nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Latinos” végződések a litvánban

A Győri ETO labdarúgáját, Linas Pilibaitist neve hangzása alapján akár római légiósnak is gondolhatnánk – különösen, ha kevéssé mozgunk otthonosan a latinban. Vajon véletlen-e, hogy mind a latin, mind a litván nevek gyakran végződnek [sz]-re? Olvasónk kérdésére szakértőnk válaszol.

Kálmán László | 2013. augusztus 23.
|  

Ki ne figyelt volna még fel arra, hogy a legtöbb litván politikusnak minden neve -s betűre (kiejtve [sz] hangra) végződik? Itt van mindjárt a jelenlegi miniszterelnök, úgy hívják, hogy Algirdas Butkevičius.

Tibor nevű olvasónknak eszébe jutott, hogy rá is kérdezzen erre:

Mi lehet az oka annak,hogy a litván nyelvben igen sok a latinos névvégződés,mint pl. a -cius, -as stb.,? Ez véletlen lenne?

Hát persze, hogy nem véletlen! Legalábbis az -s nem véletlen. De várjunk egy pillanatra! Hogy hívják most az ország köztársasági elnökét? Úgy, hogy Dalia Grybauskaitė. Hát itt bizony sem a keresztnév, sem a vezetéknév nem -s végű. Kitalálták már, hogy miért? Hát persze, mert a köztársasági elnök nő, míg a miniszterelnök férfi.

Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaitė
(Forrás: Wikimedia Commons / Augustas Didžgalvis / GNU-FDL 1.2)

Mint köztudomású, a litván nyelv a balti nyelvek csoportjába tartozik. Ezek a nyelvek az indoeurópai nyelvek családjába tartoznak, a legelterjedtebb nézet szerint legközelebbi rokonaik a szláv nyelvek. Ma már csak a litván és a lett az élő képviselői, de ebbe a nyelvcsaládba tartozott a kihalt óporosz nyelv is, amit szintén a Baltikumban, Kelet-Poroszországban beszéltek.

A balti nyelvek: a mai litván (zöld) és lett (sárga), illetve az egykori porosz (lila) és kur (narancs) nyelvterület
A balti nyelvek: a mai litván (zöld) és lett (sárga), illetve az egykori porosz (lila) és kur (narancs) nyelvterület
(Forrás: Wikimedia Commons / Robin Hood)

A litvánról úgy tartják, hogy nagyon „konzervatív”, nagyon sok olyan tulajdonsága van, amelyek már a legősibb indoeurópai nyelvekben is megvoltak, illetve az indoeurópai alapnyelvben, ha volt olyan. Ilyen például a meglehetősen gazdag névszói esetrendszere, amelynél például a szanszkrit, a görög és a latin esetrendszer is egyszerűbb, és állítólag a litván felel meg a régebbi állapotnak. Bár a litván Magyarországon kevéssé ismert, kevesen tanulják és beszélik, és emiatt „egzotikus” – ha azonban valaki mégis elkezd vele megismerkedni, és beszél valamilyen más indoeurópai nyelvet, akkor rengeteg hasonlóságot fedezhet fel, a nyelv ismerősnek tűnik.

1989. augusztus 23-án a szovjet megszállás elleni tiltakozásképpen a Balti államok polgárai 600 kilométeres élőláncot alkottak Vilniustól Rigán át Tallinnig. Ez volt a balti lánc vagy balti út, melynek óriási szerepe volt a balti államok függetlenségének visszanyerésében. Cikkünkkel ezt is ünnepeljük.

