-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hogyan lehet egy külföldön megszerzett doktori fokozatot elfogadtatni Magyarországon? Nem árt, ha tudjuk, hogy az elfogadtatás nem ugyanaz, mint a honosítás.
A külföldön töltött egyetemi félévek, illetve mesterszakok mellett egyre népszerűbb a más országban szerzett PhD-fokozat: a jobb anyagi feltételekkel működő, főként nyugat-európai intézmények szakjai hívogatók, a honosítás azonban lényegesen bonyolultabb, mint az alap- és mesterszakoknál. Bár vannak esetek, melyekben a lisszaboni egyezmény felszólítja a tagállamokat a doktori végzettség kölcsönös és automatikus elismertetésére, a jogi úton való honosítás több feltételt támaszt. A legegyszerűbb út így a duális doktori képzések elvégzése lehet.
Hazánkban az utóbbi tíz évben a honosított diplomák száma nem emelkedett jelentősen, azonban az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái alapján a belső arányok tekintetében lényeges változás figyelhető meg: nő azon hallgatók száma, akik a mesterdiplomát külföldön kapják kézbe. A doktori képzések esetén sem ritka, hogy valaki külföldön próbál szerencsét, bár a honosított doktori fokozatok számáról nincs összesített hivatali statisztika, mivel az elismertetéssel kapcsolatos eljárás nem az OH-n belül, hanem elsősorban adott egyetemen, főiskolán zajlik. Dr. Mészáros Gábor, a Hivatal Ekvivalencia Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály főosztályvezetőjének elmondása szerint a tudományos fokozatok honosításánál a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény ebben az esetben eljáró hatóságként azt a felsőoktatási intézményt jelöli meg, „amely a felsőoktatásról szóló törvény szerint a külföldi oklevélnek megfelelő tudományágban vagy művészeti ágban doktori fokozat odaítélésére jogosult”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Elfogadni és honosítani nem ugyanaz
Bár a honosítás folyamatára vonatkozó uniós irányelv nincs, a tagállamok részesei az úgynevezett lisszaboni egyezménynek, amely előírja, hogy hacsak lényeges különbség nincs a képzések között, a külföldi tudományos fokozatok honosítása automatikus lehet.
„Ha valaki külföldi PhD-fokozattal rendelkezik, azt az egyetemi világban de facto elfogadják, mert azok általánosan ismertek, és ezáltal birtokosaik dolgozhatnak, kutathatnak. A jogi szempontú elismerés, azaz a honosítás azonban ennél több, például egy egyetemi tanár kinevezésénél előfeltételnek számít” – fejti ki dr. Mészáros Gábor, majd hozzáteszi: nincs akadálya annak sem, hogy egy (leendő) egyetemi tanár tekintetében a majdani munkáltató egyetem honosítsa annak fokozatát, amennyiben az egyetem a törvény értelmében működtet a megfelelő tudomány- vagy művészeti ágban doktori iskolát.
Intézményenként eltér a honosítási eljárás
„Aki a doktori fokozatát honosíttatni akarja, azzal a céllal teszi, hogy oklevelét egy adott egyetem PhD-fokozatával azonosnak ismerjék el” – mondja dr. Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nemzetközi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettese és az Informatikai Tudományok Doktori Iskola vezetője. „A legfőbb lépés, megvizsgálni azt, hogy a kiadó intézmény a doktori fokozat megszerzéséhez milyen tudományos feltételeket és minőséget ír elő.” A BME doktori szabályzatában meghatározott kritériumok között szerepel többek között az, hogy ellenőrizze: a doktori védésén bizonyította-e téziseit a jelölt, illetve a védés részeként szerepelt-e szigorlat. „Fontos megjegyezni, hogy nagyhírű egyetemeknek is lehet más rendszerű képzése, amely így nem feltétlenül feleltethető meg az itteni PhD-kritériumaival” – hangsúlyozza a dékánhelyettes.
„A tudományos fokozatok kölcsönös elismerése az unión belül kötelező, de az egyetemeknek megvan a joga, hogy – hasonlóan a diplomákhoz – megmondják, nálunk az adott oklevél mely tudományágbeli fokozatnak felel meg” – kezdi Klukovits Lajos, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Doktori Intézet igazgatója. „A honosítás kétlépcsős: az első, annak megállapítása, hogy ténylegesen PhD-fokozatról van-e szó, majd az egyetem azt deklarálja, hogy a kérdéses fokozat mely tudományágban megítélt magyar PhD-nek felel meg” – magyarázza Klukovits Lajos. Az igazgató elmondása szerint, ha törvény nem vonatkozik az elismerésre (nem EU-tagállam például), akkor be kell szereznie a kérelmezőnek az Emberi Erőforrások Minisztériuma megfelelő hivatalának állásfoglalását, hogy a fokozatot kiadó egyetem „valódinak” számít-e. Ezután a tudományág alapján illetékes doktori iskola, majd a tudományterület kapcsán illetékes doktori tanács foglal állást abban, hogy a fokozatot milyen feltételek teljesülése alapján ítélték meg. Ezt kell összevetni a kérelmező által teljesített követelményekkel. „Gyakran tapasztalható eltérés a közlemények számában és minőségében” – mondja Klukovits Lajos, majd hozzáteszi: pótlólagosan teljesítendő követelmények is megfogalmazhatóak, amelyre a SZTE gyakorlatában az esetek körülbelül egyharmadában kerül sor. Az utolsó szót a honosítás teljesíthetőségéről az SZTE Doktori Tanácsa mondja ki.
A duális képzés a legegyszerűbb út
A különböző országbeli egyetemek együttműködése lehetővé teszi, hogy egy doktori iskola elvégzését követően a jelölt két oklevelet kapjon, azaz a magyar és a külföldi intézmény által elismert fokozat is az övé legyen. „A BME doktori iskoláinak vannak duális PhD-programjai, ami annyit jelent, hogy a hallgató egy külföldi intézményben végzett tanulmánya után nemcsak annak egyetemi doktori fokozatát, hanem a BME minősítését is megkapja” – magyarázza Levendovszky János.
Az intézmény dániai és franciaországi egyetemekkel is együttműködik, a közös képzési programok elindítását azonban komoly szakmai előkészítés előzi meg. Az egyetem habilitációs bizottsága és doktori tanácsa is megvizsgálja az egyezményt, hogy az a képzési program, amelyet a két egyetem együttesen kínál a doktori fokozat odaítélésért, ténylegesen megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyeket a BME saját doktori képzése megkíván. „A Műegyetem számos oktatója külföldön szerezte doktori fokozatát. Ebben semmi rendkívüli nincs, a nemzetköziesedés, inkább előnyként fogható fel: többféle nézőpontot, tapasztalatot, gondolkodásmódot hoz magával” – hangsúlyozza a dékánhelyettes.