A litvániai lengyel iskolasztrájk követeléseinek újbóli megfontolását kérte Joanna Kluzik-Rostkowska lengyel oktatásügyi miniszter a litván kollégájához, Audronė Pitrėnienéhez intézett levélben – derül ki Rostkowskának a sztrájkoló diákok szüleihez intézett, a lengyel sajtó által pénteken ismertetett leveléből. A litvániai lengyel iskolák tanulói múlt szerdán indítottak sztrájkot a litvániai oktatási törvény miatt, amely a lengyel kisebbség képviselői szerint hátrányos helyzetbe hozza érvényesülés, továbbtanulás szempontjából a lengyel családokból származó diákokat.

Rostkowska a lengyel tanulók szüleihez intézett levelében arról tájékoztatott, hogy a lengyel oktatásügyi tárca képviselője a napokban Litvánia fővárosába, Vilniusba készül az üggyel kapcsolatban. Rostkowska osztja a szülők aggodalmát a litvániai lengyel kisebbségi iskolák körüli „légkör szisztematikus rosszabbodásával” kapcsolatban. A helyzet szerinte „messzemenően eltér az Európai Unió és az Európa Tanács által megszabott normáktól”, a lengyel diákoknak „joguk van élni az EU-ban érvényes, a nemzeti kisebbségeket megillető jogokkal”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kisebbségi iskolákban azután kezdtek határozatlan idejű tiltakozásba, hogy Algirdas Butkevičius litván kormányfő kedden elutasította a lengyel kisebbségnek a 2011-től érvényes oktatási törvény megváltoztatására vonatkozó követeléseit. A litvániai lengyelek követelik, hogy oldják meg a litván nyelv és irodalomból tett érettségi egységesítéséből eredő helyzetet, mivel a lengyel iskolák tanulói az utóbbi években érvényes oktatási programok szerint nem anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulták a litván nyelvet és irodalmat, miközben az egységesített érettségi miatt úgy kell vizsgázniuk ebből a tárgyból, mintha az anyanyelvük volna. Felzárkóztató programokkal és tankönyvekkel a kisebbségi iskolák nem rendelkeznek, így a lengyel diákok hátrányos helyzetbe kerülnek a továbbtanulás szempontjából.

Butkevičius „közönséges politizálásnak” minősítette a diáksztrájkot, amelynek igazi kezdeményezője szerinte a lengyel kisebbséget képviselő párt, a Litvániai Lengyelek Választási Akciója (AWPL). A konzervatív AWPL tavaly augusztusig a litván kormánykoalíció tagja volt. A kormányzó pártok, a Litván Szociáldemokrata Párt és a Munkapárt azonban tavaly felbontották a koalíciót, azzal érvelve, hogy az AWPL az ukrán válságban az orosz fél mellett áll, mert rendre bírálja, ahogyan a litván kormány a lengyel kisebbséggel bánik.

Litvániában jelenleg mintegy 90 lengyel kisebbségi iskola működik, közel 12 ezer diákkal. A becslések szerint 250-300 ezer főnyi litvániai lengyelek az ország népességének csaknem 7 százalékát teszik ki.