A litván névszókat a latinhoz hasonlóan néhány fő típusba sorolhatjuk a ragozásuk szerint. És a latinhoz hasonlóan a leggyakoribb hímnemű főnevek alanyesete -s-re végződik (ez a latin -us végződés rokona): dūmas ’füst’ (vö. latin fumus), vyras ’férfi’ (vö. latin vir), illetve egy másik ragozási osztályba szintén tartoznak hímnemű főnevek, például avis ’juh’ (vö. latin ovis). Csak néhány olyan hímnemű főnév van, amelynek nem -s végű az alanyesete (és semlegesnemű főnevek a litvánban nincsenek). A férfi keresztnevek és a vezetéknevek mind hímneműek, és szinte kivétel nélkül -s végűek, ahogy ezt Tibor is megfigyelte.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 08:07

"(és semlegesnemű főnevek a litvánban nincsenek)"

Akkor annyira azért mégsem konzervatív. :)

Ezzel kapcsolatban egy kérdés. Nekem a litván mindig azt a benyomást keltette, mintha oroszul beszélnének latin végződésekkel (bár a videón ez annyira nem feltűnő, inkább az oroszra hasonlít), persze nyilván nem értem. Felteszem, hogy ez sem lehet véletlen, hanem az orosz hatása, mivel a lett már nem hangzik annyira oroszosan, habár az is leginkább valamilyen szláv nyelvre hasonlít. Jó helyen tapogatózom?

2 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 08:09
3 kalman 2013. augusztus 23. 08:20

@Antiszociális Nyelvészkedő: De, az, hogy nincs semlegesnem, szintén "konzervatívnak" tekinthető, állítólag a proto-indoeurópaiban sem volt, csak élő/élettelen megkülönböztetés (és az -s toldalék az élőt jelentőkre volt jellemző).

Az "oroszos" hangzás a palatalizáció miatt van. Hogy orosz hatás-e, nem tudom, ki lehet-e egyáltalán deríteni. A palatalizáció olyan madár, ami mindenhol fészkel.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 23. 08:30

@Antiszociális Nyelvészkedő: „ Jó helyen tapogatózom?”

Egészen biztosan nem. Ha nem teljesen önálló fejlemény, akkor sokkal inkább a lengyel vagy a belorusz hatásnak tudható be: ezek sokkal korábbiak, mint az orosz. Ez jobban magyarázza azt is, hogy a lettben a palatalizáció foka kisebb. Egyébként megvan az észtben is, de ott végképp nem számolhatunk külső hatással, a lívben pedig max. a lettével...

5 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 08:34

@kalman: Én erről azt olvastam (nem tudom, mennyire volt megbízható a forrás), hogy az indoeurópai alapnyelvnek valószínűleg csak a korai stádiumában nem volt semlegesnem, de aztán kialakult. Sőt, mivel állítólag a hím- és a nőnem egyaránt az élőt jelölőből alakult ki, kellett, hogy legyen a balti nyelvekben semlegesnem is, amennyiben az indoeurópai élettelent továbbvitték.

6 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 08:41

@Fejes László (nyest.hu): Na például erről is szívesen olvasnék (a szláv nyelvek története), főleg, hogy a keleti szláv nyelvek között milyen jellegű különbségek vannak (érthető-e kölcsönösen az orosz, az ukrán és a belorusz stb.).

Szerintem önmagában a palatalizáció kevés ahhoz, hogy oroszos legyen a hangzása (mondom én laikusként), mert ez valóban rengeteg nyelvre jellemző (többek között a görögre és a spanyolra is), mégsem hangzanak oroszosan az én fülemnek. (Viszont ha nem tanultam volna oroszt és nem értenék meg belőle szavakat, akkor a litvánra is simán azt hinném, hogy orosz.) Persze tisztában vagyok vele, hogy tudományosan ezzel nem lehet mit kezdeni.

7 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 23. 08:50

@Antiszociális Nyelvészkedő: Vágyaid hamarabb megvalósulhatnak, mint gondolnád.

