-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar irodalom külföldre juttatásával foglalkozó irodalmi ügynökséget alapított Sárközy Bence, a Magvető kiadó volt főszerkesztője és Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely alapító tulajdonosa.
A Sárközy és Társa Irodalmi Ügynökség munkáját Dunajcsik Mátyás költő, író, kritikus is segíti.
Nagy Gergely író és Térey János költő, drámaíró lettek az első ügyfelei a magyar irodalom külföldre juttatásával foglalkozó ügynökségnek – mondta el Sárközy Bence az MTI-nek. Megjegyezte, hogy több szerzővel tárgyalnak jelenleg is. Az ügynökségnél az igazi munka az októberben tartandó Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár környékén indul meg, most főként az előkészítésen van a hangsúly.
„Nem teljesen úttörő a vállalkozásunk, hiszen voltak ügynökségek, akik már próbálkoztak a miénkhez hasonló tevékenységgel, és a magyar kiadók is foglalkoznak szerzőik külföldi megjelentetésével” – fogalmazott. Sárközy Bence kiemelte: a céget azért hozták létre, hogy segítsék a magyar irodalom külföldi megjelenését.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„Ismerjük a kis irodalmi piacok korlátait, ráadásul az országok között iszonyú erős a verseny a nemzetközi figyelemért” – mondta a cég alapítója, megemlítve, hogy a környező országokban a hazainál lényegesen nagyobb összegekkel segítik a nemzeti irodalom külföldi szereplését, például fordítói, utazási és promóciós támogatások révén. Az ügynökség elsősorban a már meglévő kapcsolatrendszerére épít, emellett részletek fordításával, angol nyelvű ajánlókkal segíti a művek külföldi megismerését.
„Ha nem valamely nagy nyelvterületről származik a szerző, elsősorban a fordított részletek minősége és a személyes ismeretségek számítanak. Nekünk ezek a kiadói múltunk miatt megvannak és nemcsak a külföldi kiadók képviselőit ismerjük, de külföldi társügynökségekkel is együtt dolgozunk” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az általuk képviselt alkotók kiadói miként fogadták az ügynökség megjelenését, Sárközy Bence hangsúlyozta: kizárólag „a kiadók tevékenységén kívül eső területre szerződünk”, vagyis nem foglalkoznak az országon belül a szerzők érdekképviseletével, sem külföldi szerzők képviseletével a magyar kiadók felé.
„Írókkal közvetlenül akkor állapodunk meg, ha a kiadói szerződésük nem tartalmazza a műveik nemzetközi jogainak képviseletét, ha viszont tartalmazza, akkor a kiadójukon keresztül állapodunk meg a műveikkel kapcsolatosan, és ebben a kiadót is érdekeltté tesszük. Egyébként a kiadók eddig pozitívan reagáltak” – mondta a cégvezető. Megjegyezte, a kisebb könyves műhelyeknek általában nincs elegendő munkaerő-kapacitásuk az ilyen jellegű feladatok ellátására.
„Minden jó könyvnek van esélye a nemzetközi figyelemre, de ezért nagyon komolyan meg kell dolgozni. Ráadásul egy-egy mű külföldi megjelenése általában hosszú folyamat, olykor egy-két évbe is beletelik, mire megszületik róla a döntés” – fogalmazott Sárközy Bence, aki szerint a legevidensebb feltétel az, hogy az adott könyv témája érdekes legyen az országhatáron túl is.
Az üzleti modellről Sárközy Bence csak annyit árult el, hogy a külföldi ügynökségekhez hasonlóan százalékos jutalékrendszerben fognak dolgozni.
Sárközy Bence és Halmos Ádám társalapítói a Libri Könyvkiadó Kft.-nek is. Balogh Ákossal, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosával a múlt héten jelentették be, hogy megszűnik a Nyitott Könyvműhely, a kiadó Libri Könyvkiadó néven folytatja tevékenységét.