-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Csaknem száz fotón keresztül mutatja be szabolcsi és Észak-Indiában élő cigányok életét Normantas Paulius litván fotóművész, akinek képeiből pénteken nyílt kiállítás a nyíregyházi Jósa András Múzeumban.
A litvániai Kalniškiban született, 1983 óta Nyíregyházán élő 63 éves művész eddig kilenc expedíciót szervezett Ázsiába: felkereste és megörökítette a volt Szovjetunió területén élő finnugor népeket, járt Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél nyomában, emellett végigjárta Benyovszky Móric kamcsatkai száműzetésének útját. Útjai során Kambodzsa, Mianmar, Vietnám és Nepál számos településén is fotózott.
A cigányok gyökereit szemléltető kiállítás célja, hogy a nem roma lakosság megismerje a kisebbség életét – hangzott el az ünnepélyes megnyitón.
Normantas Paulius élményeiről szólva elmondta: Észak-Indiában tett útja során rábukkant a külföldiek számára sokszor „láthatatlan” cigányság különböző csoportjaira, így a kalbéliákra, a joggisokra és a bandzsarákra.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Jodhpur és Jaisalmer sivatagi városaiban készült életképek és portrék mellett számos fotó készült Gangana, Chopasni, Hemawas, Totaranki Dhani falvaiban. A fotókon az indiai települések jellegzetes cigány lakóhelyei elevenednek meg, köztük az úgynevezett művészeti kolóniák, amelyek Magyarországon a telepszerű közösségeknek felelnek meg.
A fotóművész az indiai és a magyarországi romák közötti különbségek bemutatására tizennégy szabolcsi település cigány lakosságát kereste fel, így többek között járt Ópályiban, Hodászon, Nyírkátán, Kántorjánosiban, Nyírvasváriban és Tiszabercelen is – mondta Erdei Virág bölcsész romológus, a Cigányok Észak-Indiában és Kelet-Magyarországon című projekt tudományos munkatársa a megnyitót követően az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a fotós a hétköznapi pillanatok mellett a cigányok ünnepeit is bemutatja egy igazi oláh cigány esküvőn és a kisvárdai cigány fesztiválon készített fotóival.
Az indiai és magyarországi helyszíneken összesen több ezer felvétel készült, amelyből csaknem száz tekinthető meg október 11-ig a Jósa András Múzeumban – tette hozzá Erdei Virág.
A Balogh Rudolf- és Pro Cultura Hungarica-díjas fotóművész eddig tizenegy fotóalbumot adott ki, képeiből pedig ötvennél is több kiállítást rendeztek Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban és Indiában.