8 Loddi 2013. augusztus 23. 09:23

A palatalizáció a szláv nyelvek történetének egyik fontos állomása, ennek hatására és következményeként jött létre több olyan hangváltozás, amely a pl. a mai különbségeket is okozza az egyes szláv nyelvek között; egész pontosan három palatalizációról szokás beszélni. A ma megfigyelhető palatalizációs jelenségek ezzel a nyelvtörténeti folyamattal csak részben függenek össze; a majdnem minden mássalhangzóra kiterjedő, palatális magánhangzó előtt kötelező lágyítás viszont a szláv nyelvek közül csak az oroszban tapasztalható, és egyes feltételezések szerint valamely finnugor nyelv (leginkább a mordvin vagy annak egy már kihalt közeli rokona) hatására alakult így.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 23. 10:14

@Loddi: Azt a történeti palatalizációt a mai szinkrón leírásokban már nem szokás palatalizációként kezelni. Sőt, pl. az így létrejött orosz /c/ és /š/ kifejezetten velárisként viselkedik.

Én ezt a mordvinos dolgot is erős fenntartásokkal kezelném, különösen, h pl. a velárisok utáni velarizáció a mordvinban az /i/-n kívül kiterjed az /e/-re (sőt, egyes leírások szerint ahol van, az /ä/-re is bár ezzel kapcsolatban nekem vannak kérdéseim, l. www.nyest.hu/renhirek/bevezetes-a-mordvin-nyelveszetbe ). Ráadásul bizonyos fokú palatalizáció van más szláv nyelvekben is megvan, különösen a történeti *ě előtt – nem beszélve a lengyelről, amely kísértetiesen hasonlít ebből a szempontból az oroszra. (Ott azért csak nincs szó mordvin hatásról. :))

10 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 10:19

@Loddi: Ez az újlatin nyelvek történetében is eléggé jellemző volt, legnagyobb mértékben Galliában és Hispaniában, kisebb mértékben Itáliában. (A románban szerintem már inkább szláv hatás.) Ez egyes nyelvekben jól megfigyelhetőek a fokozatai is: pl. nocte > ol. notte (itt egyáltalán nincs palatalizáció), port. noite [nojt] és fr. nuit [nüi], sp. noche [nocsje] (itt több is volt egymás után).

11 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 10:26

@Fejes László (nyest.hu): A palatalizáció átmehet velarizációba is. Ez történt a középspanyol sziszegőhang-eltolódásnál is. Amikor az eredeti [c]-ből [sz] lett, akusztikailag nehezen megkülönböztethetővé vált az eredeti [sz]-től (utóbbi úgy ejtődött, mint a finnben, és ahogy a mai ibériai spanyolban), és a különböző latin csoportok palatalizációjából származó [s] pedig szintén túl közel volt az apiko-alveoláris [sz]-hez. Ennek következményeként az [s]-ből egy [ç]-n keresztül [x] lett, a [c]-ből származó [sz]-ből pedig [θ].

12 Pesta 2013. augusztus 23. 10:31

>>Na például erről is szívesen olvasnék (a szláv nyelvek története), főleg, hogy a keleti szláv nyelvek között milyen jellegű különbségek vannak (érthető-e kölcsönösen az orosz, az ukrán és a belorusz stb.).<<

Egyben ugyan nem, de külön-külön voltak már erről cikkek (orosz és ukrán, cseh és szlovák, szerb és horvát, szlovén stb.). Meg hát ez nem is teljesen nyelvi kérdés... Amíg létezett a baráti Szovjetunió és a szláv műállamok, addig nagyobb volt az orosz, a cseh és a szerb nyelv befolyása, ergo a kényszerű kölcsönös érthetőség is a helyileg „másodrangú" szláv nyelvekkel.

Az meg, hogy mennyire érti meg egy szláv a szláv szomszédot, egyéni adottság és helyzet kérdése is. Ahol én voltam, ott simán elkommunikált egymás között lengyel és szlovák (nem oroszul! :) vagy angolul :) hanem ki-ki a saját nyelvén). És így tovább...

13 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 10:35

@Fejes László (nyest.hu): Ja, és persze a déli nyelvjárásokban, amelyek a 15. század végére a nagy presztízsű normanyelvvé váltak, a [c]-ből származó [sz] és az eredeti összeolvadt, ezért van most csak egyféle (dentális vagy dentialveoláris) [sz] az andalúziai, a Kanári-szigeteki és a spanyol-amerikai nyelvjárásokban.

