-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Nyírség különleges nevű lakói, a tirpákok tulajdonképpen tótok: szlovák ajkú kisebbsége Magyarországnak. Őket ünneplik most Nyíregyházán.
A 257 éve Nyíregyházát újranépesítő tirpákság történelmét és kultúráját bemutató háromnapos rendezvény kezdődött a nyírségi nagyvárosban kedden. A valamikori Nyíregyháza a török hódoltság évei során szinte elnéptelenedett, lakosainak száma néhány száz főre csökkent az 1700-as évek közepére. A fenyegető kihalást Károlyi Ferenc gróf úgy igyekezett megakadályozni, hogy 1753. május 16-án pátenslevelet adott ki birtokainak újratelepítésére, amit Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szervezőmunkával segített. Károlyit és Petrikovicsot a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely ma városalapítóként tiszteli, hiszen az egykori újranépesítés után indult fejlődésnek a település, amely jelenleg az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakosával.
Az újratelepítés során 214 szlovák nemzetiségű család Békéscsabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Orosházáról, Tótkomlósról és Szarvasról érkezett Nyíregyházára, s mellettük jött 117 família a valamikori Borsod, Gömör, Hont, Nógrád és Zólyom vármegyéből is a Nyírségbe. A betelepülők házhelyet, szántóföldet és szabad vallásgyakorlási jogot kaptak. Az első időkben azonban mégis részük volt vallási üldöztetésben protestáns-lutheránus, mai nevén evangélikus hitük miatt, amit dacos kitartással, konok méltósággal viseltek, s ezért illették őket a „tirpák” elnevezéssel, ami tűrőt, szenvedőt jelent.
A tót ajkú betelepülők a kapott földjeinek tanyákat építettek ki, mivel akkoriban nem volt megoldható a napi ki- és hazajárás. Így alakultak ki Nyíregyháza külterületén a bokortanyák, tanyabokrok, 10-15 lakóházzal, gazdasági épületekkel. A bokortanyák közül mintegy hatvan ma is fennmaradt, s közülük Salamon-, Benkő-, Tamás-, Sulyán-, Róka-, Antal-, Vajda-, Verbőczi-, Kazár és Mandabokor számít a legjelentősebbnek. Külterületen tavasztól őszig laktak a betelepültek, a telet pedig a városban töltötték, főként a Szarvas utcai házaikban, amelynek neve utalt egyik származási helyükre.
Az 1754-es évben Nyíregyháza lakosságának 80-85 százalékát adták a betelepültek, így szlovák városként emlegették akkoriban a települést.
A csütörtökig tartó tirpák napokon a város vasutas művelődési házában előadások hangzanak el az egykori betelepülők életéről, kultúrájukról, és ezt fotókiállítás is kiegészíti. Két könyvet is bemutatnak, Márkus Mihály: A bokortanyák népe, valamint a Dancs Lajos-Németh Zoltán: Orie suhaj - tirpák népdalok című kötetét. Tirpák népzenei bemutató is lesz, illetve a tirpák hímzésekből rendeznek még tárlatot, ami a fotókiállítással együtt március végéig várja a látogatókat.