nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @mondoga: "És ehhez nem kell feltétlenül megtalálni Attila sírját" ** Egy mongolid ember ö...
    2019. 08. 25, 00:42  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogyan honosíthatók a külföldön szerzett diplomák?

Hogyan lehet egy külföldön megszerzett doktori fokozatot elfogadtatni Magyarországon? Nem árt, ha tudjuk, hogy az elfogadtatás nem ugyanaz, mint a honosítás.

Edupress | 2012. október 31.
|  

A külföldön töltött egyetemi félévek, illetve mesterszakok mellett egyre népszerűbb a más országban szerzett PhD-fokozat: a jobb anyagi feltételekkel működő, főként nyugat-európai intézmények szakjai hívogatók, a honosítás azonban lényegesen bonyolultabb, mint az alap- és mesterszakoknál. Bár vannak esetek, melyekben a lisszaboni egyezmény felszólítja a tagállamokat a doktori végzettség kölcsönös és automatikus elismertetésére, a jogi úton való honosítás több feltételt támaszt. A legegyszerűbb út így a duális doktori képzések elvégzése lehet.

Hazánkban az utóbbi tíz évben a honosított diplomák száma nem emelkedett jelentősen, azonban az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái alapján a belső arányok tekintetében lényeges változás figyelhető meg: nő azon hallgatók száma, akik a mesterdiplomát külföldön kapják kézbe. A doktori képzések esetén sem ritka, hogy valaki külföldön próbál szerencsét, bár a honosított doktori fokozatok számáról nincs összesített hivatali statisztika, mivel az elismertetéssel kapcsolatos eljárás nem az OH-n belül, hanem elsősorban adott egyetemen, főiskolán zajlik. Dr. Mészáros Gábor, a Hivatal Ekvivalencia Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály főosztályvezetőjének elmondása szerint a tudományos fokozatok honosításánál a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény ebben az esetben eljáró hatóságként azt a felsőoktatási intézményt jelöli meg, „amely a felsőoktatásról szóló törvény szerint a külföldi oklevélnek megfelelő tudományágban vagy művészeti ágban doktori fokozat odaítélésére jogosult”.

Elfogadni és honosítani nem ugyanaz

Bár a honosítás folyamatára vonatkozó uniós irányelv nincs, a tagállamok részesei az úgynevezett lisszaboni egyezménynek, amely előírja, hogy hacsak lényeges különbség nincs a képzések között, a külföldi tudományos fokozatok honosítása automatikus lehet.

„Ha valaki külföldi PhD-fokozattal rendelkezik, azt az egyetemi világban de facto elfogadják, mert azok általánosan ismertek, és ezáltal birtokosaik dolgozhatnak, kutathatnak. A jogi szempontú elismerés, azaz a honosítás azonban ennél több, például egy egyetemi tanár kinevezésénél előfeltételnek számít” – fejti ki dr. Mészáros Gábor, majd hozzáteszi: nincs akadálya annak sem, hogy egy (leendő) egyetemi tanár tekintetében a majdani munkáltató egyetem honosítsa annak fokozatát, amennyiben az egyetem a törvény értelmében működtet a megfelelő tudomány- vagy művészeti ágban doktori iskolát.

Intézményenként eltér a honosítási eljárás

„Aki a doktori fokozatát honosíttatni akarja, azzal a céllal teszi, hogy oklevelét egy adott egyetem PhD-fokozatával azonosnak ismerjék el” – mondja dr. Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemzetközi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettese és az Informatikai Tudományok Doktori Iskola vezetője. „A legfőbb lépés, megvizsgálni azt, hogy a kiadó intézmény a doktori fokozat megszerzéséhez milyen tudományos feltételeket és minőséget ír elő.” A BME doktori szabályzatában meghatározott kritériumok között szerepel többek között az, hogy ellenőrizze: a doktori védésén bizonyította-e téziseit a jelölt, illetve a védés részeként szerepelt-e szigorlat. „Fontos megjegyezni, hogy nagyhírű egyetemeknek is lehet más rendszerű képzése, amely így nem feltétlenül feleltethető meg az itteni PhD-kritériumaival” – hangsúlyozza a dékánhelyettes.

„A tudományos fokozatok kölcsönös elismerése az unión belül kötelező, de az egyetemeknek megvan a joga, hogy – hasonlóan a diplomákhoz – megmondják, nálunk az adott oklevél mely tudományágbeli fokozatnak felel meg” – kezdi Klukovits Lajos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Doktori Intézet igazgatója. „A honosítás kétlépcsős: az első, annak megállapítása, hogy ténylegesen PhD-fokozatról van-e szó, majd az egyetem azt deklarálja, hogy a kérdéses fokozat mely tudományágban megítélt magyar PhD-nek felel meg” – magyarázza Klukovits Lajos. Az igazgató elmondása szerint, ha törvény nem vonatkozik az elismerésre (nem EU-tagállam például), akkor be kell szereznie a kérelmezőnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma megfelelő hivatalának állásfoglalását, hogy a fokozatot kiadó egyetem „valódinak” számít-e. Ezután a tudományág alapján illetékes doktori iskola, majd a tudományterület kapcsán illetékes doktori tanács foglal állást abban, hogy a fokozatot milyen feltételek teljesülése alapján ítélték meg. Ezt kell összevetni a kérelmező által teljesített követelményekkel. „Gyakran tapasztalható eltérés a közlemények számában és minőségében” – mondja Klukovits Lajos, majd hozzáteszi: pótlólagosan teljesítendő követelmények is megfogalmazhatóak, amelyre a SZTE gyakorlatában az esetek körülbelül egyharmadában kerül sor. Az utolsó szót a honosítás teljesíthetőségéről az SZTE Doktori Tanácsa mondja ki.

A duális képzés a legegyszerűbb út

A különböző országbeli egyetemek együttműködése lehetővé teszi, hogy egy doktori iskola elvégzését követően a jelölt két oklevelet kapjon, azaz a magyar és a külföldi intézmény által elismert fokozat is az övé legyen. „A BME doktori iskoláinak vannak duális PhD-programjai, ami annyit jelent, hogy a hallgató egy külföldi intézményben végzett tanulmánya után nemcsak annak egyetemi doktori fokozatát, hanem a BME minősítését is megkapja” – magyarázza Levendovszky János.

Az intézmény dániai és franciaországi egyetemekkel is együttműködik, a közös képzési programok elindítását azonban komoly szakmai előkészítés előzi meg. Az egyetem habilitációs bizottsága és doktori tanácsa is megvizsgálja az egyezményt, hogy az a képzési program, amelyet a két egyetem együttesen kínál a doktori fokozat odaítélésért, ténylegesen megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyeket a BME saját doktori képzése megkíván. „A Műegyetem számos oktatója külföldön szerezte doktori fokozatát. Ebben semmi rendkívüli nincs, a nemzetköziesedés, inkább előnyként fogható fel: többféle nézőpontot, tapasztalatot, gondolkodásmódot hoz magával” – hangsúlyozza a dékánhelyettes.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X