14 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 10:43

@Pesta: Ebben igazad van, egyéni képesség kérdése és a körülményektől is függ. De azért ennek is megvannak a fokozatai: bár a szláv nyelvekhez nem értek annyira, de úgy tudom, hogy a cseh és a szlovák simán megértik egymást, nem kell, hogy tanulják egymás nyelvét. Ugyanez igaz a portugál/galiciai és a spanyol viszonylatában: megértik egymást simán, ha az eltérő kiejtéshez hozzászoktak, felismerték a rendszeres megfeleléseket. Ellenben ez már nem teljesen igaz a spanyol-olasz, vagy román-spanyol tekintetében: ezeknél a nyelveknél már erősen függ a szövegkörnyezettől és a beszélők nyelvi képzelőerejétől, hogy mennyire értik meg egymást. Hallottam már olyan sztorikat, hogy a románok simán el tudtak kommunikálni spanyolokkal, anélkül, hogy tanulták volna bármikor is egymás nyelvét (pedig azért a nyelvcsoporton belül meglehetősen távoli rokonok), és persze olyat is, amikor az olaszból egy kukkot sem értett a spanyol anyanyelvű.

15 Roland2 2013. augusztus 23. 10:57

Hogy mennyi archaikus vonást mutatnak - bizonyos tekintetben - a balti nyelvek, gyakran idézik ezeket a klasszikussá vált példa mondatokat :

Devas adāt datas, Devas dāsyati dhānās ( szanszkrit )

Dievas davė dantis, Dievas duos duonos ( litván )

Dievs deva zobus, Dievs dos maizes donu ( lett )

Dewes does dantes, Dewes does geitka ( óporosz )

Theosz dédoke odontasz, Theosz doszei arton ( görög )

16 Roland2 2013. augusztus 23. 10:59

Jelentése : Isten adott fogakat, isten fog adni kenyeret.

17 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 11:18

@Roland2: Ezen az alapon:

Deus dedit dentes, Deus dabit panem (latin), vö.

Dios dio dientes, Dios dará pan (spanyol)

Dio ha dato denti, Dio darà pane (olasz).

18 bloggerman77 2013. augusztus 23. 12:49

@Fejes László (nyest.hu):

"Ráadásul bizonyos fokú palatalizáció van más szláv nyelvekben is megvan, különösen a történeti *ě előtt – nem beszélve a lengyelről, amely kísértetiesen hasonlít ebből a szempontból az oroszra. (Ott azért csak nincs szó mordvin hatásról. :))"

**

Azért a lengyel-litván államközösség 600 éve nem maradt nyomtalanul, hiszen a mai Lengyelország, Litvánia, Belorusszia és Ukrajna területét lefedte, és kulturális és nyelvi kontinuumot hozott létre. A lengyel-litván unióban pl. nem a lengyel volt a hivatalos nyelv, hanem a mai belorusz őse.

19 Loddi 2013. augusztus 23. 12:51

@Fejes László (nyest.hu): Éppen azért fogalmaztam úgy, hogy egyes vélemények szerint, mert cseppet sem egyértelmű, hogy a mai orosz palatalizációs rendszer finnugor eredetű volna.

Ami meg a történeti palatalizációt illeti, egy szóval se állítottam, hogy az szinkrón jelenség lenne, végig történeti palatalizációt emlegettem. Úgyhogy ebben (is) egyetértünk.

20 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 13:23

Én még annyit hozzátennék összességében, hogy szerintem az -s végződéstől még önmagában nem lesz egy nyelv hangzása latinos (pl. a spanyolban is elég sok - főleg többes számú, de valamikor egyes számú - szó és név végződik [sz]-re: Torres, Santos, Morales, Solis stb.), hanem leginkább az -is, -us végződések hatnak annak.

