúló területen végbement a különféle szláv nyelvek közt - tehát volt kontinuum, akkor ez akár lehetséges volt akár úgy is, hogy az oroszra ható mordvin elemet a belorusz őse közvetítette a lengyelbe is, (amit te kizártál) a kelet-Eu-t eluraló lengyel-litván államban, ami nem csak nyelvi hanem politikai és kulturális összekötő kapocs volt.

25 GBR 2013. augusztus 23. 19:38

@Antiszociális Nyelvészkedő:

Szerintem amikor a que-t kje-nek hallod, az akkor fordulhat elo, amikor a que-t e-vel kezdodo szo koveti. Bar ekkor sem kje, valojaban a sinalefa miatt az e j-szeruen hangzik es az e mar a kovetkezo szo e-je. Mas helyzetben en meg kje-t nem hallottam egyetlen spanyol nyelvjarasban sem.

24 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 19:10

@kalman: (Én épp nemrég hallottam egy spanyol - madridi - dalban a "venimos"-t úgy ejtve, hogy [venyímosz], bár ez valószínűleg csak egy speciális eset volt.)

Egyébként a brazíliai portugál valóban oroszosan hangzik, akartam is írni, de aztán elfelejtettem. A szinkrón palatalizáció valóban nem annyira jellemző a spanyolra (bár vannak nyelvjárások, ahol pl. a que [kje]-nek hangzik, a palatális hangok, főleg a [cs] és az [ny] viszont hajlamosak még a palatalizációra).

23 kalman 2013. augusztus 23. 18:33

@Antiszociális Nyelvészkedő: "Szerintem önmagában a palatalizáció kevés ahhoz, hogy oroszos legyen a hangzása (mondom én laikusként), mert ez valóban rengeteg nyelvre jellemző (többek között a görögre és a spanyolra is), mégsem hangzanak oroszosan az én fülemnek."

A spanyolra csöppet sem jellemző a palatalizáció. Annak a palatalizációnak, amiről azt mondtam, hogy mindenhol (a Föld minden táján) fészkel, az a lényege, hogy az elölképzett magánhangzók előtti mássalhangzók palatalizálódnak. A spanyolban nem ismerek olyan dialektust, ahol mondjuk a -ni- hangkapcsolatot [nyi]-szerűen ejtik. Akkor már inkább a franciában, de ott se olyan markáns, mint mondjuk az oroszban. Az, hogy mi "hangzik oroszosan", nem valami tudományos címke, tök szubjektív. De pl. a brazíliai portugál, ahol nagyon erős a palatalizáció, már egy csomó embernek "oroszosan hangzik".

Persze abból, hogy a palatalizáció tök természetes folyamat, az is következik, hogy a legkülönbözőbb nyelvek történetében is gyakran felbukkan. Például a szláv nyelvek történetének különböző stádiumaiban is (emiatt nevezik is őket 1., 2. stb. palatalizációnak), meg mindenféle más nyelvek történetében is. (Ez már igaz lehet a spanyolra is, de gyakorlatilag bármelyik másik nyelvre is, nehéz olyat találni, aminek a történetében valamikor ne lett volna szerepe a palatalizációnak, annyira banális folyamat.)

22 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 23. 15:29

@bloggerman77: Nem értelek. Amit tőlem visszaidézel, azt abszolút nem a litvánnal kapcsolatban írtam, te mégis azt kéred rajtam számon. A litvánnal kapcsolatban viszont én is említettem a beloruszt: „sokkal inkább a lengyel vagy a belorusz hatásnak tudható be”. Akkor most miről szól a kommented?

@Loddi: „Éppen azért fogalmaztam úgy, hogy egyes vélemények szerint, mert cseppet sem egyértelmű, hogy a mai orosz palatalizációs rendszer finnugor eredetű volna.” Én meg kifejtettem, hogy ezek miért nem tűnnek meggyőző véleménynek. :)

21 Krizsa 2013. augusztus 23. 15:23

Mivel minden egyszótagú képző / rag egy mássalhangzós gyök volt, pontosan meghatározható ősi jelentéssel,

a képzők, az elő- és utóragok természetesen kozmopoliták. Csak az a magánhangzó közönbös, amivel a szóhoz csatlakoznak.

Az indoeurópai nyelvészet nem lát ki az idei zabvetésből: a latinból. Nem baj, már kaszálják.

20 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 13:23

Én még annyit hozzátennék összességében, hogy szerintem az -s végződéstől még önmagában nem lesz egy nyelv hangzása latinos (pl. a spanyolban is elég sok - főleg többes számú, de valamikor egyes számú - szó és név végződik [sz]-re: Torres, Santos, Morales, Solis stb.), hanem leginkább az -is, -us végződések hatnak annak.

19 Loddi 2013. augusztus 23. 12:51

@Fejes László (nyest.hu): Éppen azért fogalmaztam úgy, hogy egyes vélemények szerint, mert cseppet sem egyértelmű, hogy a mai orosz palatalizációs rendszer finnugor eredetű volna.

Ami meg a történeti palatalizációt illeti, egy szóval se állítottam, hogy az szinkrón jelenség lenne, végig történeti palatalizációt emlegettem. Úgyhogy ebben (is) egyetértünk.

18 bloggerman77 2013. augusztus 23. 12:49

@Fejes László (nyest.hu):

"Ráadásul bizonyos fokú palatalizáció van más szláv nyelvekben is megvan, különösen a történeti *ě előtt – nem beszélve a lengyelről, amely kísértetiesen hasonlít ebből a szempontból az oroszra. (Ott azért csak nincs szó mordvin hatásról. :))"

**

Azért a lengyel-litván államközösség 600 éve nem maradt nyomtalanul, hiszen a mai Lengyelország, Litvánia, Belorusszia és Ukrajna területét lefedte, és kulturális és nyelvi kontinuumot hozott létre. A lengyel-litván unióban pl. nem a lengyel volt a hivatalos nyelv, hanem a mai belorusz őse.

17 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 11:18

@Roland2: Ezen az alapon:

Deus dedit dentes, Deus dabit panem (latin), vö.

Dios dio dientes, Dios dará pan (spanyol)

Dio ha dato denti, Dio darà pane (olasz).

16 Roland2 2013. augusztus 23. 10:59

Jelentése : Isten adott fogakat, isten fog adni kenyeret.

15 Roland2 2013. augusztus 23. 10:57

Hogy mennyi archaikus vonást mutatnak - bizonyos tekintetben - a balti nyelvek, gyakran idézik ezeket a klasszikussá vált példa mondatokat :

Devas adāt datas, Devas dāsyati dhānās ( szanszkrit )

Dievas davė dantis, Dievas duos duonos ( litván )

Dievs deva zobus, Dievs dos maizes donu ( lett )

Dewes does dantes, Dewes does geitka ( óporosz )

Theosz dédoke odontasz, Theosz doszei arton ( görög )

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X