nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mindennapi kétértelműségek
Majdnem meztelen kislányt találtak a rendőrök

A kétértelműség kapcsán elmondjuk, miért nem érdemes kiragadni egy-egy mondatot a kontextusából.

nyest.hu | 2015. április 8.
|  

Nagyon könnyű kétértelmű szerkezetet létrehozni a nyelvben. És most nem arra gondolunk, amikor valaki szándékosan értelmez félre valamit – például képes beszédnek véve a szó szerintit vagy fordítva (pl. a teniszezés szót következetesen ’szexelés’-nek értelmezve). A valódi kétértelműség fakadhat a szavak többértelműségéből, de a nyelvtani szerkezet ambiguitásából is. Így is nevezik ezt a típusát: szerkezeti/grammatikai kétértelműség/ambiguitás. Ez meglepően gyakori, de ritkán vesszük észre – hacsak nem az a sorsunk, hogy nyelvészek vagyunk.

A minap például a következő hír késztetett minket gondolkodásra egy pillanatig:

Majdnem meztelen kislányt találtak a rendőrök
Forrás: origo

Mit jelent ez a mondat? – Ha képesek vagyunk egy pillanatra kiragadni a kontextusából, és egy pillanatra elfelejtjük, hogy egy hírnek a címe, észre kell vennünk, hogy a mondat kétféle értelmezést kaphat; ezeket így lehetne parafrazeálni:

1. ’Majdnem találtak egy meztelen kislányt Szentmártonkátánál

2. ’Szentmártonkátánál találtak egy majdnem meztelen kislányt’

A parafrázisokból láthatjuk, hogy a mondat értelmezése, illetve kétértelműsége a szórenden múlik. (Például ezért sem igaz az az általánosítás, amit gyakran hallunk, hogy a magyarban szabad a szórend!) A hír írója tehát könnyedén tehette volna egyértelművé a mondatot: csak a szórendet kellett volna megvariálnia, több karaktert nem igényeltek volna az egyértelmű megoldások.

A pragmatika a nyelvészetnek az a területe, amely a kijelentések nyelvi tulajdonságait nem elszigetelten, hanem a kommunikációban betöltött szerepük szerint vizsgálja. Ennek egyik, H. P. Grice-tól származó alaptétele az, hogy a beszélők együttműködően viselkednek: mindig azt tartják szem előtt, hogy úgy fogalmazzanak, hogy az a másik számára a lehető legkönnyebben értelmezhető legyen (az adott kontextusban), illetve értelmezni is így értelmeznek (pl. teljesen öntudatlanul javítják a beszélő esetleges hibáit). Ezt Grice szerint négy alapvető szabály („maxima”) betartásával képesek megtenni; ezek közül a módra vonatkozó éppen azt írja elő, hogy kerülnünk kell a kifejezés homályosságát, kétértelműségét, ha együttműködőek akarunk lenni.

Sajtófókusz a „majdnem meztelen”?
Sajtófókusz a „majdnem meztelen”?
(Forrás: Wikimedia Commons / Cack Weir (1928–2005))

Megsértette-e az újságíró a mód maximáját? – Elsőre rávághatnánk, hogy: igen! Hiszen nem kerülte el a kétértelműséget, habár könnyen megtehette volna. A helyzet azonban ennyire nem egyszerű; a hibát mi követtük el, amikor – amúgy nyelvészmódra – kiragadtuk a mondatot a kontextusából. Ez a mondat egy hírnek a címe; a hírek pedig alapesetben valós eseményekről, nem pedig majdnem megtörtént eseményekről számolnak be. Ha tehát a fenti 1. értelmezése lenne a valós a mondatnak, akkor ez nem lenne egy hír, marad tehát a a 2. értelmezés. Ha pedig még azt is belevesszük, hogy a hírek címeiben igen gyakori, hogy az ige elé kiemelik a leginkább szenzációsnak vélhető részletet leíró mondatrészt (ezt nevezik a nyelvészek sajtófókusznak), akkor a szerző bátran használhatta ezt a megfogalmazást – akár teljesen öntudatlanul is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 alfabéta 2015. április 9. 11:24

@szigetva: Nem-e? Én még emlékszek olyan "hírre" valamelyik pletykalap sok évvel ezelőtti címlapjáról, hogy "Nóci majdnem elejtette a mobiljtelefonját" :)

3 El Vaquero 2015. április 8. 23:36

Nem kétértelmű. Értelemszerűen majdnem nem lehet találni senkit és semmit. Az sem elhanyagolható, hogy az ilyen fordulatokat 99%-ban a sajtócímek adják.

2 szigetva 2015. április 8. 11:43

@kisbuddha: Nade a cikk is írja: az nem volna hír, hogy majdnem elszökött egy óvodás és majdnem megtalálták, ahogy az se, hogy majdnem találtak egy meztelen kislányt.

1 kisbuddha 2015. április 8. 11:30

"A helyzet azonban ennyire nem egyszerű; a hibát mi követtük el, amikor – amúgy nyelvészmódra – kiragadtuk a mondatot a kontextusából. "

Na nem, ez azért nem ilyen egyszerű, sőt! Nem ragadtuk ki a kontextusából, ezt önálló címként adták a cikknek, és ez a cím sok helyen, hírkeresőkben, híroldalakon így jelenik meg, önmagában! Az olvasó csak akkor tudhatja, hogy miről van szó valójában, amikor rákattint a címre és megnyitja a cikket. Szerintem ne bagatellizáljuk el az újságíró felelősségét - aki akár még szándékosan is kitalálhatta ezt a félrevezető címet, hogy sokan kattintsanak át az adott oldalra egy meghökkentő mondat miatt.

Információ
X