21 Krizsa 2013. augusztus 23. 15:23

Mivel minden egyszótagú képző / rag egy mássalhangzós gyök volt, pontosan meghatározható ősi jelentéssel,

a képzők, az elő- és utóragok természetesen kozmopoliták. Csak az a magánhangzó közönbös, amivel a szóhoz csatlakoznak.

Az indoeurópai nyelvészet nem lát ki az idei zabvetésből: a latinból. Nem baj, már kaszálják.

22 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 23. 15:29

@bloggerman77: Nem értelek. Amit tőlem visszaidézel, azt abszolút nem a litvánnal kapcsolatban írtam, te mégis azt kéred rajtam számon. A litvánnal kapcsolatban viszont én is említettem a beloruszt: „sokkal inkább a lengyel vagy a belorusz hatásnak tudható be”. Akkor most miről szól a kommented?

@Loddi: „Éppen azért fogalmaztam úgy, hogy egyes vélemények szerint, mert cseppet sem egyértelmű, hogy a mai orosz palatalizációs rendszer finnugor eredetű volna.” Én meg kifejtettem, hogy ezek miért nem tűnnek meggyőző véleménynek. :)

23 kalman 2013. augusztus 23. 18:33

@Antiszociális Nyelvészkedő: "Szerintem önmagában a palatalizáció kevés ahhoz, hogy oroszos legyen a hangzása (mondom én laikusként), mert ez valóban rengeteg nyelvre jellemző (többek között a görögre és a spanyolra is), mégsem hangzanak oroszosan az én fülemnek."

A spanyolra csöppet sem jellemző a palatalizáció. Annak a palatalizációnak, amiről azt mondtam, hogy mindenhol (a Föld minden táján) fészkel, az a lényege, hogy az elölképzett magánhangzók előtti mássalhangzók palatalizálódnak. A spanyolban nem ismerek olyan dialektust, ahol mondjuk a -ni- hangkapcsolatot [nyi]-szerűen ejtik. Akkor már inkább a franciában, de ott se olyan markáns, mint mondjuk az oroszban. Az, hogy mi "hangzik oroszosan", nem valami tudományos címke, tök szubjektív. De pl. a brazíliai portugál, ahol nagyon erős a palatalizáció, már egy csomó embernek "oroszosan hangzik".

Persze abból, hogy a palatalizáció tök természetes folyamat, az is következik, hogy a legkülönbözőbb nyelvek történetében is gyakran felbukkan. Például a szláv nyelvek történetének különböző stádiumaiban is (emiatt nevezik is őket 1., 2. stb. palatalizációnak), meg mindenféle más nyelvek történetében is. (Ez már igaz lehet a spanyolra is, de gyakorlatilag bármelyik másik nyelvre is, nehéz olyat találni, aminek a történetében valamikor ne lett volna szerepe a palatalizációnak, annyira banális folyamat.)

24 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 23. 19:10

@kalman: (Én épp nemrég hallottam egy spanyol - madridi - dalban a "venimos"-t úgy ejtve, hogy [venyímosz], bár ez valószínűleg csak egy speciális eset volt.)

Egyébként a brazíliai portugál valóban oroszosan hangzik, akartam is írni, de aztán elfelejtettem. A szinkrón palatalizáció valóban nem annyira jellemző a spanyolra (bár vannak nyelvjárások, ahol pl. a que [kje]-nek hangzik, a palatális hangok, főleg a [cs] és az [ny] viszont hajlamosak még a palatalizációra).

25 GBR 2013. augusztus 23. 19:38

@Antiszociális Nyelvészkedő:

Szerintem amikor a que-t kje-nek hallod, az akkor fordulhat elo, amikor a que-t e-vel kezdodo szo koveti. Bar ekkor sem kje, valojaban a sinalefa miatt az e j-szeruen hangzik es az e mar a kovetkezo szo e-je. Mas helyzetben en meg kje-t nem hallottam egyetlen spanyol nyelvjarasban sem.

26 bloggerman77 2013. augusztus 24. 02:11

@Fejes László (nyest.hu):

Arra próbáltam célozni, hogy ha pl. a g->h hangváltozás olyan hosszan elnyúló területen végbement a különféle szláv nyelvek közt - tehát volt kontinuum, akkor ez akár lehetséges volt akár úgy is, hogy az oroszra ható mordvin elemet a belorusz őse közvetítette a lengyelbe is, (amit te kizártál) a kelet-Eu-t eluraló lengyel-litván államban, ami nem csak nyelvi hanem politikai és kulturális összekötő kapocs volt.

27 bloggerman77 2013. augusztus 24. 02:15

@Antiszociális Nyelvészkedő:

"Hallottam már olyan sztorikat, hogy a románok simán el tudtak kommunikálni spanyolokkal, anélkül, hogy tanulták volna bármikor is egymás nyelvét "

**

Miután a román nyelvet úgy újították meg - azaz tisztították meg szláv jövevényszavaktól - hogy a spanyolból és az olaszból emeltek át tömegével szavakat, ez nem is meglepő...

28 Sultanus Constantinus 2013. augusztus 24. 09:09

@bloggerman77: Nem inkább a franciából és az olaszból? Tudniillik a spanyol soha nem volt egy nagy kulturális jelentőségű nyelv, nem igazán hatott más nyelvekre (a gyarmati területeket kivéve), ezért nem is nagyon volt okuk más nyelveknek belőle kölcsönözni szavakat. Ráadásul a románoktól meglehetősen távol is esik, területi és nyelvtörténeti szempontból is.

Én sokkal inkább arra gyanakszom, hogy spanyolban és a románban eredendően van néhány jellegzetes közös sajátosság, pl. az archaikus szókincs és a jellegzetes kettőshangzók (mesa/masă 'asztal', hermoso/frumós 'szép', miércoles/miércuri 'szerda', puerta/poartă 'ajtó', buenos días / buna ziua 'jó napot', cum te cheamă / cómo te llamas 'hogy hívnak' stb. stb.)

29 GBR 2013. augusztus 24. 10:11

@Antiszociális Nyelvészkedő:

"Nem inkább a franciából és az olaszból? Tudniillik a spanyol soha nem volt egy nagy kulturális jelentőségű nyelv, nem igazán hatott más nyelvekre (a gyarmati területeket kivéve), ezért nem is nagyon volt okuk más nyelveknek belőle kölcsönözni szavakat. Ráadásul a románoktól meglehetősen távol is esik, területi és nyelvtörténeti szempontból is"

Bar Bloggerman77 kommentjenek lenyege, vagyis hogy a hasonlosag mesterseges, igaz, viszont a "megujitashoz" hasznalt nyelv nem a spanyol, hanem tenyleg az olasz es a francia volt. Annakidejen vita volt a franciapartiak es az olaszpartiak kozott, es ezt a vitat az olaszpartiak nyertek meg (most kizarolag a "nyelvujitasukra" gondolok). Vagyis leginkabb az olaszt, kissebb mertekben a franciat hasznaltak fel. Na de ne gondoljuk azt, hogy ez e ket nyelv kulturalis jelentose miatt tettek! A szandek tisztan politikai volt, arra szolgalt, hogy a szanalmas eredettortenetuket igazoljak. Eloszor mestersegesen az olaszhoz hasonlatossa tesznek egy nyelvet, majd " felfedezik", hogy mennyire hasonlitanak, es hat ugye az olasz a birodalom kozpontjanak teruleten beszelt ujlatin nyelv, tehat ez a legautentikusabb, ez a valodi utoda a latinnak( a valosagban nyilvan semmivel se jobban, mint mondjuk a spanyol, de hat ez mit erdekli a romanokat!), a roman pedik ennek a legkozelebbi rokona, tehat a romaiak igazi leszarmazottai a romanok, akik mar evezredekkel ezelott is Europa maghatarozo nepe volt, mind kulturalisan, mind politikailag........... Hat..... Szanalmas.

Ha a nyelvvedoket kritizaljuk tevekenyseguk miatt, akkor erre mit kene mondanunk?!

Információ
X